Ötven év tereptapasztalata egy kötetben
Gagyi József és Sólyom Andrea. A könyvbemutatónak a Hargita Megyei Kulturális Központ adott otthont
Fotó: Nagy Lilla
Kudarcok, tanárság és több évtizedes terepmunka. De nem receptek ezek, hanem egy mélyen személyes vallomás élményekről és tapasztalatokról, amelyekből az olvasó akár okulhat is. Gagyi József tavaly megjelent kötetét mutatták be Csíkszeredában.
Nagy Lilla
2025. február 12., 10:252025. február 12., 10:25
2025. november 12., 16:472025. november 12., 16:47
A Hargita Megyei Kulturális Központ csíkszeredai székhelyén Gagyi József, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, társadalomkutató legújabb kötetét mutatták be kedd délután. A Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában 2024-ben megjelent kötetben a terepen otthonosan mozgó társadalomkutató több mint ötven év tereptapasztalatát osztja meg a Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok című könyvében. A szerzővel a könyvről, terepezésről Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója beszélgetett, az est házigazdája Ferencz Angéla, a HMKK vezetője volt.
A könyvbemutató felvezetőjeként Sólyom Andrea személyes élményeit osztotta meg a terepmunkáról, majd rá is tért a kötet elemzésére. Elsőként a címről – Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok –, majd a saját olvasási élményéről, a könyvről való első benyomásairól beszélt. Mint mondta, elsőre nem értette, hogy mi az a „saját”, hiszen ez egy erős birtoklásra utal, majd hozzátette, ezen az alcím sokat lazít.
A kötetben szó van a terepmunkáról, de tanárságról és kudarcokról is ír a szerző
Fotó: Nagy Lilla
A kötet hét fejezetből áll, Sólyom Andrea pedig ezeket a fejezeteket vette át szerre, anélkül, hogy „lelőné a poént”. A bevezető rész elsősorban egy fogalomismertetőként szolgál, de Gagyi József egyfajta életrajza is kiolvasható belőle, például az, hogy nem ő az első „terepes” a családjában, hiszen édesapja is terepmunkás volt. A második fejezet is némileg a szerző életébe enged betekintést, ebben a szakdolgozatáról ír, amely 191 oldalasra sikerült – ez pedig igen meglepő szám szakdolgozat-léptékben. Ebben a fejezetben fény derül arra is, hogy
Sólyom Andrea hangsúlyozta, hogy mindezt úgy tette a szerző, hogy nem tanult kutatásmódszertant, autodidakta módon fejlesztette ki terepmunkáinak felépítését. A következő fejezetekben Gagyi József a diákokkal való közös munkáról mesél, például arról, hogy a terepgyakorlaton terepnaplót kellett vezessenek a tanítványok, de ír emellett a tanárságról, a csoportos és egyéni önképzésről, a csíki iskolákról, majd a doktori státuszáig vezető útról. Az ötödik és a hatodik fejezetbe a Máréfalváról és Csíkfalváról való hosszú beszélgetései kerültek bele. Ezekből a beszélgetésekből a máréfalvi alanyát említették a könyvbemutatón, Ágnes nénit – a téma kapcsán némiképp kudarcot élt meg a szerző, hiszen a rokonoknak nem tetszett az, ahogyan ábrázolta a „számukra szent” nőt.
A szerzővel Sólyom Andrea, a Sapientia EMTE oktatója beszélgetett
Fotó: Nagy Lilla
A kötet utolsó fejezetében letisztázza, hogy minek is szánja ezt a könyvet. Eszerint nem leltárt készít –
A kötet tehát évtizedeket foglal össze: kudarcokról ír, a tanárságról és a terepmunkáról. Fontos azonban, hogy a terepmunkás leírásai nem receptek, csupán útmutatók: a szerző elmeséli, hogy hogyan csinálta ő, hogy neki mi vált be, és az olvasóra van bízza, hogy mit visz tovább.
Sólyom Andrea a kötet bemutatóján kritikáit is megfogalmazta a könyvvel kapcsolatban. Elsőként kiemelte az irigylésre méltó türelmét Gagyi Józsefnek, amelynek hála évekig képes ugyanazokkal az alanyokkal beszélgetni odaadással, szakmai felkészültséggel. Másrészt viszont a szerző türelmetlenségére is felhívta a figyelmet, ami a kötet nyomdába bocsátását illeti, hiszen nyelvi helytelenségeket és elütéseket vélt felfedezni a nyomtatott példányban.
Gagyi József kötete a Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában jelent meg 2024-ben
Fotó: Nagy Lilla
Az est zárásaként a szerzőhöz intézte kérdéseit Sólyom Andrea. Ebből kiderült például, hogy Gagyi József annak szánja ezt a kötetet, „aki csak elolvassa”, továbbá, hogy az Ágnes nénihez kapcsolható kudarcát a tapasztalatlanságának tudja be. Ekkor a közönség soraiból is érkezett a szerzőhöz egy kérdés, miszerint: mi a magyarázata annak, hogy a leírt szöveggel gyakran ellenkeznek az interjúalanyok? Gagyi József rámutatott, a válasz erre egyszerű: megijednek saját maguktól.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon
Történelmi nap a benzinkutaknál
A rovat további cikkei
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Mi teszi székellyé a székelyt?
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Mi teszi székellyé a székelyt?
Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
Novellákban egy kisvárosi család története
Hét év után új kötettel jelentkezett a kézdivásárhelyi Borcsa Imola. A Majd megérted cím alatt egybefűzött, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló novellákból egy székelyföldi kisvárosi család története bontakozik ki.
Novellákban egy kisvárosi család története
Czilli Aranka: Kérdések
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Czilli Aranka: Kérdések
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!