Hirdetés
Hirdetés

Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot

Erősebb nálam, Szabó T. Anna, Nyáry Krisztián, Margó, Záróra, Margó Fesztivál

Szabó T. Anna és Nyáry Krisztián a Margó Fesztivál színpadán – egy beszélgetés, amely inkább vallomás, mint interjú

Fotó: Nagy Lilla

Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.

Nagy Lilla

2025. október 14., 17:392025. október 14., 17:39

A budapesti Őszi Margó Irodalmi Fesztivál színpadán valami egészen sűrű történt szombat délután. Nemcsak egy könyv születéséről volt szó, hanem arról az ősi, vad, szelídíthetetlen erőről, amely átszövi minden vágyunkat, vonzódásunkat, elfojtásunkat és kimondatlanságunkat. Szabó T. Anna Erősebb nálam című, negyedik novelláskötete a Magvető gondozásában jelent meg, és már a cím is jelzi: ez a könyv nem kérdez, hanem magával ragad. A szerzővel Nyáry Krisztián beszélgetett, a szövegeket Sodró Eliza olvasta fel.

Az erő, ami bennünk lakik

„Azért örültem, amikor fölhívtál, hogy én beszélgessek veled, mert a novella műfaját mindig is az irodalom csúcsának tartottam” – kezdte Nyáry Krisztián, s már az első percekben kiderült: itt nem protokolláris könyvbemutató zajlik, hanem egy valódi irodalmi laboratórium, ahol a szavak izzanak, és a gondolatok sűrű levegőt hagynak maguk után.

Hirdetés

Szabó T. Anna novellái, ahogy ő maga fogalmaz, mindig a „nálunk nagyobb erők” körül forognak.

„Engem mindig is az érdekelt, ami túl van rajtunk: a vágy, a sors, a trauma, a transzcendens. Minden, ami egyszerre vonz és megsebez” – mondta. A cím, Erősebb nálam, egy olasz lelkiségi könyvben talált kifejezésből nőtt ki, amely a szenvedély ellenállhatatlan természetét írta le. „Ez lett a kulcsszó. Az a valami, ami ellen hiába védekezel. Mert nem lehet.”

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A magány, mint alapérzés

A könyv világa egyszerre mélyen személyes és irodalmilag tudatos. Szabó T. Anna nem rejti el, hogy a szövegeiben a magány, a kimondatlanság, az elfojtás alapérzések.

Idézet
„A magány mindenkiben ott van. A költészet is a magányból indul: abból, hogy egyedül vagyunk a világban, és kapcsolatokat próbálunk építeni, Istennel, másokkal, önmagunkkal.”

A beszélgetés egyik legmegragadóbb pillanata volt, amikor a szerző arról mesélt: a szövegírás mindig küzdelem a hallgatással. „A szövegellenállást kell legyőznöm. Mint egy iszapbirkózás. A költészet még szólít, a próza viszont húz vissza, mint a mocsár. De ha engedem, hogy szóljon, a nyelv mindig megmutatja az utat.”

A kimondatlan pillanat hatalma

Sodró Eliza felolvasása alatt csend lett a teremben. A Záróra című novella egy 15 éves lány vágyát és bénultságát mutatja meg – azt a pillanatot, amikor a világ kitágul, és a test, a vágy, a félelem, a szégyen összegabalyodik egyetlen forró lélegzetvételbe. A történetben semmi se történik, és mégis minden megtörténik. „Ez az a határ, amit mindig keresek” – mondta Szabó T. Anna.

Idézet
„Hogy a vágy és a csend között van egy izzás, ahol a kimondatlan már önmagában beszél. Nincs személytelen pillantás. Ha nézünk valakit, már elárultuk magunkat.”

Ezek a novellák nem elmesélnek, hanem megidéznek. A vágy nem beteljesül bennük, hanem felforr, majd visszahull önmagába. Szabó T. Anna szerint minden vágy beteljesületlen. Még a beteljesült is, mert mi magunk vagyunk szétszakítva.

Galéria

A test, a szégyen és a bűntudat színtere

A testiség Szabó T. Anna prózájában nem díszlet, hanem drámai közeg. Itt minden mozdulatban ott a feszültség, a szégyen, a hatalom, az odaadás és az elutasítás. „Az ártatlanság elvesztése elkerülhetetlen” – mondta.

Idézet
„A bizalom mindig megsérül valahol, és ezt a pillanatot mindenki ismeri. Akár szemtanú, akár elszenvedő volt. A próza ezt a sebhelyet vizsgálja: hol törik meg az a gyermeki bizalom, ami nélkül nem lehet élni.”

A kötet nőalakjai különböző korúak és tapasztalatúak – de mind ugyanannak a kiszolgáltatottságnak a különböző formái. „Az egyikük kamaszlány, aki még csak nézi a vágy tárgyát, mások már testileg is megtapasztalják a kiszolgáltatottságot. De mindegyik történet ugyanarról szól: hogy az erő, ami legyőz, mindig belőlünk indul.”

Költészet és próza határán

A beszélgetés végére világossá vált, hogy Szabó T. Anna prózája és lírája nem két világ. Ugyanannak az energiának két megnyilvánulása. „A költészet a falig megy, ott kell elhallgatni, ahol már csak a lihegés marad. A próza viszont engedi, hogy banális legyen, hogy kimondja azt is, ami nyers, ami esendő.” Sőt, szerinte a novella a legköltőibb prózai forma: „Sűrítés, balladisztikusság, élet a legsűrűbb pillanatban. A novella egy kis robbanás, az élet sűrített anyaga.”

