Mi változott és mi nem Borbolyék perének jogerős ítéletében?

A 131-es út esetében kifogásolt munkálatok 2010-ben kezdődtek, a felújításhoz 2007-ben elfogadott tervvel ellentétben, amely 16 centiméteres összvastagságú aszfaltréteg elhelyezését írta elő, csak 5 centiméteres vastagságban készült új aszfaltburkolat az úton, ezt pedig tervezői utasítás nélkül, a megyei tanácstól érkezett utasításra végezte így a kivitelező.

a kivitelező számára úgy, hogy az említett, aszfaltrétegre vonatkozó módosításról tervezői utasítás nem rendelkezett, és a műszaki ellenőr nem fogadta el a kifizetést.

Szintén ennek a cégnek további 672 ezer lejt fizettek ki 2010 decemberében olyan, útépítésre használható anyagok megőrzésre való átvételéért, amelyekről a jegyzőkönyvet azelőtt írták alá, hogy a szerződés elkészült volna,

ahogy ez a szerződésben szerepelt – ismerteti az elsőfokú ítélet.

valamint a kifizetések teljesítését megalapozó szakértői jelentés – hogy írja alá azokat a kötelezettségvállalási és fizetési utalványozási dokumentumokat, amelyek révén elrendelték 1 millió 475 ezer lej kifizetését a 131-es jelzésű úton munkálatokat végző cégnek. Ez szintén a megőrzésre átadott útépítési anyagokért történt, annak tudatában, hogy a munkálatok év végéig nem végezhetők el.

– állapította meg az ítélőtábla. A további, szintén a kifizetésekre vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatban azt is pontosítják, hogy ezek megsértése nem minősül bűncselekménynek, csak szabálysértésnek. A fellebbviteli bíróság hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság 405/2016. és 392/2017. számú határozataira tekintettel egy szerződés nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése nem meríti ki a hivatali visszaélés bűncselekményét. Így Borboly mellett

A Borboly elleni vádpontok között szerepelt a hatóságok megtévesztése, ami egy feljelentés, ezt a Hargita megyei tanács akkori elnöke 2012-ben küldte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságra, amelyben az elsőfokú ítélet szerint valótlanul vádolta a megyei tanács egyik alkalmazottját, az ügy egyik vádlottját a Büntetőtörvénykönyv 215. cikke által meghatározott és büntetett csalás bűncselekményének elkövetésével.

A közokirat-hamisítással kapcsolatos elsőfokú döntés helyben maradt

A jogerős ítélet ugyanakkor nem változtatott a Borbolyra vonatkozó két, közokirat-hamisítással kapcsolatos elsőfokú döntésen. Eszerint a Hargita Megyei Számvevőszék által Hargita Megye Tanácsától 2011-ben kért, az útfelújítást érintő adatszolgáltatás nyomán Borboly elkészített és az említett intézmény ellenőreinek bemutatott egy átiratot, amelyben a valóságnak nem megfelelő tényeket és körülményeket igazolt. Ez

A másik eset 2012-ben történt, amikor az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérte a két útfelújítással kapcsolatos dokumentumokat. Borboly a válaszlevélben két másik aláíróval együtt a valóságnak nem megfelelő tényeket és körülményeket igazolt, kimerítve ezzel a közokirat-hamisítás bűncselekményét. Ezek büntethetősége időközben elévült, így a büntetőeljárást megszüntették.