
Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét mutatják be Csíkszeredában
Fotó: Veress Szabolcs
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
2026. március 03., 14:312026. március 03., 14:31
2026. március 03., 15:342026. március 03., 15:34
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának következő állomásaként Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét mutatják be március 5-én, este hat órától a csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központban. A beszélgetést Borsodi L. László moderálja.
A Pokoltó egyszerre személyes és történelmi regény: a huszadik század kevéssé ismert erdélyi helyszínei és sorsfordító pillanatai rajzolódnak ki benne. A történet egyik szála az 1977-es bukaresti földrengés napjaiba vezet, amikor Ila kétségbeesetten kutat eltűnt férje után, mígnem egy váratlan levél visszakényszeríti a múltba, a közös életüket meghatározó Pokoltóhoz.
A másik idősík 1940 nyarára nyílik. A tizenöt éves Ilát édesanyja néhány nappal a magyar bevonulás előtt a Szilágysomlyó melletti Pokoltó-fürdőre adja. A kemény kezű tulajdonosnő mindenescselédként dolgoztatja, miközben a lány egyre halványuló reménnyel várja, hogy érte jöjjenek. A Magura-hegy bozótosai, az írónő Eller Gizi alakja, a jesivába járó fiúk világa mind a felnövés és a történelmi összeomlás díszleteivé válnak. Ahogy közeledik a front, eltűnnek az emberek az utcákról, gettót állítanak fel a Pokoltó közelében, és a barátokat munkaszolgálatra viszik.
Szabó Róbert Csaba regénye fél évszázadon át követi hőseit a háború és a földrengés romjai között, miközben azt a kérdést járja körül, vajon mennyiben különbözik az „örökké” a „sokáig”-tól. A csíkszeredai bemutató alkalmat kínál arra, hogy az olvasók közelebbről is megismerjék a kötet hátterét és a benne felrajzolt sorsokat.

Gyermek- és felnőttirodalomban is otthonosan mozog, és örömét leli mindkettőben. Szabó Róbert Csaba szerint a két alkotói világ nem zárja ki egymást – épp ellenkezőleg, inspirálja és erősíti egyik a másikat.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
szóljon hozzá!