Százhúszból hét: fókuszban a kortárs dráma
Fotó: Magyari Lukács
Felolvasószínház kíséretében mutatták be az Örkény István drámaírói ösztöndíj hét alkotását tartalmazó Százhúszból hét című drámakötetet a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az antológiában, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), illetve a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg, erdélyi szerzők drámáit is olvashatjuk. A bemutatón a szerzőket a kötet szerkesztője, Szabó Attila, az OSZMI igazgatóhelyettese kérdezte.
Ilyés Krisztinka
2025. február 15., 14:032025. február 15., 14:03
2025. november 12., 17:262025. november 12., 17:26
A Százhúszból hét című drámakötet az Örkény István drámaírói ösztöndíj keretében írt hét alkotást tartalmaz. Az ösztöndíjat 1998 óta hirdetik meg, célja, hogy támogassa a fiatal, pályakezdő szerzőket, hogy olyan új magyar szövegeket hozzanak létre, olyan színpadi szövegek születhessenek, amelyek jól tükrözik a fiatal generációk kérdésfeltevéseit, az őket színházilag foglakoztató kérdéseket. Az évtizedek során nagyjából százhúsz drámai alkotás látott napvilágot, amelynek mintegy hatvan százalékát mutatták már be.
Fotó: Magyari Lukács
A Szabó Attila által szerkesztett rejtélyes című antológiába az elmúlt öt év darabjai közül válogattak, címében utalva és kapcsolódva ahhoz az egyetlen, 2005-ben megjelent antológiához, amelyet Radnóti Zsuzsa szerkesztői munkája kísért, ennek a címe: Harmincból öt. A művek beválogatáskor „szándékosan nem törekedtünk az esztétikai vagy dramaturgiailag legjobbnak gondolt darabok bemutatására, és az sem volt kiemelt szempont, hogy volt-e már korábban bemutatója vagy felolvasása. Igyekeztünk sokféle dramatikus nyelvet, megközelítésmódot és témát felvillantani, budapesti, vidéki és határon túli szerzőket és problémákat egyaránt” – foglalta össze röviden a könyv keletkezési történetét Szabó Attila.
Szabó Attila színháztörténész, az OSZMI igazgatóhelyettese
Fotó: Magyari Lukács
Márfi Márk színészként végzett az SZFE-n, kétszer is részesült az Örkény István drámaíró ösztöndíjban. A Telik című darabját már több mint hatvan alkalommal játszották színpadon. A szerző elmondása szerint a színész a színpadon elsősorban a gyerekkori traumáiból táplálkozik, ezt pedig ő az alkotásban is megtalálta. A kötetben helyet kapó Szarvasvér című drámája egy pulykafarmon élő család életét mutatja be, amelyben – az apa szempontjából nézve – a munka folyamatosan előtérbe helyeződik. A farm eladásának gondolata kérdések tömkelegét veti fel: hogyan tartja össze ez a terület a családot, s hogyan tudja szétrombolni ezt a harmóniát az a munka, amit nem tud elengedni a családfő?
Márfi Márk
Fotó: Magyari Lukács
Németh Nikolett, aki sajnos nem tudott személyesen részt venni az ünnepélyes keretek között megrendezett könyvbemutatón, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának volt a magyar szakos hallgatója, 2022 szeptembere óta pedig a Budaörsi Latinovits Színház dramaturgja, ő is kétszer nyerte el az ösztöndíjat. „Mire felébredtem című kétfelvonásos drámája egy valós csecsemőgyilkosság története alapján készült verses szöveg, amely egy borsodi kis faluban, sok szempontból az úgynevezett peremvidéken játszódik. A hangsúly nem annyira a cigány közösség történetén van, hanem az ember szörnyű ösztönvilágán, ami így még inkább mellbe vágó” – írta körül Szabó Attila a kötetben szereplő második drámaművet.
A Kovács ikrek: Dominik és Viktor
Fotó: Magyari Lukács
Kovács Viktor és Kovács Dominik 1996-ban születtek Pécsen, jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori iskolájának a hallgatói. Darabjaikat több színház is játszotta, 2023 decemberében megkapták a Drámaíró Kerekasztal által alapított Prológ-díjat. Az antológiában szereplő Amit akartunk című drámaszövegük 1956 március 22-én játszódik, „a szovjet film ünnepének első napján, a valamikori Weintauber-kastélyban, de leginkább a teremsöprő fejében”. Péter, a pusztaszentjánosi Petőfi Kultúrotthon teremsöprője, aki a családjában egy nagyon sajátos pozíciót foglal el: „az édesanyjának folyamatos védelmezője az apával való konfliktusokban, a társadalmi előrelépés, a társadalmi csoportnak a sajátos szociológiája meghatározza az életét” – mondták a szerzőtársak.
Fotó: Magyari Lukács
A Szeptember végén, a Marosvásárhelyen élő Szabó Róbert Csaba író, drámaíró, forgatókönyvíró és szerkesztő egyfelvonásosa bravúros dialógustechnikát alkalmazva mutat be egy hipotetikus találkozást Szendrey Júlia, Horvát Árpád irodalomtörténész, egy színésznő (vagy kurtizán) és egy titokzatos császári tiszt között az emblematikussá vált koltói kastélyban. A darabot tavaly áprilisban mutatták be a Bajor Gizi Színészmúzeumban felolvasószínházi formában, Bélai Marcel rendezésében.
Komán Attila
Fotó: Magyari Lukács
A brassói születésű Komán Attila színházi dramaturg, író a Vígszínház dramaturgja. A kötetben olvasható K utazásai „főhőse” egy tonna elsüllyedt kokainszállítmány, a dráma tulajdonképpen egy elfogyástörténetként is értelmezhető. Az Örkény István drámaírói ösztöndíjban részesült darabot a Vígszínház házi színpadán be is mutatták.
Péter Beáta
Fotó: Magyari Lukács
Milyen szerepet tölt be manapság a csíksomlyói pünkösdi búcsú? Miért vonzza a többezres tömegeket évről évre ez a kegyhely, s miért érzik az emberek, hogy legalább egyszer el kell látogatniuk ide? Péter Beáta író, újságíró, drámaíró és szerkesztő Csíkszeredában született, Kolozsváron, később pedig Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait. A csíksomlyói pünkösdi búcsú tematikájú, Búcsújárás című drámájában arra volt leginkább kíváncsi, hogy mit jelent mindez egy kisember szemszögéből, s hogyan kapcsolódhat össze a szent és a profán ezekben a jelenetekben.
Berettyán Nándor
Fotó: Magyari Lukács
A Jászai Mari-díjas Berettyán Nándor Debrecenben, az Ady Endre Gimnáziumban ismerkedett meg a színházzal, majd a Kaposvári Egyetem színész szakára járt. Az egyetem elvégzését követően pedig a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek jelenleg is társulati tagja. Kétútközi című drámáját egy személyes élmény ihlette: a balmazújvárosi temetőben sárga címkével látják el azokat a sírokat, amelyeket kvázi „kilakoltatnak”. Ennek az abszurditásából született meg az antológiába beválogatott utolsó darab.
Fotó: Magyari Lukács
A bemutató során az SZFE drámaszakos hallgatói részleteket olvastak fel a kötetben szereplő színdarabokból. A felolvasások összeállításában közreműködtek az egyetem harmadéves dramaturg szakos diákjai is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka
Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.
Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka
Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.
Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira
Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.
Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!