Aki a ragasztóba aranyport kever: Gere Nóra Éva
Gere Nóra Éva
Fotó: Magyari Lukács
Milyen az élet Prágában egy erdélyi fiatal számára? Hogyan lehet feldolgozni és túllendülni a gyerekkori traumákon? Miként lehet beépíteni egy verseskötetbe a környezetünk tapasztalatait, élményeit? A csíkszeredai származású Gere Nóra Éva és Repedések című debütkötete voltak a vendégei a budapesti Magyarság Háza Irodalmi Szalonnak. A pályakezdő fiatallal Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész beszélgetett.
Ilyés Krisztinka
2025. január 30., 14:282025. január 30., 14:28
2025. november 12., 17:252025. november 12., 17:25
„Piszokul fiatal” költő debütkötetének bemutatóján vehettünk részt január 29-én a Magyarság Háza Irodalmi Szalonján. Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész már a beszélgetés elején – majd közben többször is – kiemelte, hogy Gere Nóra Éva a Repedések című első verseskötetével magas lépcsőfokokat lépett meg irodalmi pályakezdése során, versei érettségről és rengeteg élettapasztalatról árulkodnak.
Gere Nóra Éva és Kalocsai Andrea a könyvbemutatón
Fotó: Magyari Lukács
A csíkszeredai születésű költő Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi szakán kezdte el tanulmányait, egy évvel később viszont átköltözött Budapestre és a MOME Design- és művészetelmélet hallgatójaként tanult. A mesterképzésre pedig már Prágába ment, ahol történeti szociológiából diplomázott.
Kalocsai Andrea
Fotó: Magyari Lukács
A Repedések című kötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában látott napvilágot. Az íróakadémia ösztöndíjasaként lehetősége volt több olyan neves kortárs íróval és költővel együttműködni, akiknek segítsége, mentorálása nyomán és eredményeképpen született meg az első kötete.
Kicsit babonás vagyok, nem szoktam a repedésekre lépni az utcán. Valahonnan innen jött az, hogy feltegyem a kérdést: félni kell tőle, vagy fel lehet építeni egy belső mitológiát a repedések köré. Úgy gondolom, hogy minden veszteség beépül az emberek karakterébe és személyiségébe. Ezekre lehet úgy tekinteni, mint repedésekre, de lehet úgy is látni és figyelni őket, mint a minket szebbé, többé tevő eszközöket”
– mesélt Gere Nóra Éva (művész- és becenevén Genovéva) a kötet címének részleteiről.
Fotó: Magyari Lukács
A Repedésekben szereplő versek legtöbbje traumafeldolgozásként is funkcionál, a negatív és megrázó élmények kiírása és csatornázása különösen sok hasonló élménytapasztalattal rendelkező olvasót vonz magához. A kötetben viszont szembetalálkozhatunk olyan írásokkal, verssorokkal, amelyek nem a költő impresszióhalmazából származnak, a költő sok esetben a környezetében lévők tapasztalatait és élményeit is megverselte.
– foglalta össze Kalocsai Andrea. A fiatal költő szerint az ő generációja nyelvi szinten is figyel ezekre a problémákra, beszélnek róluk. Éppen ezért lát esélyt arra is, hogy sikerül megtörni a felvetett problémák mintázatait, hogy ne ismétlődhessenek meg újra ezek a hibák.
Fotó: Magyari Lukács
„Igen megrázó, de egyben üdítő olvasmány. Bár a szerzőnek ez az első könyve, szokványosnak semmiképp sem mondható debüt, nyoma sincs benne az első kötetekre jellemző szárnypróbálgatásnak, útkeresésnek. Többkötetes szerzőket megszégyenítő igényességgel és pontossággal vezet minket szerelmeken, kórházfolyosón, Budapesten és Prágán át, hogy bejárva az utat önmagunkhoz érkezhessünk” – írja a költő kötetéről Muszka Sándor József Attila-díjas szerző. Gyászfeldolgozás, abortusz és erőszak, és még sok hasonló tabutémának is tekinthető gondolat kerül elő a Repedések verseiben.
Fotó: Magyari Lukács
A verseskönyv hét alfejezetén keresztül látunk rá a felnőtté válás különböző szakaszaira, és ismerjük meg azokat a leküzdeni való akadályokat, amelyekben folyamatosan ott lebeg egyfajta haláltapasztalat, az otthontól való elszakadás, a pandémia okozta bizonytalanságok.
„Olykor nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy úgy adjam ki magamból, hogy ne ragadjak bele, legalábbis olyan szinten, hogy mások számára érthetetlenné váljon” – hangsúlyozta a Repedések szerzője.
Fotó: Magyari Lukács
Az est során a kötet verseiből is megismerhettünk néhányat, olyanokat, amelyek embert próbáló eseteket, szinte pofoncsapásként érintő gondolatokat is tartalmaznak. A kötet címéhez – és a költő hitvallásához – talán leginkább a Kintsugi című írás kapcsolható. A kintsugi a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével.
Ez számomra nagyon szimpatikus ötlet – elfogadni és felmutatni azt, amin átmentünk, hogy mindaz, ami az életben megkarcolt, az hozzánk is adott, azzal is csak szebbek lettünk.” Persze a japán művészet a tárgyakhoz köthető, viszont mindennek a filozófiai része már az emberi lélekre is vonatkoztatható. Gere Nóra Éva Repedések című verseskötete pedig éppen ezt igazolja. A kötetbemutató, az elhangzott versek és történetek is mind erről tanúskodtak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Bezzeg Antalné virágai...
Antal Béláné minden reggel megöntözte a gyönyörű virágait. Irigykedtek is a szomszédasszonyok.
Bezzeg Antalné virágai...
Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
kék-piros esővízben állok,
szememre ég a napkorong.
Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!