
Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét mutatják be Csíkszeredában
Fotó: Veress Szabolcs
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
2026. március 03., 14:312026. március 03., 14:31
2026. március 03., 15:342026. március 03., 15:34
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának következő állomásaként Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét mutatják be március 5-én, este hat órától a csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központban. A beszélgetést Borsodi L. László moderálja.
A Pokoltó egyszerre személyes és történelmi regény: a huszadik század kevéssé ismert erdélyi helyszínei és sorsfordító pillanatai rajzolódnak ki benne. A történet egyik szála az 1977-es bukaresti földrengés napjaiba vezet, amikor Ila kétségbeesetten kutat eltűnt férje után, mígnem egy váratlan levél visszakényszeríti a múltba, a közös életüket meghatározó Pokoltóhoz.
A másik idősík 1940 nyarára nyílik. A tizenöt éves Ilát édesanyja néhány nappal a magyar bevonulás előtt a Szilágysomlyó melletti Pokoltó-fürdőre adja. A kemény kezű tulajdonosnő mindenescselédként dolgoztatja, miközben a lány egyre halványuló reménnyel várja, hogy érte jöjjenek. A Magura-hegy bozótosai, az írónő Eller Gizi alakja, a jesivába járó fiúk világa mind a felnövés és a történelmi összeomlás díszleteivé válnak. Ahogy közeledik a front, eltűnnek az emberek az utcákról, gettót állítanak fel a Pokoltó közelében, és a barátokat munkaszolgálatra viszik.
Szabó Róbert Csaba regénye fél évszázadon át követi hőseit a háború és a földrengés romjai között, miközben azt a kérdést járja körül, vajon mennyiben különbözik az „örökké” a „sokáig”-tól. A csíkszeredai bemutató alkalmat kínál arra, hogy az olvasók közelebbről is megismerjék a kötet hátterét és a benne felrajzolt sorsokat.

Gyermek- és felnőttirodalomban is otthonosan mozog, és örömét leli mindkettőben. Szabó Róbert Csaba szerint a két alkotói világ nem zárja ki egymást – épp ellenkezőleg, inspirálja és erősíti egyik a másikat.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Nem tudom, hogy csinálta. És ahogy telik az idő, és mindinkább bonyolódik az életünk, egyre kevésbé értem.
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
szóljon hozzá!