Hány „kilométer” van a tányérodon?
Fotó: Pixabay
Vajon mennyire tudatosul bennünk, hogy mi van a tányérunkon, amikor nekifogunk egy étkezésnek? Jobb esetben felismerjük az alapanyagokat az ételben – de tudjuk, hogy honnan érkeztek, milyen utat jártak be, amíg a tányérunkra kerültek?
Haba Tünde
2026. március 15., 16:392026. március 15., 16:39
Szaladok egyik helyszínről a másikra, dolgozom. Közben, mint oly sok nőnek, a háttérben fut „házimunka” program is. Nincs ebéd, a gyerekekkel együtt érek haza én is. Mit főzzek, ami gyors is, egészséges is, és meg is eszik? Végiggondolom, milyen alapanyagok, milyen maradékok vannak otthon, mit kell még venni. Van még három szelet disznóhús bepácolva a hűtőben. Disznóvágáskor a szomszédoktól kaptuk kóstolóba. Van még egy üveg cékla sóban eltéve a kamrában, és zöldborsó a fagyasztóban. A cékla saját termés volt, a mirelit borsót a bevásárlóközpontban vettem, direkt román terméket választottam. Hagymát is vettem a faluban egy termelőtől. Ebből lesz a köret. Hajdinát főzök még melléje. Azt már sajnos nem termelnek a környéken, a helyi csomagolásmentes boltban lengyel hajdinát találtam. Hogy leves is legyen, arra gondolok, hogy egy gyors gyümölcslevest fogok főzni, házi meggybefőttből. Tejet kell vegyek a habaráshoz, de szerencsére reggel induláskor betettem a tejesüveget az autóba, hazafelé meg tudom tölteni házitejjel a tejautomatánál. Tönkölylisztünk van még, nemrég kaptuk Madarasról egy nagyon kedves barátnőmtől.
Ha minden alapanyagot egy helyi szupermarketben vásároltam volna meg, akkor nagy eséllyel a hagyma török, a cékla spanyol, a borsó lengyel, a hús angol, a liszt ukrán, a tej holland, a hajdina orosz vagy kínai, a meggy német lett volna.
Fotó: Pixabay
Milyen sok üzemanyagot, közlekedési és raktározási infrastruktúrához szükséges energiát, csomagolóanyagot, munkaerőt spóroltunk meg azzal, hogy tudatosan olyan termékeket választottam, amelyeket a közelben termeltek. Egy kicsit nagyobb energiát kell beletennem, egyrészt az információgyűjtésbe, másrészt a beszerzés logisztikájába, viszont hiszem, hogy sokkal egészségesebb élelemhez jutok ezáltal és a természeti környezetünket is védem a magam kis lehetőségeivel. És ami talán a legfontosabb, látom magam előtt mindazoknak az arcát, akik megdolgoztak azért, hogy ez a sok finomság az asztalunkra kerülhessen. Ismerem őket, tudom, hol és hogyan termelnek. Tudom, hogy ha el tudják adni, amit megtermeltek, akkor jövőre is folytatják. Ha nem tudnak megélni belőle, akkor kénytelenek lesznek más pénzkereseti lehetőség után nézni, és akkor az én asztalomra sem fog helyi élelmiszer kerülni. Nagyon nagy hálával gondolok rájuk minden nap, minden étkezésnél.
A kíváncsiságom nagyon messzire vitt, így tudtam meg, hogy a család által nagyon kedvelt zab(pehely) legnagyobb részét Oroszországban, Kanadában és Ausztráliában termelik. A legtöbb kakaóbabültetvény Elefántcsontparton van, a legnagyobb lencsenagyhatalom Kanada. Románia neve a dió és napraforgó tekintetében került fel az élmezőnybe tartozó országok listájára. Citromligetbe legközelebb Magyarországon, Lajosmizsén lehet botlani, Békés megyében pedig rizst is termelnek, bár sokkal kisebb mennyiségben, mint az 1970-es években. Kutakodásaim során azt is megtudtam, hogy már Romániában is termelnek mandulát, a családom másik nagy kedvencét, Teleorman és Konstanca megyében.
Tojás, sokféle jobbnál jobb sajt, tejtermék és nagyon sokféle zöldség és főleg bogyós gyümölcs kicsi odafigyeléssel szinte nulla kilométerrel is a tányérunkra kerülhet. Emberi étkezésre (és nem állati takarmánynak szánt) gabonát is sokan termelnek még, akár vegyszermentesen is. A körülöttünk lévő erdők és mezők hihetetlen változatosságban és bőségben ajándékoznak meg bennünket vadon termő gombákkal, gyümölcsökkel és gyógynövényekkel. Hüvelyesekkel és az álgabonákkal, mint a hajdina és köles, már nem állunk olyan jól, legfennebb a kiskertekben termelt szárazpaszulynak tud kicsi kilométere lenni a tányéron. És sajnos ugyanilyen helyzetben vagyunk a húsok tekintetében is. Bár a háztáji állattartás itt Székelyföldön még mindig sokkal jellemzőbb, mint tőlünk nyugatabbra, a kis, helyi húsfeldolgozók szinte kizárólag import húsból dolgoznak.
Fotó: Pixabay
E gondolatkísérlet természetesen nemcsak az én fejemben született meg, ez lehetett az alapja az úgynevezett 50 vagy 100 kilométeres diétának is, amelynek a lényege, hogy az étkezésünkhöz szükséges minden alapanyag egy 50-100 kilométeres körzetből származhat, ezzel is hangsúlyozva a helyi és szezonális élelem fontosságát. Érdemes akár azon is elgondolkodni, hogy melyek azok az alapanyagok, amelyeket nagyon gyakran fogyasztunk és nem termelnek meg pár száz kilométeres körön belül. Le tudnánk mondani róluk? A mai geopolitikai helyzetben akár az a kérdés is felmerülhet, hogy mennyire tudunk élelmiszer tekintetében önellátóak lenni regionális szinten, ha elvágódnak a globális ellátási láncok? Ezek a kérdések lassan nem környezetvédelmi, hanem sokkal inkább biztonsági kérdések lehetnek. És a tudatosítás mindig az első, de igen fontos lépés. Lépjünk.
korábban írtuk
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Milánói sertésborda – videó
A milánói sertésborda nemcsak egy fogás, hanem a kényeztető ízek fúziója: roppanós bunda, omlós hús és egy gazdag, olaszos ragu harmóniája. Laktató, stílusos és egyszerűen megunhatatlan klasszikus a tányérodon.
Milánói sertésborda – videó
Csülkös bableves – videó
A magyar gasztronómia egyik leglaktatóbb levese, amely generációk óta meghatározó szereplője a családi asztaloknak – ez a csülkös bableves, amit ha friss kenyérrel vagy krumplis pogácsával eszünk, nem is kell utána második.
Csülkös bableves – videó
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Szedres-ordás pite
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Szedres-ordás pite
Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
Karfiolleves – videó
Vannak olyan ételek, amelyek gyerekkorunktól velünk vannak – a karfiolleves is ilyen, és ha nem emlékszel vagy nem találod a régi receptedet, mutatjuk, hogyan készítsd el.
Karfiolleves – videó
A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga
Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy
Világos alapon sötét pikkelyek: nem bagoly, hanem gomba
A májusi időszak sok ehető gombát tartogat számunkra, nemsokára megjelennek a sokak által kedvelt vadon termő csiperkék is. Addig is ismerkedjünk meg egy nagyon ízletes ehető taplófajjal, a pisztricgombával.
Világos alapon sötét pikkelyek: nem bagoly, hanem gomba
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!