Aki a ragasztóba aranyport kever: Gere Nóra Éva
Gere Nóra Éva
Fotó: Magyari Lukács
Milyen az élet Prágában egy erdélyi fiatal számára? Hogyan lehet feldolgozni és túllendülni a gyerekkori traumákon? Miként lehet beépíteni egy verseskötetbe a környezetünk tapasztalatait, élményeit? A csíkszeredai származású Gere Nóra Éva és Repedések című debütkötete voltak a vendégei a budapesti Magyarság Háza Irodalmi Szalonnak. A pályakezdő fiatallal Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész beszélgetett.
Ilyés Krisztinka
2025. január 30., 14:282025. január 30., 14:28
2025. november 12., 17:252025. november 12., 17:25
„Piszokul fiatal” költő debütkötetének bemutatóján vehettünk részt január 29-én a Magyarság Háza Irodalmi Szalonján. Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész már a beszélgetés elején – majd közben többször is – kiemelte, hogy Gere Nóra Éva a Repedések című első verseskötetével magas lépcsőfokokat lépett meg irodalmi pályakezdése során, versei érettségről és rengeteg élettapasztalatról árulkodnak.
Gere Nóra Éva és Kalocsai Andrea a könyvbemutatón
Fotó: Magyari Lukács
A csíkszeredai születésű költő Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi szakán kezdte el tanulmányait, egy évvel később viszont átköltözött Budapestre és a MOME Design- és művészetelmélet hallgatójaként tanult. A mesterképzésre pedig már Prágába ment, ahol történeti szociológiából diplomázott.
Kalocsai Andrea
Fotó: Magyari Lukács
A Repedések című kötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában látott napvilágot. Az íróakadémia ösztöndíjasaként lehetősége volt több olyan neves kortárs íróval és költővel együttműködni, akiknek segítsége, mentorálása nyomán és eredményeképpen született meg az első kötete.
Kicsit babonás vagyok, nem szoktam a repedésekre lépni az utcán. Valahonnan innen jött az, hogy feltegyem a kérdést: félni kell tőle, vagy fel lehet építeni egy belső mitológiát a repedések köré. Úgy gondolom, hogy minden veszteség beépül az emberek karakterébe és személyiségébe. Ezekre lehet úgy tekinteni, mint repedésekre, de lehet úgy is látni és figyelni őket, mint a minket szebbé, többé tevő eszközöket”
– mesélt Gere Nóra Éva (művész- és becenevén Genovéva) a kötet címének részleteiről.
Fotó: Magyari Lukács
A Repedésekben szereplő versek legtöbbje traumafeldolgozásként is funkcionál, a negatív és megrázó élmények kiírása és csatornázása különösen sok hasonló élménytapasztalattal rendelkező olvasót vonz magához. A kötetben viszont szembetalálkozhatunk olyan írásokkal, verssorokkal, amelyek nem a költő impresszióhalmazából származnak, a költő sok esetben a környezetében lévők tapasztalatait és élményeit is megverselte.
– foglalta össze Kalocsai Andrea. A fiatal költő szerint az ő generációja nyelvi szinten is figyel ezekre a problémákra, beszélnek róluk. Éppen ezért lát esélyt arra is, hogy sikerül megtörni a felvetett problémák mintázatait, hogy ne ismétlődhessenek meg újra ezek a hibák.
Fotó: Magyari Lukács
„Igen megrázó, de egyben üdítő olvasmány. Bár a szerzőnek ez az első könyve, szokványosnak semmiképp sem mondható debüt, nyoma sincs benne az első kötetekre jellemző szárnypróbálgatásnak, útkeresésnek. Többkötetes szerzőket megszégyenítő igényességgel és pontossággal vezet minket szerelmeken, kórházfolyosón, Budapesten és Prágán át, hogy bejárva az utat önmagunkhoz érkezhessünk” – írja a költő kötetéről Muszka Sándor József Attila-díjas szerző. Gyászfeldolgozás, abortusz és erőszak, és még sok hasonló tabutémának is tekinthető gondolat kerül elő a Repedések verseiben.
Fotó: Magyari Lukács
A verseskönyv hét alfejezetén keresztül látunk rá a felnőtté válás különböző szakaszaira, és ismerjük meg azokat a leküzdeni való akadályokat, amelyekben folyamatosan ott lebeg egyfajta haláltapasztalat, az otthontól való elszakadás, a pandémia okozta bizonytalanságok.
„Olykor nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy úgy adjam ki magamból, hogy ne ragadjak bele, legalábbis olyan szinten, hogy mások számára érthetetlenné váljon” – hangsúlyozta a Repedések szerzője.
Fotó: Magyari Lukács
Az est során a kötet verseiből is megismerhettünk néhányat, olyanokat, amelyek embert próbáló eseteket, szinte pofoncsapásként érintő gondolatokat is tartalmaznak. A kötet címéhez – és a költő hitvallásához – talán leginkább a Kintsugi című írás kapcsolható. A kintsugi a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével.
Ez számomra nagyon szimpatikus ötlet – elfogadni és felmutatni azt, amin átmentünk, hogy mindaz, ami az életben megkarcolt, az hozzánk is adott, azzal is csak szebbek lettünk.” Persze a japán művészet a tárgyakhoz köthető, viszont mindennek a filozófiai része már az emberi lélekre is vonatkoztatható. Gere Nóra Éva Repedések című verseskötete pedig éppen ezt igazolja. A kötetbemutató, az elhangzott versek és történetek is mind erről tanúskodtak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Muszka Sándor: Három
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
Muszka Sándor: Három
Matrózok tenger nélkül
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Matrózok tenger nélkül
Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.
Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Szondy-Adorján György: Alapszín
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
Szondy-Adorján György: Alapszín
Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
Kedves naplóm, új év van
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
Kedves naplóm, új év van
Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből
Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.
Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!