Ötven év tereptapasztalata egy kötetben
Gagyi József és Sólyom Andrea. A könyvbemutatónak a Hargita Megyei Kulturális Központ adott otthont
Fotó: Nagy Lilla
Kudarcok, tanárság és több évtizedes terepmunka. De nem receptek ezek, hanem egy mélyen személyes vallomás élményekről és tapasztalatokról, amelyekből az olvasó akár okulhat is. Gagyi József tavaly megjelent kötetét mutatták be Csíkszeredában.
Nagy Lilla
2025. február 12., 10:252025. február 12., 10:25
2025. november 12., 16:472025. november 12., 16:47
A Hargita Megyei Kulturális Központ csíkszeredai székhelyén Gagyi József, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, társadalomkutató legújabb kötetét mutatták be kedd délután. A Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában 2024-ben megjelent kötetben a terepen otthonosan mozgó társadalomkutató több mint ötven év tereptapasztalatát osztja meg a Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok című könyvében. A szerzővel a könyvről, terepezésről Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója beszélgetett, az est házigazdája Ferencz Angéla, a HMKK vezetője volt.
A könyvbemutató felvezetőjeként Sólyom Andrea személyes élményeit osztotta meg a terepmunkáról, majd rá is tért a kötet elemzésére. Elsőként a címről – Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok –, majd a saját olvasási élményéről, a könyvről való első benyomásairól beszélt. Mint mondta, elsőre nem értette, hogy mi az a „saját”, hiszen ez egy erős birtoklásra utal, majd hozzátette, ezen az alcím sokat lazít.
A kötetben szó van a terepmunkáról, de tanárságról és kudarcokról is ír a szerző
Fotó: Nagy Lilla
A kötet hét fejezetből áll, Sólyom Andrea pedig ezeket a fejezeteket vette át szerre, anélkül, hogy „lelőné a poént”. A bevezető rész elsősorban egy fogalomismertetőként szolgál, de Gagyi József egyfajta életrajza is kiolvasható belőle, például az, hogy nem ő az első „terepes” a családjában, hiszen édesapja is terepmunkás volt. A második fejezet is némileg a szerző életébe enged betekintést, ebben a szakdolgozatáról ír, amely 191 oldalasra sikerült – ez pedig igen meglepő szám szakdolgozat-léptékben. Ebben a fejezetben fény derül arra is, hogy
Sólyom Andrea hangsúlyozta, hogy mindezt úgy tette a szerző, hogy nem tanult kutatásmódszertant, autodidakta módon fejlesztette ki terepmunkáinak felépítését. A következő fejezetekben Gagyi József a diákokkal való közös munkáról mesél, például arról, hogy a terepgyakorlaton terepnaplót kellett vezessenek a tanítványok, de ír emellett a tanárságról, a csoportos és egyéni önképzésről, a csíki iskolákról, majd a doktori státuszáig vezető útról. Az ötödik és a hatodik fejezetbe a Máréfalváról és Csíkfalváról való hosszú beszélgetései kerültek bele. Ezekből a beszélgetésekből a máréfalvi alanyát említették a könyvbemutatón, Ágnes nénit – a téma kapcsán némiképp kudarcot élt meg a szerző, hiszen a rokonoknak nem tetszett az, ahogyan ábrázolta a „számukra szent” nőt.
A szerzővel Sólyom Andrea, a Sapientia EMTE oktatója beszélgetett
Fotó: Nagy Lilla
A kötet utolsó fejezetében letisztázza, hogy minek is szánja ezt a könyvet. Eszerint nem leltárt készít –
A kötet tehát évtizedeket foglal össze: kudarcokról ír, a tanárságról és a terepmunkáról. Fontos azonban, hogy a terepmunkás leírásai nem receptek, csupán útmutatók: a szerző elmeséli, hogy hogyan csinálta ő, hogy neki mi vált be, és az olvasóra van bízza, hogy mit visz tovább.
Sólyom Andrea a kötet bemutatóján kritikáit is megfogalmazta a könyvvel kapcsolatban. Elsőként kiemelte az irigylésre méltó türelmét Gagyi Józsefnek, amelynek hála évekig képes ugyanazokkal az alanyokkal beszélgetni odaadással, szakmai felkészültséggel. Másrészt viszont a szerző türelmetlenségére is felhívta a figyelmet, ami a kötet nyomdába bocsátását illeti, hiszen nyelvi helytelenségeket és elütéseket vélt felfedezni a nyomtatott példányban.
Gagyi József kötete a Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában jelent meg 2024-ben
Fotó: Nagy Lilla
Az est zárásaként a szerzőhöz intézte kérdéseit Sólyom Andrea. Ebből kiderült például, hogy Gagyi József annak szánja ezt a kötetet, „aki csak elolvassa”, továbbá, hogy az Ágnes nénihez kapcsolható kudarcát a tapasztalatlanságának tudja be. Ekkor a közönség soraiból is érkezett a szerzőhöz egy kérdés, miszerint: mi a magyarázata annak, hogy a leírt szöveggel gyakran ellenkeznek az interjúalanyok? Gagyi József rámutatott, a válasz erre egyszerű: megijednek saját maguktól.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Muszka Sándor: Három
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
Muszka Sándor: Három
Matrózok tenger nélkül
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Matrózok tenger nélkül
Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.
Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Szondy-Adorján György: Alapszín
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
Szondy-Adorján György: Alapszín
Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
Kedves naplóm, új év van
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
Kedves naplóm, új év van
Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből
Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.
Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!