
Horváth Gábor a Gesta Hungarorum rejtelmeiről beszél a közönségnek a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házában
Fotó: Nagy Lilla
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
2025. október 28., 14:492025. október 28., 14:49
A magyar középkori történetírás talán egyik legrejtélyesebb alakja Anonymus, a „P dictus magister” néven ismert jegyző, akinek neve és személye évszázadok óta megfejtésre vár.
A Gesta Hungarorum, amelyet kora magyar uralkodóiról, a honfoglalásról és a korabeli magyar nemzet formálódásáról írt, ma is izgalmas kutatási terület, tele kérdésekkel, vitákkal és felfedezésre váró titkokkal. Horváth Gábor egyháztörténész, a szegedi Gál Ferenc Egyetem tanára új szempontokkal közelíti meg ezt az évszázados kérdést, és legújabb könyvében nem csupán a szerző kilétére próbál fényt deríteni, hanem arra is, hogy
A könyvbemutató a Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házában volt október 27-én, ahol Horváth Gábor rendhagyó történelmi órát tartott az érdeklődőknek. Ferencz-Salamon Alpár, a pedagógusok házának igazgatója moderálta az eseményt.
„Ez a könyvtár nem csak könyvekben, hanem látogatókban is gazdag – mondta Alpár –, és ma este különösen öröm számunkra, hogy egy ilyen különleges művet mutathatunk be.”
Horváth Gábor a könyv részleteit mutatja be, kiemelve a „P. dictus magister” felirat jelentőségét és Anonymus személyének titkát
Fotó: Nagy Lilla
Horváth Gábor rögtön az elején hangsúlyozta, hogy
„A gyökereiről megfeledkező modern világban szükségünk van az ilyen művekre – fogalmazott –, amelyek a múltat nem csak dokumentálják, hanem értelmezik is.”
A szerző élettörténetét is röviden bemutatta a közönségnek: 1973-ban született Kecelen, Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden történelem és régészet szakon tanult, Budapesten teológiát, később Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait egyháztörténelemből, ahol 2010-ben doktori fokozatot szerzett. 2007 és 2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója volt, 2007 óta pedig a Gál Ferenc Egyetem tanára.
Az Anonymus nevéhez fűződő legenda és a róla készült Ligeti Miklós szobor a budapesti Városligetben szinte életre kel az előadás során:
„Művének és személyének rejtélyessége évszázadok óta kifogyhatatlan forrást jelent az újabb kutatásoknak” – mondta Horváth Gábor, kiemelve, hogy a Gesta szerzőjének kilétére tett próbálkozások mindig újabb elméleteket szültek, de a végső bizonyosság máig várat magára.
Horváth szerint a Gesta első sorai önmagukban nem adnak választ a szerző kilétére. A kulcsot a teljes szövegben, a 12–13. századi történetfelfogásban és a korabeli vallási-kulturális háttérben kell keresnünk.
– hangsúlyozta. A könyv betekintést nyújt abba, hogyan formálódott a középkori magyar történetszemlélet és miként kapcsolódott a keresztény üdvtörténeti felfogáshoz, miközben Anonymus arcát is fellebbenti, ahogy Prokopp Mária írja az ajánlásban.
A bemutató során Horváth szívesen mesélt a kutatás nehézségeiről és saját személyes motivációjáról is. Elmondta, hogy a 2007-ben kezdődő kutatásai során számos sztereotípia és tévhit bontakozott ki Anonymus körül.
– magyarázta. A Gesta szövege nem eredeti, hanem másolat, ennek ellenére rendkívül értékes forrás, amely a korabeli szellemi, kulturális és vallási közegbe enged betekintést.
Horváth Gábor legújabb könyve, amely Anonymus rejtélyét és a Gesta Hungarorum történeti, vallási-kulturális üzenetét tárja fel
Fotó: Nagy Lilla
Horváth részletesen beszélt a „P dictus magister” rejtélyéről is. Korábban úgy gondolták, hogy a felirat a szerző nevére utalhat, de a kutatások, például az ultraviola-felvételek elemzése, új perspektívát adtak.
– jegyezte meg. Elfogadottá vált a történészek körében az a nézet, hogy „Nem az a lényeg, hogy ki írta a Gestat!” Horváth szerint fontos, hogy ki a szerző, mert így válik érthetővé, hogy mi a mű tartalma, történeti kontextusa és üzenete.”
