A költészet ellátja a sebeket, de nem érzéstelenít

Vincze Bence kiemelte, a főszöveg alapvetően úgy fogalmaz, hogy Radnóti Miklós „halála utáni” versei jelennek meg, elevenednek meg ebben a kötetben. Jellemzően Gyarmati Fannihoz szóló szövegek, de vannak olyanok is, amelyek kiszólnak ebből, szerkesztésében a verseket felosztják, naplószerű, esszészerű megszólalások az irodalomról, esztétikáról, a művészet feladatáról, és emellett még beékelődnek imaszerű mondatok is.

Ki Radu Vancu?

Radu Vancu karaktere rendkívül izgalmas és összetett. Azon túl, hogy költő, író, műfordító, irodalomtudós, szerkesztő, megannyi antológia szerkesztője, számos rendezvény szervezője, a nagyszebeni nemzetközi költészeti fesztivál főszervezője. Negyvenhét évesen tizenegy verseskötet, hat esszékötet, négy regény és két gyermekirodalmi mű szerzője, továbbá angolszász irodalmi antológiákon, fordításokon is dolgozott. 2023-ban jelent meg román nyelven a Kaddis Radnóti Miklósért című kötete Romániában, amiért többek között elnyerte az év verseskötete díjat is. A budapesti kötetbemutatón felmerült a kérdés: a műfordítónak és a szerkesztőnek melyik az első emléke a román szerzővel? André Ferenc szerzőként már régóta ismerte Radu Vancut, és mint fogalmazott,

Péczely Dóra is felvázolta az íróval való viszonyát, mint mondta a nyelvi akadályok ebben az esetben erősen lekorlátozták azt, hogy milyen indulása volt vele kapcsolatban, csak akkor nézett utána, amikor felvetődött, hogy kiadják ezt a könyvet. A szerkesztőnek első nekifutásra kételyei támadtak a kötet kapcsán, mint mondta, az alapötlettől a hideg is kirázta: „ebből egyszerűen semmi jó nem sülhet ki. És ehhez képest nekem, mint szerkesztőnek, a tavalyi év talán legnagyobb szenzációja volt.”

A román és a magyar kortárs líra közötti különbségek

A kötet utószavában André Ferenc több ízben kitér arra, hogy milyen kulturális és nyelvi különbségek vannak a román kortárs líra és a magyar kortárs líra között. Úgy véli, felfedezhetünk olyan dolgokat, amelyek bizonyos esetben fordítói kihívások, bizonyos esetben szerkesztői kihívások. Péczely Dóra első nekifutásra úgy képzelte el a kötetet, hogy nagyon is Radnóti költészetére fog épülni.

André Ferenc a szerkesztő gondolataihoz kapcsolódva, a saját munkafolyamatába engedett betekintést. Alaposan utánajárt a fordító Radu Vancu művészetének, így elolvasta azokat az angol Radnóti szövegeket, amelyből a szerző dolgozott. Mint mondta, ezen túl románul is olvasott tőle, továbbá nem csupán a Radnóti versekkel, hanem Fanni életrajzával is foglalkozott. A fordító munkája során több Radnóti idézetet is felfedezett a szövegben, de hogy biztosra menjen, megkérdezte a szerzőt, hogy pontosan hová rejtette el azokat a szövegben. Radu Vancu sem emlékezett erre pontosan, de a lényeg amúgy is azon kell legyen, hogy hangulatban és referencialitásában kötődjön Radnótihoz – mutatott rá.

A szövegen túl

Vincze Bence szerint – nemcsak a szöveget, hanem a szöveg tartalmát nézve, az egész célt, amit ez a kötet akar megfogalmazni – a könyvben nemcsak humor van, hanem merész szexualitás is, merész társadalmi kiállások, giccs és közhely, jól elhelyezve. Ezek mind olyan vállalások, amelyek akár szokatlanok lehetnek. Felmerült tehát a kérdés: fordítói szempontból mennyire volt nehéz áthozni a magyar nyelvbe, hiszen a kortárs magyar líra nagyon érzékeny arra, hogy kiugró vállalásokat tegyünk, hiszen van egy határhúzás. André Ferenc szerint gyanús volna sztereotipizálni akár a román, akár a magyar lírát, de azért a tendenciák valamelyest mindenképp felfejthetők. Például a magyar irodalmi nyelvben a stilizált megszólalásokon gyakori, hogy finomít, kilép, elrejt, metaforizál a szerző, ezzel szemben a stilizáló román nyelv gyakran küszködik a formával való viszonnyal.

Érdekességek a kötettel kapcsolatban

Vincze Bence a kötet teljes szövegét berakta egy elemző programba, hogy megtudja, melyek a leggyakrabban használt szavak a Kaddisban.

Radu Vancu Kaddis Radnóti Miklósért című kötetét André Ferenc fordította, André Ilona-Ibolya lektorálta, Péczely Dóra szerkesztette. A szöveget L. Varga Péter gondozta, a borítót Szabó Imola Julianna tervezte, a szerző fotóját Rareș Helici készítette. A borítón Radnóti Miklósnak az abdai tömegsírból előkerült fényképe látható.