
Fotó: Orbán Orsolya
A magyarláposi piactéren negyedik alkalommal megtartott Máramarosi Böllérverseny bizonyította: a háztáji disznóvágás ízei és közösségi ereje a nagyáruházi kínálat és a hatósági szigorítások ellenére is él, sőt erősödik.
2025. november 24., 19:162025. november 24., 19:16
A hajnali vágás, perzselés és trichinella-vizsgálat után már kilenc óra körül megtelnek az üstök Magyarláposon: készül a hurkába való, sül a tepertő, fő a korhelyleves.
A friss kolbász, hurka, tepertő mellett zöldség- és gyümölcstermesztők, borászok, pálinkafőzők, cukrászok kínálják portékáikat – olyan ízeket, amelyekből alig találni a boltok polcain.
A böllérverseny ugyanakkor érzékeny egyensúly a hagyomány és a szabályozás között. Mivel a környéken is felütötte a fejét a sertéspestis, külön engedélyre volt szükség, a disznókat pedig ellenőrzött állományból, közösen vásárolták meg a szervezők – de a rendezvényen minden részletében a régi falusi disznótor hangulata köszönt vissza.
A koltói csapatot vezető Csendes Lajos polgármester szerint egyre nehezebb állattartóként talpon maradni:
Példaként említi, hogy amikor kis húsfeldolgozó üzemet próbált indítani, az állategészségügyi előírások olyan szigorúak voltak, hogy feladta a vállalkozást – de családjának és barátainak továbbra is készít kolbászt, szalámit.
A koltóiak a békéscsabai kolbászfesztiválról tanulták el a professzionális fűszerezést: a húst és a fűszereket pontosan kimérve keverik, nem „szemre”, így kiszámíthatóbb az íz. Közben a szakma is fogyóban van, hentesképzés alig akad, ezért sok helyen amatőr böllérek viszik tovább a tudást. Ők mondják: nagyüzemi disznóhúsból sosem lesz olyan kolbász, mint a háztájiban nevelt sertésből. A máramarosi böllérversenyről szóló további részletek is ezt a tapasztalatot erősítik meg.

A IV. Máramarosi Böllérversenyt szervezték meg szombaton Magyarláposon. A kezdeményezés sikertörténetté vált, egyre több csapat mérkőzik meg, a háztáji húsfeldolgozás hagyományát éltetik tovább. Helyszíni riportunkkal számolunk be az eseményről.
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.
Erdélyben a húsleves elmaradhatatlan összetevője, de krémleves és különféle saláták is készíthetőek a zellerből – tájainkon a legtöbben így ismerik a felhasználási módjait. Azonban a világ más konyháiban változatos elkészítési módozatai is ismertek.
Egy könnyed, gyorsan elkészíthető fogás – csíraágyon, avokádóval és vérnaranccsal az igazi.
Az új év kezdetén érdemes megállni egy pillanatra, visszatekinteni a természet adta ajándékokra, és néhány újévi fogadalmat tenni, amelyek a figyelemre, a tiszteletre és a természet szeretetére szólítanak.
szóljon hozzá!