Az előadásból kiderült, hogy Anonymus nem csupán jegyzőként, hanem tudós szemmel is közelítette a történeteket. „P dictus magister a Szentírásból indult ki – mondta Horváth –, a forráshiány miatt, és mert azt tartották igaznak. A Gesta nem regény, hanem olyan elbeszélés, amely a források hiányát kreatív módon kompenzálja.”
„Anonymus egyetlen hibát sem követett el, amikor a magyarok útvonalait leírta. Ez az ő földrajzi tudásának bizonyítéka, amely a mai ember számára is lenyűgöző.”
Horváth Gábor hangsúlyozta, hogy mára elfogadottá vált, hogy a Gesta Hungarorum nem annyira történeti munka, célja inkább a szórakoztatás lehetett, miközben Párizsban azt tanulta, hogy „historia est fundamentum”! Ugyanakkor
Az előadás során Horváth visszautalt a kutatás nehézségeire, a szakirodalom bőséges és sokszor ellentmondásos voltára, de kiemelte: minden erőfeszítés megéri, mert a kutatás révén közelebb kerülhetünk a történelem a történelem lényegéhez, az igazság megismeréséhez.
A bemutatott könyv tehát nemcsak Anonymus rejtélyét kutatja, hanem lehetőséget ad a középkori magyar történelem, és az egyetemes a keresztény kultúra megértésére. A Gesta Hungarorum, és Horváth új könyve révén, élővé válik a múlt, és a modern olvasó számára is értékes üzenetet hordoz:
Az előadás második felében Horváth Gábor a Nemzeti Történeti Emlékparkban szerzett élményeit mesélte el, különös figyelmet szentelve a harang történetének és székelyföldi kapcsolatainak. Elmondása szerint a harangláb közelében dolgozott 2006-ban, a régészeti feltáráson. A harangot 1997-ben rekonstruáltak és újraöntöttek, csak sajnos nem volt hangja. A harangot mindig is a monostor jelképének tartotta, és szép lett volna, ha Nándorfehérvár 550. évfordulóján a harang megszólalhatott volna, de ez 1996-ban még nem valósulhatott meg. Egy évvel később, amikor már az emlékpark igazgatója volt, első feladatai között szerepelt a harang felújítása. Bemutatkozott Kiss-Rigó László püspöknek, aki kezdeményezte a harang megújítását.
Igazgatóként felhívta Magyarország egyik legnevesebb harangöntő mesterét, aki nem vállalta el a munkát az idő rövidsége miatt. Egy barátja révén került kapcsolatba Lázár Imre székelyudvarhelyi vállalkozóval, aki azonnal segített, akinek a műhelyében elkészült az újraöntött harang.
A történelmi kutatások során Gábor Koszta László középkor kutatóval dolgozott együtt, aki a harangszentelés alkalmával, egy konferencián ismertette a szeri monostor történetét. Kiemelte, hogy Kalán püspök és Anonymus munkakapcsolatban állhattak egymással. Előadásában kiemelte, hogy a pécsi püspök kormányzóként a Délvidék jelentős területeit irányította, és egy pécsi káptalani oklevélben Kalánt „atyának” nevezik, ami különleges és ritka betoldásnak számít. Ez volt a kiindulópont Horváth Gábor számára, mert úgy tűnt, hogy
Az érdeklődők figyelmesen hallgatják, ahogy a történész a középkori magyar krónika szerzőjének kilétét és a mű vallási-kulturális kontextusát magyarázza
Fotó: Nagy Lilla
Ha nem készült volna el a harang, akkor Koszta Lászlót sem hívhatta volna el az ünnepi konferenciára. Valószínűleg akkor a kutatás sem kezdődött volna el. Az előadás alatt többször rámutatott a szerzetesrendek jelentőségére, köztük III. Ince pápa és a trinitáriusok kapcsolatára, akik
Horváth Gábor kiemelte a középkori szellemi háttér fontosságát, különösen a párizsi Szent Viktor iskola és Szentviktori Hugó munkásságát, amely alapvetően meghatározta a korszak és ezáltal P dictus magister teológiai gondolkodását.
Megjegyezte, hogy a kutatás szempontjából a szentírási tipológiára épülő gondolkodást kellett alkalmazni ahhoz, hogy a Gestát helyesen értelmezzük. A litterát, sensust és a sententiát kell keresnünk.
Horváth Gábor munkája rávilágít arra, hogy a Gesta Hungarorum nem csupán történeti krónika, hanem a középkori magyar társadalom, a keresztény hit és a nemzeti identitás összefonódásának lenyomata.
A mű üzenete ma is aktuális: a múlt ismerete és a gyökerekhez való visszanyúlás segít eligazodni a jelen kihívásai között.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.
szóljon hozzá!