
Fotó: Magyari Lukács
Felolvasószínház kíséretében mutatták be az Örkény István drámaírói ösztöndíj hét alkotását tartalmazó Százhúszból hét című drámakötetet a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az antológiában, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), illetve a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg, erdélyi szerzők drámáit is olvashatjuk. A bemutatón a szerzőket a kötet szerkesztője, Szabó Attila, az OSZMI igazgatóhelyettese kérdezte.
2025. február 15., 14:032025. február 15., 14:03
2025. november 12., 17:262025. november 12., 17:26
A Százhúszból hét című drámakötet az Örkény István drámaírói ösztöndíj keretében írt hét alkotást tartalmaz. Az ösztöndíjat 1998 óta hirdetik meg, célja, hogy támogassa a fiatal, pályakezdő szerzőket, hogy olyan új magyar szövegeket hozzanak létre, olyan színpadi szövegek születhessenek, amelyek jól tükrözik a fiatal generációk kérdésfeltevéseit, az őket színházilag foglakoztató kérdéseket. Az évtizedek során nagyjából százhúsz drámai alkotás látott napvilágot, amelynek mintegy hatvan százalékát mutatták már be.
Fotó: Magyari Lukács
Szabó Attila színháztörténész, az OSZMI igazgatóhelyettese
Fotó: Magyari Lukács
Márfi Márk
Fotó: Magyari Lukács
A Kovács ikrek: Dominik és Viktor
Fotó: Magyari Lukács
Fotó: Magyari Lukács
Komán Attila
Fotó: Magyari Lukács
Péter Beáta
Fotó: Magyari Lukács
Berettyán Nándor
Fotó: Magyari Lukács
Fotó: Magyari Lukács
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.
Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.
Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.
szóljon hozzá!