
Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét mutatják be Csíkszeredában
Fotó: Veress Szabolcs
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
2026. március 03., 14:312026. március 03., 14:31
2026. március 03., 15:342026. március 03., 15:34
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának következő állomásaként Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét mutatják be március 5-én, este hat órától a csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központban. A beszélgetést Borsodi L. László moderálja.
A Pokoltó egyszerre személyes és történelmi regény: a huszadik század kevéssé ismert erdélyi helyszínei és sorsfordító pillanatai rajzolódnak ki benne. A történet egyik szála az 1977-es bukaresti földrengés napjaiba vezet, amikor Ila kétségbeesetten kutat eltűnt férje után, mígnem egy váratlan levél visszakényszeríti a múltba, a közös életüket meghatározó Pokoltóhoz.
A másik idősík 1940 nyarára nyílik. A tizenöt éves Ilát édesanyja néhány nappal a magyar bevonulás előtt a Szilágysomlyó melletti Pokoltó-fürdőre adja. A kemény kezű tulajdonosnő mindenescselédként dolgoztatja, miközben a lány egyre halványuló reménnyel várja, hogy érte jöjjenek. A Magura-hegy bozótosai, az írónő Eller Gizi alakja, a jesivába járó fiúk világa mind a felnövés és a történelmi összeomlás díszleteivé válnak. Ahogy közeledik a front, eltűnnek az emberek az utcákról, gettót állítanak fel a Pokoltó közelében, és a barátokat munkaszolgálatra viszik.
Szabó Róbert Csaba regénye fél évszázadon át követi hőseit a háború és a földrengés romjai között, miközben azt a kérdést járja körül, vajon mennyiben különbözik az „örökké” a „sokáig”-tól. A csíkszeredai bemutató alkalmat kínál arra, hogy az olvasók közelebbről is megismerjék a kötet hátterét és a benne felrajzolt sorsokat.

Gyermek- és felnőttirodalomban is otthonosan mozog, és örömét leli mindkettőben. Szabó Róbert Csaba szerint a két alkotói világ nem zárja ki egymást – épp ellenkezőleg, inspirálja és erősíti egyik a másikat.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Hét év után új kötettel jelentkezett a kézdivásárhelyi Borcsa Imola. A Majd megérted cím alatt egybefűzött, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló novellákból egy székelyföldi kisvárosi család története bontakozik ki.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
szóljon hozzá!