Aki a ragasztóba aranyport kever: Gere Nóra Éva
Gere Nóra Éva
Fotó: Magyari Lukács
Milyen az élet Prágában egy erdélyi fiatal számára? Hogyan lehet feldolgozni és túllendülni a gyerekkori traumákon? Miként lehet beépíteni egy verseskötetbe a környezetünk tapasztalatait, élményeit? A csíkszeredai származású Gere Nóra Éva és Repedések című debütkötete voltak a vendégei a budapesti Magyarság Háza Irodalmi Szalonnak. A pályakezdő fiatallal Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész beszélgetett.
Ilyés Krisztinka
2025. január 30., 14:282025. január 30., 14:28
2025. november 12., 17:252025. november 12., 17:25
„Piszokul fiatal” költő debütkötetének bemutatóján vehettünk részt január 29-én a Magyarság Háza Irodalmi Szalonján. Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész már a beszélgetés elején – majd közben többször is – kiemelte, hogy Gere Nóra Éva a Repedések című első verseskötetével magas lépcsőfokokat lépett meg irodalmi pályakezdése során, versei érettségről és rengeteg élettapasztalatról árulkodnak.
Gere Nóra Éva és Kalocsai Andrea a könyvbemutatón
Fotó: Magyari Lukács
A csíkszeredai születésű költő Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi szakán kezdte el tanulmányait, egy évvel később viszont átköltözött Budapestre és a MOME Design- és művészetelmélet hallgatójaként tanult. A mesterképzésre pedig már Prágába ment, ahol történeti szociológiából diplomázott.
Kalocsai Andrea
Fotó: Magyari Lukács
A Repedések című kötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában látott napvilágot. Az íróakadémia ösztöndíjasaként lehetősége volt több olyan neves kortárs íróval és költővel együttműködni, akiknek segítsége, mentorálása nyomán és eredményeképpen született meg az első kötete.
Kicsit babonás vagyok, nem szoktam a repedésekre lépni az utcán. Valahonnan innen jött az, hogy feltegyem a kérdést: félni kell tőle, vagy fel lehet építeni egy belső mitológiát a repedések köré. Úgy gondolom, hogy minden veszteség beépül az emberek karakterébe és személyiségébe. Ezekre lehet úgy tekinteni, mint repedésekre, de lehet úgy is látni és figyelni őket, mint a minket szebbé, többé tevő eszközöket”
– mesélt Gere Nóra Éva (művész- és becenevén Genovéva) a kötet címének részleteiről.
Fotó: Magyari Lukács
A Repedésekben szereplő versek legtöbbje traumafeldolgozásként is funkcionál, a negatív és megrázó élmények kiírása és csatornázása különösen sok hasonló élménytapasztalattal rendelkező olvasót vonz magához. A kötetben viszont szembetalálkozhatunk olyan írásokkal, verssorokkal, amelyek nem a költő impresszióhalmazából származnak, a költő sok esetben a környezetében lévők tapasztalatait és élményeit is megverselte.
– foglalta össze Kalocsai Andrea. A fiatal költő szerint az ő generációja nyelvi szinten is figyel ezekre a problémákra, beszélnek róluk. Éppen ezért lát esélyt arra is, hogy sikerül megtörni a felvetett problémák mintázatait, hogy ne ismétlődhessenek meg újra ezek a hibák.
Fotó: Magyari Lukács
„Igen megrázó, de egyben üdítő olvasmány. Bár a szerzőnek ez az első könyve, szokványosnak semmiképp sem mondható debüt, nyoma sincs benne az első kötetekre jellemző szárnypróbálgatásnak, útkeresésnek. Többkötetes szerzőket megszégyenítő igényességgel és pontossággal vezet minket szerelmeken, kórházfolyosón, Budapesten és Prágán át, hogy bejárva az utat önmagunkhoz érkezhessünk” – írja a költő kötetéről Muszka Sándor József Attila-díjas szerző. Gyászfeldolgozás, abortusz és erőszak, és még sok hasonló tabutémának is tekinthető gondolat kerül elő a Repedések verseiben.
Fotó: Magyari Lukács
A verseskönyv hét alfejezetén keresztül látunk rá a felnőtté válás különböző szakaszaira, és ismerjük meg azokat a leküzdeni való akadályokat, amelyekben folyamatosan ott lebeg egyfajta haláltapasztalat, az otthontól való elszakadás, a pandémia okozta bizonytalanságok.
„Olykor nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy úgy adjam ki magamból, hogy ne ragadjak bele, legalábbis olyan szinten, hogy mások számára érthetetlenné váljon” – hangsúlyozta a Repedések szerzője.
Fotó: Magyari Lukács
Az est során a kötet verseiből is megismerhettünk néhányat, olyanokat, amelyek embert próbáló eseteket, szinte pofoncsapásként érintő gondolatokat is tartalmaznak. A kötet címéhez – és a költő hitvallásához – talán leginkább a Kintsugi című írás kapcsolható. A kintsugi a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével.
Ez számomra nagyon szimpatikus ötlet – elfogadni és felmutatni azt, amin átmentünk, hogy mindaz, ami az életben megkarcolt, az hozzánk is adott, azzal is csak szebbek lettünk.” Persze a japán művészet a tárgyakhoz köthető, viszont mindennek a filozófiai része már az emberi lélekre is vonatkoztatható. Gere Nóra Éva Repedések című verseskötete pedig éppen ezt igazolja. A kötetbemutató, az elhangzott versek és történetek is mind erről tanúskodtak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon
Történelmi nap a benzinkutaknál
A rovat további cikkei
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Mi teszi székellyé a székelyt?
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Mi teszi székellyé a székelyt?
Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
Novellákban egy kisvárosi család története
Hét év után új kötettel jelentkezett a kézdivásárhelyi Borcsa Imola. A Majd megérted cím alatt egybefűzött, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló novellákból egy székelyföldi kisvárosi család története bontakozik ki.
Novellákban egy kisvárosi család története
Czilli Aranka: Kérdések
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Czilli Aranka: Kérdések
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!