Meddig leszünk törpeszindrómások?
Miklóssi Szabó István és Kalocsai Andrea a könyvbemutatón
Fotó: Magyari Lukács
A budapesti Magyarság Háza Irodalmi Szalonban mutatták be február 19-én Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író a Holdanya unokája és az Apja fia című könyveit. A szerzőt – aki törpeszindrómás világként látja és láttatja a jelenünket, és aki a beszélgetés során több kulisszatitkot is elárult a művek keletkezéstörténetéről – Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész kérdezte.
Ilyés Krisztinka
2025. február 20., 11:222025. február 20., 11:22
2025. november 12., 17:272025. november 12., 17:27
Muszka Sándor biztatására, 2013-ban jelent meg Miklóssi Szabó István első, Purgatórium című könyve, melyben először jelent meg az a Démenotar nevű figura, aki később – többféle változatban – több könyvének főszereplőjévé is vált. A 2023-ban olvasók kezébe kerülő Holdanya unokája című regény három történelmi síkon és időben játszódik, melyben a Démenotar gyerek- és felnőttkori életútjait leíró szövegrészeket a történettől különálló szerelmeslevelek szakítják meg. Ezek a levelek valódi, 1946-ban kezdődő üzenetváltásokat tartalmaznak: az írásokat a szerző – az akkor még tizenhat éves – édesanyjának az ukrán haláltáborból kezdte küldözgetni egy katona.
„Mennyi esélye van annak, hogy pont mi ülünk itt ma?” – tette fel a kérdést Miklóssi Szabó István. „A végtelen sok mindenen át a kozmosz visszacsodálkozik önmagára. Az én csodálatom, az univerzum csodálata” – magyarázta az író.
Fotó: Magyari Lukács
A kommunizmus és diktatúra idejét megidéző regény a könyveknek (és az olvasásnak) is nagy szerepet tulajdonít. „Azt is jelképezi, de nemcsak a műben, hanem a történelem folyamán mindannyiunk életében is, hogy a könyvekkel mindig egy kicsit el tudunk menekülni a valóságból. A könyvek a túlélést jelentik” – fogalmazott Kalocsai Andrea.
Fotó: Magyari Lukács
Az Apja fia című kisregény Démenotarja viszont már nem azonosítható az előző könyv szereplőjével – Miklóssi szerint ő az antipólus, aki a saját körülményeinek az áldozatává válik. Egy olyan diktátor, akit a környezete is meghatároz.
„Meddig leszünk törpeszindrómások?” – hangzott el az est kulcskérdése. A kisregény egy apokaliptikus világban, a Föld pusztulásával kezdődik. „Van egy hatalmas probléma a bolygónkkal, amit mi, emberek nem veszünk észre. Nagyjából 3,8 milliárd éve jött létre az a bolygó, amit most Földnek hívunk, és ezután ötszáz millió év, amíg kialakul rajta az élet. Mi, emberi fajként alig kétszázezer éve vagyunk jelen. Mit számítunk mi egyáltalán? Semmik vagyunk. Ez a bolygó önmagát újra fogja teremteni. De abból, amit mi a jelenlegi civilizációnkban csinálunk, semmi nem fog megmaradni. Az egyedüli megmentője az emberi fajnak az embersége, a humanizmusa lehetne” – hangsúlyozta az irodalmi szalon vendége.
Fotó: Magyari Lukács
Kalocsai Andrea az est folyamán többször is kiemelte, hogy mindkét könyv fontos olvasmánynak számít, de az Apja fia című írást „mindenkinek el kellene olvasnia”.
A történetben egy olyan világot látunk kirajzolódni, ahol már „nincs erkölcs, nincs morál, itt minden és mindenki feláldozható. Amikor a párokat arra kényszerítik, hogy élelemért gyermekeket hozzanak világra, hogy azok is feláldozhatók legyenek. Ez a primitív, állati ösztönök netovábbja” – állapította meg a műsorvezető.
Fotó: Magyari Lukács
S bár Miklóssi szkeptikus a világ történéseivel és jövőjével kapcsolatosan, az Apja fia egy reménysugárral zárul. Az élet és a hit újra egybefonódik: a föld alá menekült emberek meglátják az első növénycsírát – visszaáll az egyensúly.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon
Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
A rovat további cikkei
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
Mindennek mestere: Gazda József
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Mindennek mestere: Gazda József
Péter Beáta: Név nélküli tag
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Péter Beáta: Név nélküli tag
Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.
Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!