Hirdetés
Hirdetés

Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot

Erősebb nálam, Szabó T. Anna, Nyáry Krisztián, Margó, Záróra, Margó Fesztivál

Szabó T. Anna és Nyáry Krisztián a Margó Fesztivál színpadán – egy beszélgetés, amely inkább vallomás, mint interjú

Fotó: Nagy Lilla

Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.

Nagy Lilla

2025. október 14., 17:392025. október 14., 17:39

A budapesti Őszi Margó Irodalmi Fesztivál színpadán valami egészen sűrű történt szombat délután. Nemcsak egy könyv születéséről volt szó, hanem arról az ősi, vad, szelídíthetetlen erőről, amely átszövi minden vágyunkat, vonzódásunkat, elfojtásunkat és kimondatlanságunkat. Szabó T. Anna Erősebb nálam című, negyedik novelláskötete a Magvető gondozásában jelent meg, és már a cím is jelzi: ez a könyv nem kérdez, hanem magával ragad. A szerzővel Nyáry Krisztián beszélgetett, a szövegeket Sodró Eliza olvasta fel.

Az erő, ami bennünk lakik

„Azért örültem, amikor fölhívtál, hogy én beszélgessek veled, mert a novella műfaját mindig is az irodalom csúcsának tartottam” – kezdte Nyáry Krisztián, s már az első percekben kiderült: itt nem protokolláris könyvbemutató zajlik, hanem egy valódi irodalmi laboratórium, ahol a szavak izzanak, és a gondolatok sűrű levegőt hagynak maguk után.

Hirdetés

Szabó T. Anna novellái, ahogy ő maga fogalmaz, mindig a „nálunk nagyobb erők” körül forognak.

„Engem mindig is az érdekelt, ami túl van rajtunk: a vágy, a sors, a trauma, a transzcendens. Minden, ami egyszerre vonz és megsebez” – mondta. A cím, Erősebb nálam, egy olasz lelkiségi könyvben talált kifejezésből nőtt ki, amely a szenvedély ellenállhatatlan természetét írta le. „Ez lett a kulcsszó. Az a valami, ami ellen hiába védekezel. Mert nem lehet.”

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A magány, mint alapérzés

A könyv világa egyszerre mélyen személyes és irodalmilag tudatos. Szabó T. Anna nem rejti el, hogy a szövegeiben a magány, a kimondatlanság, az elfojtás alapérzések.

Idézet
„A magány mindenkiben ott van. A költészet is a magányból indul: abból, hogy egyedül vagyunk a világban, és kapcsolatokat próbálunk építeni, Istennel, másokkal, önmagunkkal.”

A beszélgetés egyik legmegragadóbb pillanata volt, amikor a szerző arról mesélt: a szövegírás mindig küzdelem a hallgatással. „A szövegellenállást kell legyőznöm. Mint egy iszapbirkózás. A költészet még szólít, a próza viszont húz vissza, mint a mocsár. De ha engedem, hogy szóljon, a nyelv mindig megmutatja az utat.”

A kimondatlan pillanat hatalma

Sodró Eliza felolvasása alatt csend lett a teremben. A Záróra című novella egy 15 éves lány vágyát és bénultságát mutatja meg – azt a pillanatot, amikor a világ kitágul, és a test, a vágy, a félelem, a szégyen összegabalyodik egyetlen forró lélegzetvételbe. A történetben semmi se történik, és mégis minden megtörténik. „Ez az a határ, amit mindig keresek” – mondta Szabó T. Anna.

Idézet
„Hogy a vágy és a csend között van egy izzás, ahol a kimondatlan már önmagában beszél. Nincs személytelen pillantás. Ha nézünk valakit, már elárultuk magunkat.”

Ezek a novellák nem elmesélnek, hanem megidéznek. A vágy nem beteljesül bennük, hanem felforr, majd visszahull önmagába. Szabó T. Anna szerint minden vágy beteljesületlen. Még a beteljesült is, mert mi magunk vagyunk szétszakítva.

