Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét mutatják be Csíkszeredában
Fotó: Veress Szabolcs
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Liget
2026. március 03., 14:312026. március 03., 14:31
2026. március 03., 15:342026. március 03., 15:34
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának következő állomásaként Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét mutatják be március 5-én, este hat órától a csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központban. A beszélgetést Borsodi L. László moderálja.
A Pokoltó egyszerre személyes és történelmi regény: a huszadik század kevéssé ismert erdélyi helyszínei és sorsfordító pillanatai rajzolódnak ki benne. A történet egyik szála az 1977-es bukaresti földrengés napjaiba vezet, amikor Ila kétségbeesetten kutat eltűnt férje után, mígnem egy váratlan levél visszakényszeríti a múltba, a közös életüket meghatározó Pokoltóhoz.
A másik idősík 1940 nyarára nyílik. A tizenöt éves Ilát édesanyja néhány nappal a magyar bevonulás előtt a Szilágysomlyó melletti Pokoltó-fürdőre adja. A kemény kezű tulajdonosnő mindenescselédként dolgoztatja, miközben a lány egyre halványuló reménnyel várja, hogy érte jöjjenek. A Magura-hegy bozótosai, az írónő Eller Gizi alakja, a jesivába járó fiúk világa mind a felnövés és a történelmi összeomlás díszleteivé válnak. Ahogy közeledik a front, eltűnnek az emberek az utcákról, gettót állítanak fel a Pokoltó közelében, és a barátokat munkaszolgálatra viszik.
Szabó Róbert Csaba regénye fél évszázadon át követi hőseit a háború és a földrengés romjai között, miközben azt a kérdést járja körül, vajon mennyiben különbözik az „örökké” a „sokáig”-tól. A csíkszeredai bemutató alkalmat kínál arra, hogy az olvasók közelebbről is megismerjék a kötet hátterét és a benne felrajzolt sorsokat.
korábban írtuk
Szabó Róbert Csaba: Fontos, hogy a történeteim helyszínei látogathatóak legyenek
Gyermek- és felnőttirodalomban is otthonosan mozog, és örömét leli mindkettőben. Szabó Róbert Csaba szerint a két alkotói világ nem zárja ki egymást – épp ellenkezőleg, inspirálja és erősíti egyik a másikat.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
Mindennek mestere: Gazda József
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Mindennek mestere: Gazda József
Péter Beáta: Név nélküli tag
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Péter Beáta: Név nélküli tag
Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.
Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!