
Fotó: Magyari Lukács
Felolvasószínház kíséretében mutatták be az Örkény István drámaírói ösztöndíj hét alkotását tartalmazó Százhúszból hét című drámakötetet a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az antológiában, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), illetve a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg, erdélyi szerzők drámáit is olvashatjuk. A bemutatón a szerzőket a kötet szerkesztője, Szabó Attila, az OSZMI igazgatóhelyettese kérdezte.
2025. február 15., 14:032025. február 15., 14:03
2025. november 12., 17:262025. november 12., 17:26
A Százhúszból hét című drámakötet az Örkény István drámaírói ösztöndíj keretében írt hét alkotást tartalmaz. Az ösztöndíjat 1998 óta hirdetik meg, célja, hogy támogassa a fiatal, pályakezdő szerzőket, hogy olyan új magyar szövegeket hozzanak létre, olyan színpadi szövegek születhessenek, amelyek jól tükrözik a fiatal generációk kérdésfeltevéseit, az őket színházilag foglakoztató kérdéseket. Az évtizedek során nagyjából százhúsz drámai alkotás látott napvilágot, amelynek mintegy hatvan százalékát mutatták már be.
Fotó: Magyari Lukács
Szabó Attila színháztörténész, az OSZMI igazgatóhelyettese
Fotó: Magyari Lukács
Márfi Márk
Fotó: Magyari Lukács
A Kovács ikrek: Dominik és Viktor
Fotó: Magyari Lukács
Fotó: Magyari Lukács
Komán Attila
Fotó: Magyari Lukács
Péter Beáta
Fotó: Magyari Lukács
Berettyán Nándor
Fotó: Magyari Lukács
Fotó: Magyari Lukács
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
szóljon hozzá!