Hirdetés
Hirdetés

Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot

Erősebb nálam, Szabó T. Anna, Nyáry Krisztián, Margó, Záróra, Margó Fesztivál

Szabó T. Anna és Nyáry Krisztián a Margó Fesztivál színpadán – egy beszélgetés, amely inkább vallomás, mint interjú

Fotó: Nagy Lilla

Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.

Nagy Lilla

2025. október 14., 17:392025. október 14., 17:39

A budapesti Őszi Margó Irodalmi Fesztivál színpadán valami egészen sűrű történt szombat délután. Nemcsak egy könyv születéséről volt szó, hanem arról az ősi, vad, szelídíthetetlen erőről, amely átszövi minden vágyunkat, vonzódásunkat, elfojtásunkat és kimondatlanságunkat. Szabó T. Anna Erősebb nálam című, negyedik novelláskötete a Magvető gondozásában jelent meg, és már a cím is jelzi: ez a könyv nem kérdez, hanem magával ragad. A szerzővel Nyáry Krisztián beszélgetett, a szövegeket Sodró Eliza olvasta fel.

Az erő, ami bennünk lakik

„Azért örültem, amikor fölhívtál, hogy én beszélgessek veled, mert a novella műfaját mindig is az irodalom csúcsának tartottam” – kezdte Nyáry Krisztián, s már az első percekben kiderült: itt nem protokolláris könyvbemutató zajlik, hanem egy valódi irodalmi laboratórium, ahol a szavak izzanak, és a gondolatok sűrű levegőt hagynak maguk után.

Hirdetés

Szabó T. Anna novellái, ahogy ő maga fogalmaz, mindig a „nálunk nagyobb erők” körül forognak.

„Engem mindig is az érdekelt, ami túl van rajtunk: a vágy, a sors, a trauma, a transzcendens. Minden, ami egyszerre vonz és megsebez” – mondta. A cím, Erősebb nálam, egy olasz lelkiségi könyvben talált kifejezésből nőtt ki, amely a szenvedély ellenállhatatlan természetét írta le. „Ez lett a kulcsszó. Az a valami, ami ellen hiába védekezel. Mert nem lehet.”

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A magány, mint alapérzés

A könyv világa egyszerre mélyen személyes és irodalmilag tudatos. Szabó T. Anna nem rejti el, hogy a szövegeiben a magány, a kimondatlanság, az elfojtás alapérzések.

Idézet
„A magány mindenkiben ott van. A költészet is a magányból indul: abból, hogy egyedül vagyunk a világban, és kapcsolatokat próbálunk építeni, Istennel, másokkal, önmagunkkal.”

A beszélgetés egyik legmegragadóbb pillanata volt, amikor a szerző arról mesélt: a szövegírás mindig küzdelem a hallgatással. „A szövegellenállást kell legyőznöm. Mint egy iszapbirkózás. A költészet még szólít, a próza viszont húz vissza, mint a mocsár. De ha engedem, hogy szóljon, a nyelv mindig megmutatja az utat.”

A kimondatlan pillanat hatalma

Sodró Eliza felolvasása alatt csend lett a teremben. A Záróra című novella egy 15 éves lány vágyát és bénultságát mutatja meg – azt a pillanatot, amikor a világ kitágul, és a test, a vágy, a félelem, a szégyen összegabalyodik egyetlen forró lélegzetvételbe. A történetben semmi se történik, és mégis minden megtörténik. „Ez az a határ, amit mindig keresek” – mondta Szabó T. Anna.

Idézet
„Hogy a vágy és a csend között van egy izzás, ahol a kimondatlan már önmagában beszél. Nincs személytelen pillantás. Ha nézünk valakit, már elárultuk magunkat.”

Ezek a novellák nem elmesélnek, hanem megidéznek. A vágy nem beteljesül bennük, hanem felforr, majd visszahull önmagába. Szabó T. Anna szerint minden vágy beteljesületlen. Még a beteljesült is, mert mi magunk vagyunk szétszakítva.

