Hét városba hozta el legújabb – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni különleges kapcsolatát érzékeltető – koncertszínházi produkcióját Vecsei H. Miklós és a QJÚB formáció. Az előadások előtt Juhász Anna irodalmár vezette be a témába a közönséget. Az alkotókkal Székelyudvarhelyen beszélgettünk.
2024. november 29., 17:472024. november 29., 17:47
2025. november 12., 17:402025. november 12., 17:40
Száztizenöt éve született és nyolcvan éve hunyt el Radnóti Miklós költő – e kettős évforduló ösztönözte a magyarországi QJÚB formációt legújabb előadásának elkészítésére, és a Petőfi Kulturális Ügynökséget, hogy Kárpát-medence-szerte emléket állítson a kiemelkedő életműnek. A budapesti premier után, november 22–29. között Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron láthatta a közönség az „Ázott hajában hét halott bogár ragyog” című vetített koncertszínházi előadást, amely Radnóti Miklósnak és feleségének, majd özvegyének, Gyarmati Fanninak a belső valóságát mutatja be.
A QJÚB csapata – Hegedűs Bori, Frimmel Jakab, Ratkóczi Huba, Mihalik Ábel, Paczári Viktor és Vecsei H. Miklós – a tőlük megszokott formavilággal, Palkovits Edina archív anyagokkal is vetített díszletében hozza közelebb egy legendás szerelem és egy tragikus életút történetét.
Az előadások előtt Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai programjainak vezetője mesélt Radnóti életművéről és életútjáról, valamint a költő és a Gyarmati Fanni közötti kapcsolatról.

A Radnóti-életmű nagyon erős esszenciája a 20. századnak, minden szépségével és fájdalmával együtt – hangzott el, amikor Juhász Annával és Vecsei H. Miklóssal a közelgő erdélyi turnéról beszélgettünk.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Hét év után új kötettel jelentkezett a kézdivásárhelyi Borcsa Imola. A Majd megérted cím alatt egybefűzött, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló novellákból egy székelyföldi kisvárosi család története bontakozik ki.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
szóljon hozzá!