
Gagyi József és Sólyom Andrea. A könyvbemutatónak a Hargita Megyei Kulturális Központ adott otthont
Fotó: Nagy Lilla
Kudarcok, tanárság és több évtizedes terepmunka. De nem receptek ezek, hanem egy mélyen személyes vallomás élményekről és tapasztalatokról, amelyekből az olvasó akár okulhat is. Gagyi József tavaly megjelent kötetét mutatták be Csíkszeredában.
2025. február 12., 10:252025. február 12., 10:25
2025. november 12., 16:472025. november 12., 16:47
A Hargita Megyei Kulturális Központ csíkszeredai székhelyén Gagyi József, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, társadalomkutató legújabb kötetét mutatták be kedd délután. A Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában 2024-ben megjelent kötetben a terepen otthonosan mozgó társadalomkutató több mint ötven év tereptapasztalatát osztja meg a Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok című könyvében. A szerzővel a könyvről, terepezésről Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója beszélgetett, az est házigazdája Ferencz Angéla, a HMKK vezetője volt.
A könyvbemutató felvezetőjeként Sólyom Andrea személyes élményeit osztotta meg a terepmunkáról, majd rá is tért a kötet elemzésére. Elsőként a címről – Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok –, majd a saját olvasási élményéről, a könyvről való első benyomásairól beszélt. Mint mondta, elsőre nem értette, hogy mi az a „saját”, hiszen ez egy erős birtoklásra utal, majd hozzátette, ezen az alcím sokat lazít.
A kötetben szó van a terepmunkáról, de tanárságról és kudarcokról is ír a szerző
Fotó: Nagy Lilla
A szerzővel Sólyom Andrea, a Sapientia EMTE oktatója beszélgetett
Fotó: Nagy Lilla
A kötet tehát évtizedeket foglal össze: kudarcokról ír, a tanárságról és a terepmunkáról. Fontos azonban, hogy a terepmunkás leírásai nem receptek, csupán útmutatók: a szerző elmeséli, hogy hogyan csinálta ő, hogy neki mi vált be, és az olvasóra van bízza, hogy mit visz tovább.
Sólyom Andrea a kötet bemutatóján kritikáit is megfogalmazta a könyvvel kapcsolatban. Elsőként kiemelte az irigylésre méltó türelmét Gagyi Józsefnek, amelynek hála évekig képes ugyanazokkal az alanyokkal beszélgetni odaadással, szakmai felkészültséggel. Másrészt viszont a szerző türelmetlenségére is felhívta a figyelmet, ami a kötet nyomdába bocsátását illeti, hiszen nyelvi helytelenségeket és elütéseket vélt felfedezni a nyomtatott példányban.
Gagyi József kötete a Kriza János Néprajzi Társaság könyvsorozatában jelent meg 2024-ben
Fotó: Nagy Lilla
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Hét év után új kötettel jelentkezett a kézdivásárhelyi Borcsa Imola. A Majd megérted cím alatt egybefűzött, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló novellákból egy székelyföldi kisvárosi család története bontakozik ki.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
szóljon hozzá!