Galéria

A test, a szégyen és a bűntudat színtere

A testiség Szabó T. Anna prózájában nem díszlet, hanem drámai közeg. Itt minden mozdulatban ott a feszültség, a szégyen, a hatalom, az odaadás és az elutasítás. „Az ártatlanság elvesztése elkerülhetetlen” – mondta.

Idézet
„A bizalom mindig megsérül valahol, és ezt a pillanatot mindenki ismeri. Akár szemtanú, akár elszenvedő volt. A próza ezt a sebhelyet vizsgálja: hol törik meg az a gyermeki bizalom, ami nélkül nem lehet élni.”

A kötet nőalakjai különböző korúak és tapasztalatúak – de mind ugyanannak a kiszolgáltatottságnak a különböző formái. „Az egyikük kamaszlány, aki még csak nézi a vágy tárgyát, mások már testileg is megtapasztalják a kiszolgáltatottságot. De mindegyik történet ugyanarról szól: hogy az erő, ami legyőz, mindig belőlünk indul.”

Költészet és próza határán

A beszélgetés végére világossá vált, hogy Szabó T. Anna prózája és lírája nem két világ. Ugyanannak az energiának két megnyilvánulása. „A költészet a falig megy, ott kell elhallgatni, ahol már csak a lihegés marad. A próza viszont engedi, hogy banális legyen, hogy kimondja azt is, ami nyers, ami esendő.” Sőt, szerinte a novella a legköltőibb prózai forma: „Sűrítés, balladisztikusság, élet a legsűrűbb pillanatban. A novella egy kis robbanás, az élet sűrített anyaga.”

Erősebb nálam, Szabó T. Anna, Nyáry Krisztián, Margó, Záróra, Margó Fesztivál Galéria

Sodró Eliza felolvasása alatt csend ült a teremben

Fotó: Nagy Lilla

A vágy, mint létállapot

A Erősebb nálam novellái nem egyszerűen szerelmi történetek. Inkább lenyomatai annak, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, a testünkhöz, a vágyainkhoz, a határainkhoz.

A kötetben ott vibrál a reneszánsz és a romantika szenvedélye, de a modern ember szégyenével és melankóliájával vegyül.

„Én nem hiszek a beteljesült szerelemben” – mondta a szerző. „Csak pillanatok vannak. De azok a pillanatok, amikor két ember egymásra néz, amikor a vágy és a félelem egyetlen szívdobbanássá olvad, azok az igazi erő pillanatai.”

Utórezgés

A közönség hosszan tapsolt. Nemcsak a könyvnek, hanem annak az őszinte, emberi rezgésnek, amit ez az este képviselt. Mert az Erősebb nálam nem egy szelíd olvasmány. Ez a kötet beleragad a bőrödbe. Ott marad a csontodban, a szíved mögött. És ha egyszer belekezdesz, nem te olvasod, ő olvas téged, s te olvasod magad.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Matrózok tenger nélkül

Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.

Matrózok tenger nélkül
Matrózok tenger nélkül
2026. január 16., péntek

Matrózok tenger nélkül

Hirdetés
2026. január 14., szerda

Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán

A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.

Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
2026. január 10., szombat

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
2026. január 09., péntek

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet

Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Hirdetés
2026. január 08., csütörtök

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják

Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,

Szondy-Adorján György: Alapszín
Szondy-Adorján György: Alapszín
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

2026. január 03., szombat

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak

Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
2026. január 03., szombat

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak

Hirdetés
2026. január 02., péntek

Kedves naplóm, új év van

Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.

Kedves naplóm, új év van
Kedves naplóm, új év van
2026. január 02., péntek

Kedves naplóm, új év van

2026. január 01., csütörtök

Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből

Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.

Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből
2025. december 31., szerda

Évi kulturális szövet: emlékezetes pillanatok a Ligeten

Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások és közösségi események formálták az évet. A Liget kulturális áttekintője hónapról hónapra idézi fel azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták: a kultúra él, kérdez és összeköt.

Évi kulturális szövet: emlékezetes pillanatok a Ligeten
Hirdetés