Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése

A könyvbemutató a Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házában volt október 27-én, ahol Horváth Gábor rendhagyó történelmi órát tartott az érdeklődőknek. Ferencz-Salamon Alpár, a pedagógusok házának igazgatója moderálta az eseményt.

„Ez a könyvtár nem csak könyvekben, hanem látogatókban is gazdag – mondta Alpár –, és ma este különösen öröm számunkra, hogy egy ilyen különleges művet mutathatunk be.”

„A gyökereiről megfeledkező modern világban szükségünk van az ilyen művekre – fogalmazott –, amelyek a múltat nem csak dokumentálják, hanem értelmezik is.”

A szerző élettörténetét is röviden bemutatta a közönségnek: 1973-ban született Kecelen, Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden történelem és régészet szakon tanult, Budapesten teológiát, később Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait egyháztörténelemből, ahol 2010-ben doktori fokozatot szerzett. 2007 és 2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója volt, 2007 óta pedig a Gál Ferenc Egyetem tanára.

Az Anonymus nevéhez fűződő legenda és a róla készült Ligeti Miklós szobor a budapesti Városligetben szinte életre kel az előadás során:

„Művének és személyének rejtélyessége évszázadok óta kifogyhatatlan forrást jelent az újabb kutatásoknak” – mondta Horváth Gábor, kiemelve, hogy a Gesta szerzőjének kilétére tett próbálkozások mindig újabb elméleteket szültek, de a végső bizonyosság máig várat magára.

Horváth szerint a Gesta első sorai önmagukban nem adnak választ a szerző kilétére. A kulcsot a teljes szövegben, a 12–13. századi történetfelfogásban és a korabeli vallási-kulturális háttérben kell keresnünk.

– hangsúlyozta. A könyv betekintést nyújt abba, hogyan formálódott a középkori magyar történetszemlélet és miként kapcsolódott a keresztény üdvtörténeti felfogáshoz, miközben Anonymus arcát is fellebbenti, ahogy Prokopp Mária írja az ajánlásban.

A bemutató során Horváth szívesen mesélt a kutatás nehézségeiről és saját személyes motivációjáról is. Elmondta, hogy a 2007-ben kezdődő kutatásai során számos sztereotípia és tévhit bontakozott ki Anonymus körül.

– magyarázta. A Gesta szövege nem eredeti, hanem másolat, ennek ellenére rendkívül értékes forrás, amely a korabeli szellemi, kulturális és vallási közegbe enged betekintést.

– jegyezte meg. Elfogadottá vált a történészek körében az a nézet, hogy „Nem az a lényeg, hogy ki írta a Gestat!” Horváth szerint fontos, hogy ki a szerző, mert így válik érthetővé, hogy mi a mű tartalma, történeti kontextusa és üzenete.”

Az előadásból kiderült, hogy Anonymus nem csupán jegyzőként, hanem tudós szemmel is közelítette a történeteket. „P dictus magister a Szentírásból indult ki – mondta Horváth –, a forráshiány miatt, és mert azt tartották igaznak. A Gesta nem regény, hanem olyan elbeszélés, amely a források hiányát kreatív módon kompenzálja.”

„Anonymus egyetlen hibát sem követett el, amikor a magyarok útvonalait leírta. Ez az ő földrajzi tudásának bizonyítéka, amely a mai ember számára is lenyűgöző.”
Horváth Gábor hangsúlyozta, hogy mára elfogadottá vált, hogy a Gesta Hungarorum nem annyira történeti munka, célja inkább a szórakoztatás lehetett, miközben Párizsban azt tanulta, hogy „historia est fundamentum”! Ugyanakkor

Az előadás során Horváth visszautalt a kutatás nehézségeire, a szakirodalom bőséges és sokszor ellentmondásos voltára, de kiemelte: minden erőfeszítés megéri, mert a kutatás révén közelebb kerülhetünk a történelem a történelem lényegéhez, az igazság megismeréséhez.

A bemutatott könyv tehát nemcsak Anonymus rejtélyét kutatja, hanem lehetőséget ad a középkori magyar történelem, és az egyetemes a keresztény kultúra megértésére. A Gesta Hungarorum, és Horváth új könyve révén, élővé válik a múlt, és a modern olvasó számára is értékes üzenetet hordoz:

Az előadás második felében Horváth Gábor a Nemzeti Történeti Emlékparkban szerzett élményeit mesélte el, különös figyelmet szentelve a harang történetének és székelyföldi kapcsolatainak. Elmondása szerint a harangláb közelében dolgozott 2006-ban, a régészeti feltáráson. A harangot 1997-ben rekonstruáltak és újraöntöttek, csak sajnos nem volt hangja. A harangot mindig is a monostor jelképének tartotta, és szép lett volna, ha Nándorfehérvár 550. évfordulóján a harang megszólalhatott volna, de ez 1996-ban még nem valósulhatott meg. Egy évvel később, amikor már az emlékpark igazgatója volt, első feladatai között szerepelt a harang felújítása. Bemutatkozott Kiss-Rigó László püspöknek, aki kezdeményezte a harang megújítását.

Igazgatóként felhívta Magyarország egyik legnevesebb harangöntő mesterét, aki nem vállalta el a munkát az idő rövidsége miatt. Egy barátja révén került kapcsolatba Lázár Imre székelyudvarhelyi vállalkozóval, aki azonnal segített, akinek a műhelyében elkészült az újraöntött harang.

A történelmi kutatások során Gábor Koszta László középkor kutatóval dolgozott együtt, aki a harangszentelés alkalmával, egy konferencián ismertette a szeri monostor történetét. Kiemelte, hogy Kalán püspök és Anonymus munkakapcsolatban állhattak egymással. Előadásában kiemelte, hogy a pécsi püspök kormányzóként a Délvidék jelentős területeit irányította, és egy pécsi káptalani oklevélben Kalánt „atyának” nevezik, ami különleges és ritka betoldásnak számít. Ez volt a kiindulópont Horváth Gábor számára, mert úgy tűnt, hogy

Horváth Gábor kiemelte a középkori szellemi háttér fontosságát, különösen a párizsi Szent Viktor iskola és Szentviktori Hugó munkásságát, amely alapvetően meghatározta a korszak és ezáltal P dictus magister teológiai gondolkodását.

Megjegyezte, hogy a kutatás szempontjából a szentírási tipológiára épülő gondolkodást kellett alkalmazni ahhoz, hogy a Gestát helyesen értelmezzük. A litterát, sensust és a sententiát kell keresnünk.

Horváth Gábor munkája rávilágít arra, hogy a Gesta Hungarorum nem csupán történeti krónika, hanem a középkori magyar társadalom, a keresztény hit és a nemzeti identitás összefonódásának lenyomata.

A mű üzenete ma is aktuális: a múlt ismerete és a gyökerekhez való visszanyúlás segít eligazodni a jelen kihívásai között.