Traumából szöveg, szövegből szabadság
Kassay Anna és Fancsali Kinga
Fotó: Borbély Fanni
Traumákból, perifériára szorult sorsokból és női tapasztalatokból épül Fancsali Kinga Nem a haláltól című kötete. A lírai nyelv itt nem menekülés, hanem szembenézés – kegyetlen, tárgyilagos, mégis felszabadító.
Nagy Lilla
2025. július 02., 14:252025. július 02., 14:25
2025. november 12., 17:172025. november 12., 17:17
Fancsali Kinga szívén viseli az emberi sorsokat. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő költő dolgozott már szociális munkásként, aktivistaként is tevékenykedik. Ez az érzékenység és társadalmi elköteleződés erősen jelen van az André Ferenc szerkesztette, az Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége kiadásában megjelent Nem a haláltól című debütkötetében is. A története egyszerű: egy húszoldalas anyagból indult, ennek volt egy magja – a korábbi szövegek –, ezek leginkább a gyerekkor témáját dolgozták fel. Ebből lett később az első ciklus. Traumákból, mérgező családi dinamikákból indult ki, majd jött a második ciklus, amelyben az eltávolodás, a már kialakított saját narratíva dominál.
A versek egy egészként is olvashatók, de külön-külön is megállják a helyüket. Súlyos témák jelennek meg bennük: erőszak, kegyetlenség, elhallgatás. Kinga szerint ezek „majdnem trauma-versek”, de nyelvileg tudatosan tárgyilagosak, így elkerüli a pátoszt, a giccset. A kötet íve egyfajta felnövéstörténet, mégis több én jelenik meg benne. Ez nem véletlen: „nincs egy egységes narratíva, ha az ember traumát él át” – fogalmazott a csíkszeredai ANTderGROUND BAR-ban tartott könyvbemutatón, ahol Kassay Anna író, filmrendező beszélgetett vele.
Fotó: Borbély Fanni
A szövegek nemcsak személyesek, hanem társadalmi szinten is ismerősek lehetnek – főleg nők számára. Ezek megtörténhetnek bárkivel. Kinga nem fél használni olyan szavakat sem, amelyek egy családon belül tabunak számítanak. Szabadon káromkodik, ha kell – és ez a nyelvi szabadság nem öncélú, hanem szerves része annak a világképnek, amit a kötet felvázol.
A személyes mellett a társadalmi és politikai líra is hangsúlyos. Kinga szerint ezeket a témákat csak személyes oldalról lehet igazán megközelíteni. A versek mögött ott van az a munka is, amelyet ukrajnai roma menekültekkel, hajléktalanokkal végzett. Az ő történeteik is visszhangoznak a szövegekben. De nem csak a nehéz sorsúak szerepelnek a kötetben – ennek is oka van. „Az aktivistamunkát nem csak az irgalom felől lehet megközelíteni” – mondta.
Fotó: Borbély Fanni
A beszélgetés egyik legfontosabb pontja az volt, amikor felmerült: ki beszélhet kinek a nevében? „Hogy jövök én ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a hangján szóljak? Hogy vehetném el a hangjukat?” – tette fel a kérdést Kinga. Úgy érzi, az irodalom nem mindig alkalmas médium ezeknek a témáknak az érzékenyítésére. Szerinte az irodalom hajlamos romantizálni. A film viszont más. Ott talán több eszköz van, hogy az arányok ne csússzanak el. Ugyanakkor ott is megjelenik a kérdés: ezek nem csak projektek?
Ez az, ami igazán megérinti, erről tud írni. Mit jelent nőként felnőni, nőként belépni az irodalmi világba? Szerinte sok a visszaélés, sokan kihasználják, zaklatják a fiatal lányokat, miközben a fiúkat gond nélkül kinevelik. Ezek nem hangos állítások – inkább halkan kimondott tapasztalatok, amelyeket sokan ismernek, mégis kevesen mernek nevükön nevezni.
Fotó: Borbély Fanni
A Nem a haláltól nem egy könnyen emészthető kötet. De nem is akar az lenni. Nem szórakoztat, hanem kérdez. Néha fáj, néha dühít, néha felszabadít. És közben finoman, szinte észrevétlenül (új) nyelvet ad azoknak, akik eddig csak hallgattak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Nem tudom, hogy csinálta. És ahogy telik az idő, és mindinkább bonyolódik az életünk, egyre kevésbé értem.
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!