Női hangok a balladák mélyéről
Két nő és egy férfi beszélgetett a női sors fájdalmairól, nehézségeiről
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
Megrendítő, de felemelő könyvbemutatón vehetettünk részt a 10. Csíkszeredai Könyvvásáron: A mennybe vitt leány – Női sorsok a balladák tükrében című kötet nemcsak a magyar balladahagyomány mélyébe vezet, hanem napjaink női tapasztalatainak tükre is.
Nagy Lilla
2025. május 12., 17:032025. május 12., 17:03
2025. november 12., 17:102025. november 12., 17:10
A mennybe vitt leány – Női sorsok a balladák tükrében címmel tartottak könyvbemutatót a 10. Csíkszeredai Könyvvásár harmadik napján. A Gutenberg Kiadó jóvoltából különleges kötet került a közönség elé: a sokak által ismert és kedvelt Kollár-Klemencz László is kivette a részét a könyv létrejöttéből, a kötet látványvilágát pedig Kürti Andrea érzéki, mégis illusztratív akrilfestményei határozzák meg. Beszélgetőtársuknak Kőrössy Erikát választották.
A kezdetek
A ballada eleve inspiráló műfaj: megrendítő sorsfordulatokat dolgoz fel. Létezik azonban ennek egy mondhatni alkategóriája: a női sorsokat középpontba állító balladáké. Örök aktualitása miatt újra meg újra vissza lehet térni ehhez a témához – de felmerült a kérdés, hogy Kollár-Klemencz Lászlót mi inspirálta. A zenész és író először egy karácsonyi válogatáson gondolkodott, amelyben a nehéz sorsú gyerekek kerültek volna a középpontba, ám később a balladák felé fordult.
Kürti Andrea úgy közelített a balladák felé, mint amik nagyon is aktuálisak ma
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
„Azt vettem észre, hogy a balladák nyolcvan százaléka nehéz női sorsokról szól” – osztotta meg a kötethez vezető út első lépéséről. Ilyen fókusz mentén kezdte hát olvasni a balladákat. Szerinte ez aktuális téma, hiszen a női sorsok nem lesznek könnyebbek. „Így indultunk neki.”
„Meggyőződésem, hogy ezek a szövegek európai kulturális örökségek, nem csak magyar kulturális örökség” – fogalmazott, amikor a balladák eredetéről esett szó. Kutatásai során arra jutott, hogy ezek a szövegek és dallamok folyamatosan vándoroltak és alakultak – mind szövegileg, mind zeneileg. Azt viszont már a kezdetektől tudta, hogy új zenét szeretne hozzájuk írni, ezért zenésztársával, Csernovszky Márkkal meg is zenésítették őket. „Van egy érzékenységem eleve a témára, a dalaimban is sokat foglalkoztam a női sorsokkal.”
Kollár-Klemencz László dalaiban régóta foglalkozik a női sorsok témájával
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
A balladák képekben
Kürti Andrea szerint nem mindegy, hogyan közelítünk a balladákhoz. Összesen tizennégy illusztrációt készített A mennybe vitt leány kötethez – olyan balladákat jelenített meg képekben, amelyekkel szerinte mindenképpen foglalkoznunk kell. Benne a legnagyobb nyomot a Kőműves Kelemenné balladája hagyta, mert új értelmezést nyert számára a szöveg, különösen a női sors kérdése a gázai események tükrében. „Sajnos nem kell a Közel-Keletig menni. Azokra a jogokra, amelyeket ki kell harcolni, vigyázni kell.”
A láthatatlan női erő
A balladák mögött Kollár-Klemencz László a láthatatlan női erőt látja: a végtelen kitartást, türelmet, szelídséget. „Azért foglalkozom a témával, mert bennem nincs még megoldva, nincs még helyre téve.” Elmesélt egy történetet is, hogy jobban érthetővé váljon, mire gondol: „Beülök egy sportkocsmába. A férfiak az autókról, a sportról beszélnek, nem figyelnek a barátnőikre – pedig nekik is péntek este van.” Szerinte ez a helyzet valamiért természetesnek tűnik, pedig nem kellene annak lennie. „Elkezdtem hát ezzel foglalkozni, magamban. Ez egy erőteljes önismereti munka. Akkor teszem jól, ha nyitottan csinálom.” Kürti Andrea is megosztotta személyes kapcsolatát a balladákkal.
Kiemelte, hogy ezeknek a balladáknak nincs „boldogan éltek, míg meg nem haltak” vége. Nincs elégtétel, nincs felemelkedés a történetek lezárásában. „Hiszen ezek a történetek folytatódnak. Generációról generációra öröklődnek.”
A beszélgetésen több balladát is elénekelt Kollár-Klemencz László, majd lejátszottak egy megzenésített balladát is a kötetből
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
A könyvbemutatón Kollár-Klemencz László több balladát is elénekelt – gyakran válaszként egy-egy kérdésre. A végén meghallgattuk a kötethez készült megzenésített balladák egyikét is. Egy anyáról szólt, aki elhagyta a gyermekeit. A dal után síri csend lett. Senki sem tudott megszólalni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka
Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.
Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka
Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.
Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira
Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.
Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!