Galéria

A test, a szégyen és a bűntudat színtere

A testiség Szabó T. Anna prózájában nem díszlet, hanem drámai közeg. Itt minden mozdulatban ott a feszültség, a szégyen, a hatalom, az odaadás és az elutasítás. „Az ártatlanság elvesztése elkerülhetetlen” – mondta.

Idézet
„A bizalom mindig megsérül valahol, és ezt a pillanatot mindenki ismeri. Akár szemtanú, akár elszenvedő volt. A próza ezt a sebhelyet vizsgálja: hol törik meg az a gyermeki bizalom, ami nélkül nem lehet élni.”

A kötet nőalakjai különböző korúak és tapasztalatúak – de mind ugyanannak a kiszolgáltatottságnak a különböző formái. „Az egyikük kamaszlány, aki még csak nézi a vágy tárgyát, mások már testileg is megtapasztalják a kiszolgáltatottságot. De mindegyik történet ugyanarról szól: hogy az erő, ami legyőz, mindig belőlünk indul.”

Költészet és próza határán

A beszélgetés végére világossá vált, hogy Szabó T. Anna prózája és lírája nem két világ. Ugyanannak az energiának két megnyilvánulása. „A költészet a falig megy, ott kell elhallgatni, ahol már csak a lihegés marad. A próza viszont engedi, hogy banális legyen, hogy kimondja azt is, ami nyers, ami esendő.” Sőt, szerinte a novella a legköltőibb prózai forma: „Sűrítés, balladisztikusság, élet a legsűrűbb pillanatban. A novella egy kis robbanás, az élet sűrített anyaga.”

Erősebb nálam, Szabó T. Anna, Nyáry Krisztián, Margó, Záróra, Margó Fesztivál Galéria

Sodró Eliza felolvasása alatt csend ült a teremben

Fotó: Nagy Lilla

A vágy, mint létállapot

A Erősebb nálam novellái nem egyszerűen szerelmi történetek. Inkább lenyomatai annak, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, a testünkhöz, a vágyainkhoz, a határainkhoz.

A kötetben ott vibrál a reneszánsz és a romantika szenvedélye, de a modern ember szégyenével és melankóliájával vegyül.

„Én nem hiszek a beteljesült szerelemben” – mondta a szerző. „Csak pillanatok vannak. De azok a pillanatok, amikor két ember egymásra néz, amikor a vágy és a félelem egyetlen szívdobbanássá olvad, azok az igazi erő pillanatai.”

Utórezgés

A közönség hosszan tapsolt. Nemcsak a könyvnek, hanem annak az őszinte, emberi rezgésnek, amit ez az este képviselt. Mert az Erősebb nálam nem egy szelíd olvasmány. Ez a kötet beleragad a bőrödbe. Ott marad a csontodban, a szíved mögött. És ha egyszer belekezdesz, nem te olvasod, ő olvas téged, s te olvasod magad.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 25., kedd

Bezzeg Antalné virágai...

Antal Béláné minden reggel megöntözte a gyönyörű virágait. Irigykedtek is a szomszédasszonyok.

Bezzeg Antalné virágai...
Bezzeg Antalné virágai...
2025. november 25., kedd

Bezzeg Antalné virágai...

Hirdetés
2025. november 19., szerda

Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás

kék-piros esővízben állok,
szememre ég a napkorong.

Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
2025. november 19., szerda

Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás

2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.

Az elveszett üvegszem
Az elveszett üvegszem
2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

2025. november 05., szerda

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk

Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Hirdetés
2025. november 04., kedd

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel

A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
2025. november 01., szombat

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza

Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
2025. október 28., kedd

Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése

Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.

Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Hirdetés
2025. szeptember 30., kedd

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
2025. szeptember 20., szombat

Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka

Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.

Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka
2025. szeptember 10., szerda

Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk

Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.

Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Hirdetés