Meddig leszünk törpeszindrómások?
Miklóssi Szabó István és Kalocsai Andrea a könyvbemutatón
Fotó: Magyari Lukács
A budapesti Magyarság Háza Irodalmi Szalonban mutatták be február 19-én Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író a Holdanya unokája és az Apja fia című könyveit. A szerzőt – aki törpeszindrómás világként látja és láttatja a jelenünket, és aki a beszélgetés során több kulisszatitkot is elárult a művek keletkezéstörténetéről – Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész kérdezte.
Ilyés Krisztinka
2025. február 20., 11:222025. február 20., 11:22
2025. november 12., 17:272025. november 12., 17:27
Muszka Sándor biztatására, 2013-ban jelent meg Miklóssi Szabó István első, Purgatórium című könyve, melyben először jelent meg az a Démenotar nevű figura, aki később – többféle változatban – több könyvének főszereplőjévé is vált. A 2023-ban olvasók kezébe kerülő Holdanya unokája című regény három történelmi síkon és időben játszódik, melyben a Démenotar gyerek- és felnőttkori életútjait leíró szövegrészeket a történettől különálló szerelmeslevelek szakítják meg. Ezek a levelek valódi, 1946-ban kezdődő üzenetváltásokat tartalmaznak: az írásokat a szerző – az akkor még tizenhat éves – édesanyjának az ukrán haláltáborból kezdte küldözgetni egy katona.
„Mennyi esélye van annak, hogy pont mi ülünk itt ma?” – tette fel a kérdést Miklóssi Szabó István. „A végtelen sok mindenen át a kozmosz visszacsodálkozik önmagára. Az én csodálatom, az univerzum csodálata” – magyarázta az író.
Fotó: Magyari Lukács
A kommunizmus és diktatúra idejét megidéző regény a könyveknek (és az olvasásnak) is nagy szerepet tulajdonít. „Azt is jelképezi, de nemcsak a műben, hanem a történelem folyamán mindannyiunk életében is, hogy a könyvekkel mindig egy kicsit el tudunk menekülni a valóságból. A könyvek a túlélést jelentik” – fogalmazott Kalocsai Andrea.
Fotó: Magyari Lukács
Az Apja fia című kisregény Démenotarja viszont már nem azonosítható az előző könyv szereplőjével – Miklóssi szerint ő az antipólus, aki a saját körülményeinek az áldozatává válik. Egy olyan diktátor, akit a környezete is meghatároz.
„Meddig leszünk törpeszindrómások?” – hangzott el az est kulcskérdése. A kisregény egy apokaliptikus világban, a Föld pusztulásával kezdődik. „Van egy hatalmas probléma a bolygónkkal, amit mi, emberek nem veszünk észre. Nagyjából 3,8 milliárd éve jött létre az a bolygó, amit most Földnek hívunk, és ezután ötszáz millió év, amíg kialakul rajta az élet. Mi, emberi fajként alig kétszázezer éve vagyunk jelen. Mit számítunk mi egyáltalán? Semmik vagyunk. Ez a bolygó önmagát újra fogja teremteni. De abból, amit mi a jelenlegi civilizációnkban csinálunk, semmi nem fog megmaradni. Az egyedüli megmentője az emberi fajnak az embersége, a humanizmusa lehetne” – hangsúlyozta az irodalmi szalon vendége.
Fotó: Magyari Lukács
Kalocsai Andrea az est folyamán többször is kiemelte, hogy mindkét könyv fontos olvasmánynak számít, de az Apja fia című írást „mindenkinek el kellene olvasnia”.
A történetben egy olyan világot látunk kirajzolódni, ahol már „nincs erkölcs, nincs morál, itt minden és mindenki feláldozható. Amikor a párokat arra kényszerítik, hogy élelemért gyermekeket hozzanak világra, hogy azok is feláldozhatók legyenek. Ez a primitív, állati ösztönök netovábbja” – állapította meg a műsorvezető.
Fotó: Magyari Lukács
S bár Miklóssi szkeptikus a világ történéseivel és jövőjével kapcsolatosan, az Apja fia egy reménysugárral zárul. Az élet és a hit újra egybefonódik: a föld alá menekült emberek meglátják az első növénycsírát – visszaáll az egyensúly.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Nem tudom, hogy csinálta. És ahogy telik az idő, és mindinkább bonyolódik az életünk, egyre kevésbé értem.
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!