/ Könyvespolc

Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.

Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.

Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.

Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.

Csíksomlyón mutatták be György Alfréd könyvét, amely nemcsak egy új verseskötet, hanem egy élet vallomása is. A kamilliánus szerzetes verseiben és gondolataiban a sebek, a hit és a segítés tapasztalata fonódik össze: a törékenységből remény születik.

Traumákból, perifériára szorult sorsokból és női tapasztalatokból épül Fancsali Kinga Nem a haláltól című kötete. A lírai nyelv itt nem menekülés, hanem szembenézés – kegyetlen, tárgyilagos, mégis felszabadító.

Mitől hiteles egy költő? Hogyan lehet egyszerre személyes és közösségi hangon megszólalni? Miért fontos ma is a hagyomány és az erkölcsi tartás a lírában? Kányádi Sándor költészetéről, verseinek erejéről beszélgettünk Pécsi Györgyi kritikussal.

Miért olvassunk már újszülött kortól mesét a gyereknek? Mikor milyen könyvet válasszunk? És hogyan segít a mese a félelmek feldolgozásában? Ezekre a kérdésekre adott választ Kovács Zsanett Született olvasó – olvasó született című előadásában.

Egy héttel ezelőtt zárta kapuit a 10. Csíkszeredai Könyvvásár. Az Erőss Zsolt Aréna néhány napra nem sportcsarnok, hanem kultúrtér lett: könyvek, írók, olvasók és emlékezetes beszélgetések töltötték meg.

Nem volt hangos élete, de volt benne tartás, méltóság és végtelenül sok munka. Talán így összegezhetnénk azt az emberi és szellemi utat, amelyet Nagy Borbála bejárt, s amelyről most, hosszú évtizedek hallgatása után könyv formájában is tanúskodhat.

Mi fűzi össze egy teatrológus, egy folyvást vonatozó, utazó anya és egy javítgatni való könyv történetét? Minden. És semmi. A színház, a szöveg, a térkép és az élet. Boros Kingát új kötete kapcsán Péter Beáta kérdezte.

Megrendítő, de felemelő könyvbemutatón vehetettünk részt a 10. Csíkszeredai Könyvvásáron: A mennybe vitt leány – Női sorsok a balladák tükrében című kötet nemcsak a magyar balladahagyomány mélyébe vezet, hanem napjaink női tapasztalatainak tükre is.