Hirdetés
Hirdetés

Kell-e még a vers napjainkban?

csíkszeredai könyvvásár, Markó Béla, Tompa Gábor

Tompa Gábor, Mészáros Sándor és Markó Béla

Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár

A költészet nem trend kérdése – állítja Markó Béla költő és Tompa Gábor színházi rendező, költő. Szerintük a vers – legyen az szonett vagy gyászköltészet – ma is érvényes forma, ami lehet otthon, menedék és néha kiút.

Nagy Lilla

2025. május 10., 14:262025. május 10., 14:26

2025. november 12., 17:062025. november 12., 17:06

Van-e helye a versnek egy zajos, digitális világban? Visszatérünk-e még a kötött formákhoz, ha az élet káoszában épp ezek adnak kapaszkodót? E kérdések köré épült a Bookart Kiadó legutóbbi pódiumbeszélgetése a Csíkszeredai Könyvvásáron, ahol Mészáros Sándor író és irodalomtörténész kérdezte Markó Bélát és Tompa Gábort a költészet mai szerepéről.

Idézet
A szonett a magyar költészetből nem kopott ki”

– mondta Markó Béla, aki Szabó Lőrinc nyelvi hagyományához való kötődéséről is beszélt. Verseiben a köznapi beszéd hangvételét igyekszik összeegyeztetni a klasszikus forma elveivel. „A szonett is zárt világ, mint egy festmény – ha a festő kiválasztotta a vászon méretét, abba kell beleférnie a világnak” – fogalmazott. Egyik szonettje, amely egy udvaron álló vadcseresznyefa hiányából született, így zárul: „soha semmi sem lesz már olyan.” A közönséges pillanatokból így emelkedhet fel a pátosz, amit Markó nem fél vállalni: szerinte „az életbe is kell a pátosz.”

Hirdetés

Tompa Gábor más szempontból közelített.

Számára a kötött forma – különösen gyászköltészet esetében – menedék és fegyelem.

„2024 egy gyászév volt számomra. Sokáig nem tudtam beszélni róla, de a vers kikívánkozott belőlem.” A gyászt nem lehet elkerülni, de a művészi forma segíthet abban, hogy ne csússzunk át érzelgősségbe – vallja. „Hogy vigasztalhatnálak? Anyának kell megmaradnod mindvégig” – írja Utolsó látogatás című szonettjében.

A beszélgetés során szó esett a színház és az irodalom különbségeiről is. Tompa szerint míg a színház kollektív műfaj, az irodalom az egyén terepe.

Idézet
Az irodalom nyelve az olvasó képzeletében kel életre, minden olvasó megszüli magában a maga tárgyi világát. A színház a jelenhez kötődik, az irodalom a belső szabadsághoz.”

Markó Béla pedig így foglalta össze a vers lényegét: „Ahogy írunk, úgy találunk haza.” Talán ez a költészet igazi válasza a világ kérdéseire – legyen az gyász, emlék vagy keresés.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 11., szombat

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában

Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
2026. április 11., szombat

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés

Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.

Tizenegy vers a békéért
Tizenegy vers a békéért
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Hirdetés
2026. április 08., szerda

Mindennek mestere: Gazda József

Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.

Mindennek mestere: Gazda József
Mindennek mestere: Gazda József
2026. április 08., szerda

Mindennek mestere: Gazda József

2026. április 03., péntek

Péter Beáta: Név nélküli tag

Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.

Péter Beáta: Név nélküli tag
Péter Beáta: Név nélküli tag
2026. április 03., péntek

Péter Beáta: Név nélküli tag

2026. április 01., szerda

Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?

Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.

Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Hirdetés
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

2026. március 24., kedd

Fábián Tibor: Mesélők lettünk

Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.

Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
2026. március 24., kedd

Fábián Tibor: Mesélők lettünk

2026. március 17., kedd

Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje

Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.

Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Hirdetés