Ötven év tereptapasztalata egy kötetben
Gagyi József és Sólyom Andrea. A könyvbemutatónak a Hargita Megyei Kulturális Központ adott otthont
Fotó: Nagy Lilla
Kudarcok, tanárság és több évtizedes terepmunka. De nem receptek ezek, hanem egy mélyen személyes vallomás élményekről és tapasztalatokról, amelyekből az olvasó akár okulhat is. Gagyi József tavaly megjelent kötetét mutatták be Csíkszeredában.
Nagy Lilla
2025. február 12., 10:252025. február 12., 10:25
2025. november 12., 16:472025. november 12., 16:47
A Hargita Megyei Kulturális Központ csíkszeredai székhelyén Gagyi József, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, társadalomkutató legújabb kötetét mutatták be kedd délután. A Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában 2024-ben megjelent kötetben a terepen otthonosan mozgó társadalomkutató több mint ötven év tereptapasztalatát osztja meg a Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok című könyvében. A szerzővel a könyvről, terepezésről Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója beszélgetett, az est házigazdája Ferencz Angéla, a HMKK vezetője volt.
A könyvbemutató felvezetőjeként Sólyom Andrea személyes élményeit osztotta meg a terepmunkáról, majd rá is tért a kötet elemzésére. Elsőként a címről – Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok –, majd a saját olvasási élményéről, a könyvről való első benyomásairól beszélt. Mint mondta, elsőre nem értette, hogy mi az a „saját”, hiszen ez egy erős birtoklásra utal, majd hozzátette, ezen az alcím sokat lazít.
A kötetben szó van a terepmunkáról, de tanárságról és kudarcokról is ír a szerző
Fotó: Nagy Lilla
A kötet hét fejezetből áll, Sólyom Andrea pedig ezeket a fejezeteket vette át szerre, anélkül, hogy „lelőné a poént”. A bevezető rész elsősorban egy fogalomismertetőként szolgál, de Gagyi József egyfajta életrajza is kiolvasható belőle, például az, hogy nem ő az első „terepes” a családjában, hiszen édesapja is terepmunkás volt. A második fejezet is némileg a szerző életébe enged betekintést, ebben a szakdolgozatáról ír, amely 191 oldalasra sikerült – ez pedig igen meglepő szám szakdolgozat-léptékben. Ebben a fejezetben fény derül arra is, hogy
Sólyom Andrea hangsúlyozta, hogy mindezt úgy tette a szerző, hogy nem tanult kutatásmódszertant, autodidakta módon fejlesztette ki terepmunkáinak felépítését. A következő fejezetekben Gagyi József a diákokkal való közös munkáról mesél, például arról, hogy a terepgyakorlaton terepnaplót kellett vezessenek a tanítványok, de ír emellett a tanárságról, a csoportos és egyéni önképzésről, a csíki iskolákról, majd a doktori státuszáig vezető útról. Az ötödik és a hatodik fejezetbe a Máréfalváról és Csíkfalváról való hosszú beszélgetései kerültek bele. Ezekből a beszélgetésekből a máréfalvi alanyát említették a könyvbemutatón, Ágnes nénit – a téma kapcsán némiképp kudarcot élt meg a szerző, hiszen a rokonoknak nem tetszett az, ahogyan ábrázolta a „számukra szent” nőt.
A szerzővel Sólyom Andrea, a Sapientia EMTE oktatója beszélgetett
Fotó: Nagy Lilla
A kötet utolsó fejezetében letisztázza, hogy minek is szánja ezt a könyvet. Eszerint nem leltárt készít –
A kötet tehát évtizedeket foglal össze: kudarcokról ír, a tanárságról és a terepmunkáról. Fontos azonban, hogy a terepmunkás leírásai nem receptek, csupán útmutatók: a szerző elmeséli, hogy hogyan csinálta ő, hogy neki mi vált be, és az olvasóra van bízza, hogy mit visz tovább.
Sólyom Andrea a kötet bemutatóján kritikáit is megfogalmazta a könyvvel kapcsolatban. Elsőként kiemelte az irigylésre méltó türelmét Gagyi Józsefnek, amelynek hála évekig képes ugyanazokkal az alanyokkal beszélgetni odaadással, szakmai felkészültséggel. Másrészt viszont a szerző türelmetlenségére is felhívta a figyelmet, ami a kötet nyomdába bocsátását illeti, hiszen nyelvi helytelenségeket és elütéseket vélt felfedezni a nyomtatott példányban.
Gagyi József kötete a Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában jelent meg 2024-ben
Fotó: Nagy Lilla
Az est zárásaként a szerzőhöz intézte kérdéseit Sólyom Andrea. Ebből kiderült például, hogy Gagyi József annak szánja ezt a kötetet, „aki csak elolvassa”, továbbá, hogy az Ágnes nénihez kapcsolható kudarcát a tapasztalatlanságának tudja be. Ekkor a közönség soraiból is érkezett a szerzőhöz egy kérdés, miszerint: mi a magyarázata annak, hogy a leírt szöveggel gyakran ellenkeznek az interjúalanyok? Gagyi József rámutatott, a válasz erre egyszerű: megijednek saját maguktól.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Nem tudom, hogy csinálta. És ahogy telik az idő, és mindinkább bonyolódik az életünk, egyre kevésbé értem.
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!