Női hangok a balladák mélyéről

„Meggyőződésem, hogy ezek a szövegek európai kulturális örökségek, nem csak magyar kulturális örökség” – fogalmazott, amikor a balladák eredetéről esett szó. Kutatásai során arra jutott, hogy ezek a szövegek és dallamok folyamatosan vándoroltak és alakultak – mind szövegileg, mind zeneileg. Azt viszont már a kezdetektől tudta, hogy új zenét szeretne hozzájuk írni, ezért zenésztársával, Csernovszky Márkkal meg is zenésítették őket. „Van egy érzékenységem eleve a témára, a dalaimban is sokat foglalkoztam a női sorsokkal.”

A balladák képekben

Kürti Andrea szerint nem mindegy, hogyan közelítünk a balladákhoz. Összesen tizennégy illusztrációt készített A mennybe vitt leány kötethez – olyan balladákat jelenített meg képekben, amelyekkel szerinte mindenképpen foglalkoznunk kell. Benne a legnagyobb nyomot a Kőműves Kelemenné balladája hagyta, mert új értelmezést nyert számára a szöveg, különösen a női sors kérdése a gázai események tükrében. „Sajnos nem kell a Közel-Keletig menni. Azokra a jogokra, amelyeket ki kell harcolni, vigyázni kell.”

A láthatatlan női erő

A balladák mögött Kollár-Klemencz László a láthatatlan női erőt látja: a végtelen kitartást, türelmet, szelídséget. „Azért foglalkozom a témával, mert bennem nincs még megoldva, nincs még helyre téve.” Elmesélt egy történetet is, hogy jobban érthetővé váljon, mire gondol: „Beülök egy sportkocsmába. A férfiak az autókról, a sportról beszélnek, nem figyelnek a barátnőikre – pedig nekik is péntek este van.” Szerinte ez a helyzet valamiért természetesnek tűnik, pedig nem kellene annak lennie. „Elkezdtem hát ezzel foglalkozni, magamban. Ez egy erőteljes önismereti munka. Akkor teszem jól, ha nyitottan csinálom.” Kürti Andrea is megosztotta személyes kapcsolatát a balladákkal.

Kiemelte, hogy ezeknek a balladáknak nincs „boldogan éltek, míg meg nem haltak” vége. Nincs elégtétel, nincs felemelkedés a történetek lezárásában. „Hiszen ezek a történetek folytatódnak. Generációról generációra öröklődnek.”