„A segítő nem más, mint reményhordozó” – vallotta György Alfréd, aki ötvenedik születésnapján anyai ajándékként kapta első verseskötetét
Fotó: György Alfréd magánarchívuma
Csíksomlyón mutatták be György Alfréd könyvét, amely nemcsak egy új verseskötet, hanem egy élet vallomása is. A kamilliánus szerzetes verseiben és gondolataiban a sebek, a hit és a segítés tapasztalata fonódik össze: a törékenységből remény születik.
2025. augusztus 16., 12:452025. augusztus 16., 12:45
2025. augusztus 16., 17:142025. augusztus 16., 17:14
„Hol összeér az ég a földdel, mint kanóc a lánggal, / Lelked békéjében Isten nyugalomra lel…” – hangzott el a könyvbemutatón György Alfréd kamilliánus szerzetes (az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka) egyik verséből, akinek ötvenedik születésnapjára jelentette meg édesanyja a Totus Tuus című kötetet. A könyvet Nagyboldogasszony ünnepén mutatták be Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban, ahol a szerzővel Balázs Katalin, a Caritas munkatársa beszélgetett. A kötet verseiből Nagy Norbert rendező, színművész olvasott fel. A beszélgetés sokkal több volt irodalmi bemutatónál: egyszerre vallomás és életút-összegzés, ahol a költészet, a hivatás és a segítői tapasztalatok egymásba fonódtak.
György Alfréd története már a születésnél hordozza a törékenység tanúságát: hat hónapra, alig kilencszáz grammal jött a világra. „Akkor kezdtem el járni, amikor mások már iskolába mentek” – emlékezett vissza. De ez a lassú indulás végül is élethosszig tartó úton-lét lett: papként, szerzetesként és költőként járja a maga útját.
Már gyerekkorában, amikor szembesült azzal, hogy más, mint a társai, a költészethez fordult. Előbb csak fejben formálta a sorokat, később papírra is vetette őket.
Nem véletlen, hogy papi jelmondatául Pál apostol szavait választotta: „Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik”.
A könyvbemutatón György Alfréddel Balázs Katalin beszélgetetett, a kötet verseiből Nagy Norbert olvasott fel
Fotó: Nagy Lilla-Dóra
A most megjelent kötet versei között van, amit egy-egy krízis hívott elő, és olyan is, ami megrendítő életesemény után született. A szerzetes számára a vers sokszor imádság, máskor kérdés, néha pedig vigasz vagy ajándék. Így született például a Felajánlás című költemény is, amelyet még teológushallgatóként írt egyik barátjának, hogy az apja betegsége idején erőt adjon neki.
– vallja. „De amikor más ember érzésével, szenvedésével azonosulok, akkor olyan vers születhet, amely egyszerre az övé és az enyém. Ilyenkor a költészet gyógyító kapcsolattá válik.”
Különösen fontos helye van életében az édesanyjának. Egy történet szerint, amikor édesanyja nem tudott a hazautazásáról, fia egy grafikával és a látogatásával lepte meg. Most, hogy ötven éves lett, ennek mintegy viszonzásaként jelentette meg anyja a verseskötetet. „Amióta elkerültem otthonról, egyre engedelmesebb lettem. Mindenről megkérdeztem, elmondhatom-e anyámnak” – mesélte mosolyogva. Hozzátette: „gyerekkoromban nem voltam ilyen engedelmes”.
Alfréd édesanyja így emlékszik vissza a fiára
Fotó: Nagy Lilla
Az est egyik legmélyebb pillanata akkor jött el, amikor Balázs Katalin arra kérdezett rá: mit tehet a segítő, amikor maga is terheket cipel, és hogyan őrizheti meg reményét, amikor mások fájdalmával találkozik? „Olyan vagyok, mint egy pohár” – felelte a szerzetes.
A segítésben – vallja – nem a nagy gesztusok számítanak, hanem a jelenlét. Néha az, ha csak csendben ülünk a beteg mellett. Máskor az, ha elfogadjuk: nem mindenki akar imádkozni, és ezt is tiszteletben kell tartani. „Sokszor kapok többet egy haldoklótól, mint amennyit én adni tudok” – tette hozzá.
A segítő hivatás veszélyeiről is őszintén beszélt. „Nem az a kérdés, kiégünk-e – mert aki komolyan dolgozik a szociális szférában, ki fog égni. A kérdés az, felismerem-e, és van-e bennem annyi alázat, hogy segítséget kérjek.”
„Én például a liftben szoktam énekelni, amikor senki sem hallja” – mesélte nevetve.
A közönség csendben hallgatta, ahogy a versek és vallomások lassan közös imádsággá váltak
Fotó: Nagy Lilla-Dóra
György Alfréd vallomásaiból kiderült: a segítő munkája nem hibátlanságot jelent, hanem sebezhetőséget, amelyben mégis fény rejlik. Hivatását így fogalmazta meg:
Ez a gondolat lett a Totus Tuus kötet lényege is: az ember törékenységében, sebeiben és másságában is méltó arra, hogy Isten kegyelme átjárja. A költészet pedig ennek a belső munkának a tükre.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!