Milyen volt egy gyerek élete az 1950-es években? Hogyan lehet a matematika nyelvi élmény is? Milyen volt a romániai magyar irodalom és mi volt neki a rákfenéje?
Szávai Géza József Attila-díjas szerzővel beszélgettünk.
Jókai Mór nem csupán regényíró, politikus és újságíró volt, hanem az 1848-as márciusi forradalom aktív szereplője. Ő írta át az Irinyi József által összeállított tizenkét pontot, és olvasta fel Pest-szerte, ezzel hirdetve a forradalom eszményét.
Békeima a magyar holokauszt-költészet meghatározó alakjáért: ez a Kaddis Radnóti Miklósért. Humort, erotikát, hullámzó, váltakozó témákat és nyelvet hoz be a kötet. Megjelenik benne Radu Vancu, de a sorokban ott van Radnóti hangja is.
Női sorsok, szépség, tragédia, tudásvágy, titokzatosság. Erdélyi szerzők nyújtanak át egy csokornyi gondolatot arról, hogy milyen női karaktereket ismerhetünk az irodalomból, és hogy ők hogyan figyelnek március 8-án – vagy úgy általában – a nőkre.
Tizenhetedik kiadásához érkezett a Nemzetközi Felolvasómaraton, ezúttal Szabó Lőrinc (1900-1957) kerül a figyelem középpontjába.
A budapesti Magyarság Háza Irodalmi Szalonban mutatták be Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író a Holdanya unokája és az Apja fia című könyveit. A szerzőt Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész kérdezte.
Jókai Mór neve hallatán eszünkbe jut Az arany ember, a hosszú leírások, az igazságérzete, a híd a generációk között, a romantika, és hogy az érettségi anyag része. De hogyan él ma Jókai az emlékezetben, olvassuk-e a műveit, miként viszonyulunk hozzá?
Több mint négyszázötven erdélyi művész méltatása: Demeter Ervin legújabb kötete bizonyára sokáig referenciaként fog szolgálni. Az Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című könyvét több erdélyi városban is bemutatták a napokban.
Felolvasószínház kíséretében mutatták be az Örkény István drámaírói ösztöndíj hét alkotását tartalmazó Százhúszból hét című drámakötetet a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az antológiában erdélyi szerzők drámáit is olvashatjuk.
Rövid, sűrített, képszerű és hangsúlyosan lírai versek, mélyhegedűvel és zebrapintyekkel – Mélyhegedű címmel jelent meg nemrégiben Balázs K. Attila verseskötete. De hogyan válnak ezek a tömör szabadversek dallá, milyen rétegeket fejt fel a zene?
Kudarcok, tanárság és több évtizedes terepmunka. De nem receptek ezek, hanem egy mélyen személyes vallomás élményekről és tapasztalatokról, amelyekből az olvasó akár okulhat is. Gagyi József tavaly megjelent kötetét mutatták be Csíkszeredában.

A Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében a cseresznye nem egyszerűen gyümölcs, hanem évszázadok óta a megélhetés és az identitás része.
Milyen az élet Prágában egy erdélyi fiatal számára? Hogyan lehet feldolgozni és túllendülni a gyerekkori traumákon? Miként lehet beépíteni egy verseskötetbe a környezetünk tapasztalatait? A csíkszeredai Gere Nóra Éva kötetét mutatták be Budapesten.
Mit tudunk az irodalomba belopózott karácsonyról? Milyen meghatározó versek és prózaszövegek mutatják be az erdélyi téli ünnepet? S hogyan tud korrajzként szolgálni egy-egy téli, karácsonyi mű? Balázs Imre József irodalmárral beszélgettünk.
Átfogó, emberi értékekre hívja fel a figyelmet ez a kötet, különös emberekről mesél egy kivételes ember – fogalmazott Juhász Anna Puskás Ferenc Hugolin ferences szerzetes Különös emberek című könyve kapcsán, amelyet a héten Budapesten mutattak be.
Hét városba hozta el legújabb – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni különleges kapcsolatát érzékeltető – koncertszínházi produkcióját Vecsei H. Miklós és a QJÚB formáció. Az előadások előtt Juhász Anna irodalmár vezette be a témába a közönséget.
A Radnóti-életmű nagyon erős esszenciája a 20. századnak, minden szépségével és fájdalmával együtt – hangzott el, amikor Juhász Annával és Vecsei H. Miklóssal a közelgő erdélyi turnéról beszélgettünk.
Háromállomásos könyvbemutató turné keretében mutatják be Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író legújabb kötetét: A remegő kezű órásmesterrel (és szerzőjével) Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában találkozhatnak az olvasók.
Mit gondol az író a szerkesztői munkáról, és mit gondol az olvasó a könyvén szereplő szerzőről? Nagy Koppány Zsolttal A remegő kezű órásmester című legújabb kötete kapcsán a könyvek kilátástalan sorsáról és az olvasói igényekről is beszélgettünk.