Százhúszból hét: fókuszban a kortárs dráma
Fotó: Magyari Lukács
Felolvasószínház kíséretében mutatták be az Örkény István drámaírói ösztöndíj hét alkotását tartalmazó Százhúszból hét című drámakötetet a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az antológiában, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), illetve a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg, erdélyi szerzők drámáit is olvashatjuk. A bemutatón a szerzőket a kötet szerkesztője, Szabó Attila, az OSZMI igazgatóhelyettese kérdezte.
Ilyés Krisztinka
2025. február 15., 14:032025. február 15., 14:03
2025. november 12., 17:262025. november 12., 17:26
A Százhúszból hét című drámakötet az Örkény István drámaírói ösztöndíj keretében írt hét alkotást tartalmaz. Az ösztöndíjat 1998 óta hirdetik meg, célja, hogy támogassa a fiatal, pályakezdő szerzőket, hogy olyan új magyar szövegeket hozzanak létre, olyan színpadi szövegek születhessenek, amelyek jól tükrözik a fiatal generációk kérdésfeltevéseit, az őket színházilag foglakoztató kérdéseket. Az évtizedek során nagyjából százhúsz drámai alkotás látott napvilágot, amelynek mintegy hatvan százalékát mutatták már be.
Fotó: Magyari Lukács
A Szabó Attila által szerkesztett rejtélyes című antológiába az elmúlt öt év darabjai közül válogattak, címében utalva és kapcsolódva ahhoz az egyetlen, 2005-ben megjelent antológiához, amelyet Radnóti Zsuzsa szerkesztői munkája kísért, ennek a címe: Harmincból öt. A művek beválogatáskor „szándékosan nem törekedtünk az esztétikai vagy dramaturgiailag legjobbnak gondolt darabok bemutatására, és az sem volt kiemelt szempont, hogy volt-e már korábban bemutatója vagy felolvasása. Igyekeztünk sokféle dramatikus nyelvet, megközelítésmódot és témát felvillantani, budapesti, vidéki és határon túli szerzőket és problémákat egyaránt” – foglalta össze röviden a könyv keletkezési történetét Szabó Attila.
Szabó Attila színháztörténész, az OSZMI igazgatóhelyettese
Fotó: Magyari Lukács
Márfi Márk színészként végzett az SZFE-n, kétszer is részesült az Örkény István drámaíró ösztöndíjban. A Telik című darabját már több mint hatvan alkalommal játszották színpadon. A szerző elmondása szerint a színész a színpadon elsősorban a gyerekkori traumáiból táplálkozik, ezt pedig ő az alkotásban is megtalálta. A kötetben helyet kapó Szarvasvér című drámája egy pulykafarmon élő család életét mutatja be, amelyben – az apa szempontjából nézve – a munka folyamatosan előtérbe helyeződik. A farm eladásának gondolata kérdések tömkelegét veti fel: hogyan tartja össze ez a terület a családot, s hogyan tudja szétrombolni ezt a harmóniát az a munka, amit nem tud elengedni a családfő?
Márfi Márk
Fotó: Magyari Lukács
Németh Nikolett, aki sajnos nem tudott személyesen részt venni az ünnepélyes keretek között megrendezett könyvbemutatón, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának volt a magyar szakos hallgatója, 2022 szeptembere óta pedig a Budaörsi Latinovits Színház dramaturgja, ő is kétszer nyerte el az ösztöndíjat. „Mire felébredtem című kétfelvonásos drámája egy valós csecsemőgyilkosság története alapján készült verses szöveg, amely egy borsodi kis faluban, sok szempontból az úgynevezett peremvidéken játszódik. A hangsúly nem annyira a cigány közösség történetén van, hanem az ember szörnyű ösztönvilágán, ami így még inkább mellbe vágó” – írta körül Szabó Attila a kötetben szereplő második drámaművet.
A Kovács ikrek: Dominik és Viktor
Fotó: Magyari Lukács
Kovács Viktor és Kovács Dominik 1996-ban születtek Pécsen, jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori iskolájának a hallgatói. Darabjaikat több színház is játszotta, 2023 decemberében megkapták a Drámaíró Kerekasztal által alapított Prológ-díjat. Az antológiában szereplő Amit akartunk című drámaszövegük 1956 március 22-én játszódik, „a szovjet film ünnepének első napján, a valamikori Weintauber-kastélyban, de leginkább a teremsöprő fejében”. Péter, a pusztaszentjánosi Petőfi Kultúrotthon teremsöprője, aki a családjában egy nagyon sajátos pozíciót foglal el: „az édesanyjának folyamatos védelmezője az apával való konfliktusokban, a társadalmi előrelépés, a társadalmi csoportnak a sajátos szociológiája meghatározza az életét” – mondták a szerzőtársak.
Fotó: Magyari Lukács
A Szeptember végén, a Marosvásárhelyen élő Szabó Róbert Csaba író, drámaíró, forgatókönyvíró és szerkesztő egyfelvonásosa bravúros dialógustechnikát alkalmazva mutat be egy hipotetikus találkozást Szendrey Júlia, Horvát Árpád irodalomtörténész, egy színésznő (vagy kurtizán) és egy titokzatos császári tiszt között az emblematikussá vált koltói kastélyban. A darabot tavaly áprilisban mutatták be a Bajor Gizi Színészmúzeumban felolvasószínházi formában, Bélai Marcel rendezésében.
Komán Attila
Fotó: Magyari Lukács
A brassói születésű Komán Attila színházi dramaturg, író a Vígszínház dramaturgja. A kötetben olvasható K utazásai „főhőse” egy tonna elsüllyedt kokainszállítmány, a dráma tulajdonképpen egy elfogyástörténetként is értelmezhető. Az Örkény István drámaírói ösztöndíjban részesült darabot a Vígszínház házi színpadán be is mutatták.
Péter Beáta
Fotó: Magyari Lukács
Milyen szerepet tölt be manapság a csíksomlyói pünkösdi búcsú? Miért vonzza a többezres tömegeket évről évre ez a kegyhely, s miért érzik az emberek, hogy legalább egyszer el kell látogatniuk ide? Péter Beáta író, újságíró, drámaíró és szerkesztő Csíkszeredában született, Kolozsváron, később pedig Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait. A csíksomlyói pünkösdi búcsú tematikájú, Búcsújárás című drámájában arra volt leginkább kíváncsi, hogy mit jelent mindez egy kisember szemszögéből, s hogyan kapcsolódhat össze a szent és a profán ezekben a jelenetekben.
Berettyán Nándor
Fotó: Magyari Lukács
A Jászai Mari-díjas Berettyán Nándor Debrecenben, az Ady Endre Gimnáziumban ismerkedett meg a színházzal, majd a Kaposvári Egyetem színész szakára járt. Az egyetem elvégzését követően pedig a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek jelenleg is társulati tagja. Kétútközi című drámáját egy személyes élmény ihlette: a balmazújvárosi temetőben sárga címkével látják el azokat a sírokat, amelyeket kvázi „kilakoltatnak”. Ennek az abszurditásából született meg az antológiába beválogatott utolsó darab.
Fotó: Magyari Lukács
A bemutató során az SZFE drámaszakos hallgatói részleteket olvastak fel a kötetben szereplő színdarabokból. A felolvasások összeállításában közreműködtek az egyetem harmadéves dramaturg szakos diákjai is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Nem tudom, hogy csinálta. És ahogy telik az idő, és mindinkább bonyolódik az életünk, egyre kevésbé értem.
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!