Női hangok a balladák mélyéről
Két nő és egy férfi beszélgetett a női sors fájdalmairól, nehézségeiről
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
Megrendítő, de felemelő könyvbemutatón vehetettünk részt a 10. Csíkszeredai Könyvvásáron: A mennybe vitt leány – Női sorsok a balladák tükrében című kötet nemcsak a magyar balladahagyomány mélyébe vezet, hanem napjaink női tapasztalatainak tükre is.
Nagy Lilla
2025. május 12., 17:032025. május 12., 17:03
2025. november 12., 17:102025. november 12., 17:10
A mennybe vitt leány – Női sorsok a balladák tükrében címmel tartottak könyvbemutatót a 10. Csíkszeredai Könyvvásár harmadik napján. A Gutenberg Kiadó jóvoltából különleges kötet került a közönség elé: a sokak által ismert és kedvelt Kollár-Klemencz László is kivette a részét a könyv létrejöttéből, a kötet látványvilágát pedig Kürti Andrea érzéki, mégis illusztratív akrilfestményei határozzák meg. Beszélgetőtársuknak Kőrössy Erikát választották.
A kezdetek
A ballada eleve inspiráló műfaj: megrendítő sorsfordulatokat dolgoz fel. Létezik azonban ennek egy mondhatni alkategóriája: a női sorsokat középpontba állító balladáké. Örök aktualitása miatt újra meg újra vissza lehet térni ehhez a témához – de felmerült a kérdés, hogy Kollár-Klemencz Lászlót mi inspirálta. A zenész és író először egy karácsonyi válogatáson gondolkodott, amelyben a nehéz sorsú gyerekek kerültek volna a középpontba, ám később a balladák felé fordult.
Kürti Andrea úgy közelített a balladák felé, mint amik nagyon is aktuálisak ma
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
„Azt vettem észre, hogy a balladák nyolcvan százaléka nehéz női sorsokról szól” – osztotta meg a kötethez vezető út első lépéséről. Ilyen fókusz mentén kezdte hát olvasni a balladákat. Szerinte ez aktuális téma, hiszen a női sorsok nem lesznek könnyebbek. „Így indultunk neki.”
„Meggyőződésem, hogy ezek a szövegek európai kulturális örökségek, nem csak magyar kulturális örökség” – fogalmazott, amikor a balladák eredetéről esett szó. Kutatásai során arra jutott, hogy ezek a szövegek és dallamok folyamatosan vándoroltak és alakultak – mind szövegileg, mind zeneileg. Azt viszont már a kezdetektől tudta, hogy új zenét szeretne hozzájuk írni, ezért zenésztársával, Csernovszky Márkkal meg is zenésítették őket. „Van egy érzékenységem eleve a témára, a dalaimban is sokat foglalkoztam a női sorsokkal.”
Kollár-Klemencz László dalaiban régóta foglalkozik a női sorsok témájával
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
A balladák képekben
Kürti Andrea szerint nem mindegy, hogyan közelítünk a balladákhoz. Összesen tizennégy illusztrációt készített A mennybe vitt leány kötethez – olyan balladákat jelenített meg képekben, amelyekkel szerinte mindenképpen foglalkoznunk kell. Benne a legnagyobb nyomot a Kőműves Kelemenné balladája hagyta, mert új értelmezést nyert számára a szöveg, különösen a női sors kérdése a gázai események tükrében. „Sajnos nem kell a Közel-Keletig menni. Azokra a jogokra, amelyeket ki kell harcolni, vigyázni kell.”
A láthatatlan női erő
A balladák mögött Kollár-Klemencz László a láthatatlan női erőt látja: a végtelen kitartást, türelmet, szelídséget. „Azért foglalkozom a témával, mert bennem nincs még megoldva, nincs még helyre téve.” Elmesélt egy történetet is, hogy jobban érthetővé váljon, mire gondol: „Beülök egy sportkocsmába. A férfiak az autókról, a sportról beszélnek, nem figyelnek a barátnőikre – pedig nekik is péntek este van.” Szerinte ez a helyzet valamiért természetesnek tűnik, pedig nem kellene annak lennie. „Elkezdtem hát ezzel foglalkozni, magamban. Ez egy erőteljes önismereti munka. Akkor teszem jól, ha nyitottan csinálom.” Kürti Andrea is megosztotta személyes kapcsolatát a balladákkal.
Kiemelte, hogy ezeknek a balladáknak nincs „boldogan éltek, míg meg nem haltak” vége. Nincs elégtétel, nincs felemelkedés a történetek lezárásában. „Hiszen ezek a történetek folytatódnak. Generációról generációra öröklődnek.”
A beszélgetésen több balladát is elénekelt Kollár-Klemencz László, majd lejátszottak egy megzenésített balladát is a kötetből
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
A könyvbemutatón Kollár-Klemencz László több balladát is elénekelt – gyakran válaszként egy-egy kérdésre. A végén meghallgattuk a kötethez készült megzenésített balladák egyikét is. Egy anyáról szólt, aki elhagyta a gyermekeit. A dal után síri csend lett. Senki sem tudott megszólalni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon
Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
A rovat további cikkei
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
Mindennek mestere: Gazda József
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Mindennek mestere: Gazda József
Péter Beáta: Név nélküli tag
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Péter Beáta: Név nélküli tag
Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.
Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!