Erősebb nálam, Szabó T. Anna, Nyáry Krisztián, Margó, Záróra, Margó Fesztivál Galéria

Sodró Eliza felolvasása alatt csend ült a teremben

Fotó: Nagy Lilla

A vágy, mint létállapot

A Erősebb nálam novellái nem egyszerűen szerelmi történetek. Inkább lenyomatai annak, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, a testünkhöz, a vágyainkhoz, a határainkhoz.

A kötetben ott vibrál a reneszánsz és a romantika szenvedélye, de a modern ember szégyenével és melankóliájával vegyül.

„Én nem hiszek a beteljesült szerelemben” – mondta a szerző. „Csak pillanatok vannak. De azok a pillanatok, amikor két ember egymásra néz, amikor a vágy és a félelem egyetlen szívdobbanássá olvad, azok az igazi erő pillanatai.”

Utórezgés

A közönség hosszan tapsolt. Nemcsak a könyvnek, hanem annak az őszinte, emberi rezgésnek, amit ez az este képviselt. Mert az Erősebb nálam nem egy szelíd olvasmány. Ez a kötet beleragad a bőrödbe. Ott marad a csontodban, a szíved mögött. És ha egyszer belekezdesz, nem te olvasod, ő olvas téged, s te olvasod magad.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. október 13., hétfő

Az iránytű és a fa – Einstein és Bohr különös útja

Két zseni, akik ugyanazon korszak gyermekei, mégis teljesen más szemlélettel írták át a 20. század tudományát. Albert Einstein és Niels Bohr állt Nagy Péter Óriások vállán című előadás-sorozata negyedik részének fókuszában.

Az iránytű és a fa – Einstein és Bohr különös útja
Hirdetés
2025. október 08., szerda

Önvallomás és kordokumentum: Márton Árpád emlékeinek fiókjai

Emlékeim fiókjai – ezzel a címmel jelent meg 85. születésnapjára Márton Árpád festőművész önéletrajzi kötete, amely egy korszak lenyomata is, emberi hangon, a művész saját mesélőstílusában. A kötetet október 7-én mutatták be Csíkszeredában.

Önvallomás és kordokumentum: Márton Árpád emlékeinek fiókjai
2025. október 07., kedd

ÉRTÉKelünk 4.0 – amikor a művészet tükröt tart

A Piros. Produkció újra bebizonyítja: értéket teremteni és értékelni közösségi élmény. Október 8-án a Haberstumpf-villában mutatják be az ÉRTÉKelünk 4.0 összművészeti előadást, ahol képzőművészet, irodalom, zene és színház találkozik.

ÉRTÉKelünk 4.0 – amikor a művészet tükröt tart
2025. október 06., hétfő

Fontos, hogy a csoportkép mögött lássuk az önálló személyiségeket is

Az aradi vértanúk nem csak tizenhárom név – mind külön egyéniség volt, saját sorssal, politikai nézetekkel. Hermann Róbert történész szerint a kutatások ma már feltárják a csoport mögött rejlő arcokat, személyes sorsokat és az új részleteket is.

Fontos, hogy a csoportkép mögött lássuk az önálló személyiségeket is
Hirdetés
2025. október 05., vasárnap

Múzeumi sztorik: A föld fiai

Márton Árpád festőművész október 6-án tölti 85. életévét. A Csíki Székely Múzeumban az októberi hónap tárgya tehát nem véletlenül egy festészeti alkotás.

Múzeumi sztorik: A föld fiai
Múzeumi sztorik: A föld fiai
2025. október 05., vasárnap

Múzeumi sztorik: A föld fiai

2025. október 03., péntek

Az emberi lét zománcba égetett kérdései

Elekes Gyula Quo vadis? című kiállítása a tűzzománc technikáit ötvözve vall az emberi lét kérdéseiről. A csíkszeredai tárlat egyszerre személyes és egyetemes, földi és transzcendens: a művész zománcba égetett létkeresése mindenkit megszólít.

Az emberi lét zománcba égetett kérdései
Az emberi lét zománcba égetett kérdései
2025. október 03., péntek

Az emberi lét zománcba égetett kérdései

2025. október 01., szerda

A zene a lélek nyelve

Október 1-jén ünnepeljük a zene világnapját. Ez a nap a dallamok erejét hirdeti: képes összekötni embereket, áthidalni időt és teret, gyógyítani, felemelni, és mindenki számára elérhetővé tenni a lélek nyelvét.

A zene a lélek nyelve
A zene a lélek nyelve
2025. október 01., szerda

A zene a lélek nyelve

Hirdetés
2025. szeptember 30., kedd

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 22., hétfő

A búvár számára minden merülés izgalmas kihívás | Mesterségem címere

Cápákkal való merülés, víz alatti építészet, tanítás és szórakoztatás – ez mind-mind belefér Szabó Kolos munkájába. A profi búvár szerint minden merülés tartogathat meglepetéseket, ezért fontos, hogy az ember szigorúan betartsa a szabályokat.

A búvár számára minden merülés izgalmas kihívás | Mesterségem címere
Hirdetés