Ötven év tereptapasztalata egy kötetben
Gagyi József és Sólyom Andrea. A könyvbemutatónak a Hargita Megyei Kulturális Központ adott otthont
Fotó: Nagy Lilla
Kudarcok, tanárság és több évtizedes terepmunka. De nem receptek ezek, hanem egy mélyen személyes vallomás élményekről és tapasztalatokról, amelyekből az olvasó akár okulhat is. Gagyi József tavaly megjelent kötetét mutatták be Csíkszeredában.
Nagy Lilla
2025. február 12., 10:252025. február 12., 10:25
2025. november 12., 16:472025. november 12., 16:47
A Hargita Megyei Kulturális Központ csíkszeredai székhelyén Gagyi József, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, társadalomkutató legújabb kötetét mutatták be kedd délután. A Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában 2024-ben megjelent kötetben a terepen otthonosan mozgó társadalomkutató több mint ötven év tereptapasztalatát osztja meg a Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok című könyvében. A szerzővel a könyvről, terepezésről Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója beszélgetett, az est házigazdája Ferencz Angéla, a HMKK vezetője volt.
A könyvbemutató felvezetőjeként Sólyom Andrea személyes élményeit osztotta meg a terepmunkáról, majd rá is tért a kötet elemzésére. Elsőként a címről – Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok –, majd a saját olvasási élményéről, a könyvről való első benyomásairól beszélt. Mint mondta, elsőre nem értette, hogy mi az a „saját”, hiszen ez egy erős birtoklásra utal, majd hozzátette, ezen az alcím sokat lazít.
A kötetben szó van a terepmunkáról, de tanárságról és kudarcokról is ír a szerző
Fotó: Nagy Lilla
A kötet hét fejezetből áll, Sólyom Andrea pedig ezeket a fejezeteket vette át szerre, anélkül, hogy „lelőné a poént”. A bevezető rész elsősorban egy fogalomismertetőként szolgál, de Gagyi József egyfajta életrajza is kiolvasható belőle, például az, hogy nem ő az első „terepes” a családjában, hiszen édesapja is terepmunkás volt. A második fejezet is némileg a szerző életébe enged betekintést, ebben a szakdolgozatáról ír, amely 191 oldalasra sikerült – ez pedig igen meglepő szám szakdolgozat-léptékben. Ebben a fejezetben fény derül arra is, hogy
Sólyom Andrea hangsúlyozta, hogy mindezt úgy tette a szerző, hogy nem tanult kutatásmódszertant, autodidakta módon fejlesztette ki terepmunkáinak felépítését. A következő fejezetekben Gagyi József a diákokkal való közös munkáról mesél, például arról, hogy a terepgyakorlaton terepnaplót kellett vezessenek a tanítványok, de ír emellett a tanárságról, a csoportos és egyéni önképzésről, a csíki iskolákról, majd a doktori státuszáig vezető útról. Az ötödik és a hatodik fejezetbe a Máréfalváról és Csíkfalváról való hosszú beszélgetései kerültek bele. Ezekből a beszélgetésekből a máréfalvi alanyát említették a könyvbemutatón, Ágnes nénit – a téma kapcsán némiképp kudarcot élt meg a szerző, hiszen a rokonoknak nem tetszett az, ahogyan ábrázolta a „számukra szent” nőt.
A szerzővel Sólyom Andrea, a Sapientia EMTE oktatója beszélgetett
Fotó: Nagy Lilla
A kötet utolsó fejezetében letisztázza, hogy minek is szánja ezt a könyvet. Eszerint nem leltárt készít –
A kötet tehát évtizedeket foglal össze: kudarcokról ír, a tanárságról és a terepmunkáról. Fontos azonban, hogy a terepmunkás leírásai nem receptek, csupán útmutatók: a szerző elmeséli, hogy hogyan csinálta ő, hogy neki mi vált be, és az olvasóra van bízza, hogy mit visz tovább.
Sólyom Andrea a kötet bemutatóján kritikáit is megfogalmazta a könyvvel kapcsolatban. Elsőként kiemelte az irigylésre méltó türelmét Gagyi Józsefnek, amelynek hála évekig képes ugyanazokkal az alanyokkal beszélgetni odaadással, szakmai felkészültséggel. Másrészt viszont a szerző türelmetlenségére is felhívta a figyelmet, ami a kötet nyomdába bocsátását illeti, hiszen nyelvi helytelenségeket és elütéseket vélt felfedezni a nyomtatott példányban.
Gagyi József kötete a Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában jelent meg 2024-ben
Fotó: Nagy Lilla
Az est zárásaként a szerzőhöz intézte kérdéseit Sólyom Andrea. Ebből kiderült például, hogy Gagyi József annak szánja ezt a kötetet, „aki csak elolvassa”, továbbá, hogy az Ágnes nénihez kapcsolható kudarcát a tapasztalatlanságának tudja be. Ekkor a közönség soraiból is érkezett a szerzőhöz egy kérdés, miszerint: mi a magyarázata annak, hogy a leírt szöveggel gyakran ellenkeznek az interjúalanyok? Gagyi József rámutatott, a válasz erre egyszerű: megijednek saját maguktól.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Bezzeg Antalné virágai...
Antal Béláné minden reggel megöntözte a gyönyörű virágait. Irigykedtek is a szomszédasszonyok.
Bezzeg Antalné virágai...
Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
kék-piros esővízben állok,
szememre ég a napkorong.
Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!