Hirdetés
Hirdetés

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete

Benedek Elek, Kisbacon, Bíró Boróka, emlékház, mesék, A magyar népmese napja

Benedek Elek portréja – a „szelíd mosolyú Elek apó”, aki kemény szavú publicistaként is a közösséget szolgálta

Fotó: forrás: Benedek Elek Emlékház

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

Nagy Lilla

2025. szeptember 30., 16:342025. szeptember 30., 16:34

Van egy ház Kisbaconban, amelynek falai között még ma is ott rezdül a szó ereje. Egy ház, ahol íróasztal őrzi a kéz nyomát, ahol tintatartó mellett hever az utolsó levél, amelynek mondatai ma is eligazítanak: „fő, hogy dolgozzanak”. Ez a Benedek Elek Emlékház, a magyar mese atyjának otthona, s egyben emléke annak az embernek, aki hitt abban, hogy a szó, a történet, a mese megtartja a közösséget, megtartja a nemzetet.

De vajon miért fontos ma, a 21. században meséről, mesemondásról beszélni, amikor digitális képernyők villódznak szemünk előtt, és a gyerekek sokszor gyorsabban érintik meg az okostelefont, mint a könyv lapját? A válasz ott rejlik abban az örökségben, amelyet Benedek Elek hagyott ránk – és amelyet ma többek között egyik ükunokája, Bíró Boróka Júlia, az emlékház kulturális menedzsere visz tovább. Vele beszélgettünk.

Hirdetés

Egy ember, aki szembement az árral

Amikor Benedek Elek 1921-ben, Trianon után hazatért Kisbaconba, a történelem viharaiban nem a könnyebb utat választotta. Miközben sok magyar értelmiségi menekült, ő szembejött az árral, és vállalta a kisebbségi lét sorsát. Ebben is ott rejlett az a mély meggyőződés, amely egész életét áthatotta: a közösséget szolgálni kell, meg kell tartani azt, ami összeköt – a nyelvet, a történeteket, a meséket.

Benedek Elek, Kisbacon, Bíró Boróka, emlékház, mesék, A magyar népmese napja Galéria

Bíró Boróka és Bíborka, az ükunokák – akik továbbviszik az író örökségét, és a mesék élő hagyományát ápolják

Fotó: forrás: Benedek Elek Emlékház

Nemcsak a mesék gyűjtője volt, hanem harcos újságíró is, aki a közoktatás reformjáért küzdött. Szelíd mosolyú „Elek apó” és kemény szavú publicista: e kettősség nem ellentmondás, hanem ugyanannak a szilárd értékrendnek a két arca. Becsület, méltányosság, jóság és kitartás – ezek nemcsak a mesék hőseit, hanem Benedek Eleket magát is jellemezték.

Az otthon, amelyben ma is mesék laknak

Az 1969-ben megnyílt emlékház ma is őrzi mindazt, ami az életművet kézzelfoghatóvá teszi. A kúria két szobája látogatható: a nagy ebédlő és a dolgozószoba. A bútorok, a könyvek, a használati tárgyak mind egy letűnt, de nem elveszett világ darabjai. Ott áll az íróasztal, amelyen mesék százai születtek, mellette a tintatartó, és a könyvtár polcain olyan angol nyelvű mesekönyvek sorakoznak, amelyekből a híres „színes mesekönyvek” – Kék, Arany, Ezüst – születtek.

De a tárgyak között akad egy különösen bensőséges emlék is: a török barát ajándékaként kapott kávézóasztal, amely mellett a család összegyűlt a délelőtti beszélgetésekhez.

Vagy a kolomp, amely egykor a kertben játszó gyerekeket hívta ebédhez – s amelynek hangját ma is felidézi Boróka, amikor a saját gyerekkori emlékeit meséli. „Ennek a helynek lelke van” – mondja, és valóban: a falak között nemcsak bútorok állnak, hanem történetek élnek tovább.

A magyar népmese napja – összekötni a világot

Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját. Ez a nap nem csupán emlékezés, hanem figyelmeztetés is: a meséket tovább kell adni. Ekkor szerte a világon, ahol csak magyarok élnek, mesék hangzanak el élőszóban, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Benedek Elek, Kisbacon, Bíró Boróka, emlékház, mesék, A magyar népmese napja Galéria

A magyar népmese öröksége – amely összeköti a közösségeket, átível a generációkon és ma is életre kel a mesemondásban

Fotó: Benedek Elek Emlékház

Az emlékház ezen a napon ingyenesen nyitja meg kapuit. A vendégeket Bedőházi Beáta mesemondó varázsolja el szóval és dallammal, és a családi történetek is helyet kapnak a programban. Az Erdélyi Népmesemondó Találkozókhoz való csatlakozás pedig még szélesebbre nyitja az ajtót: nemcsak a múlt örökségét őrzik, hanem élő közösségi alkalmat is teremtenek.

A népmese napja azt is üzeni: a történetek összekötnek bennünket.

Lehet, hogy valaki a Kárpát-medence közepén hallgat mesét, más pedig a tengerentúlon – de ugyanaz a világ tárul fel előttük. Ez az összetartozás láthatatlan fonala.

A mesék titka: élőszó és erkölcsi üzenet

„Az élőszóval elmondott meséknek különleges ereje van” – vallja Boróka. És valóban: egy mesét könyvből olvasni és élőszóban hallgatni két egészen más élmény. Az élőszóban ott rejlik a pillanat varázsa, a közösség jelenléte, az, hogy a mesemondó szeme, hangja, gesztusa a hallgatóhoz szól.

A mesék erkölcsi tanulságai sem vesztettek aktualitásukból. A jóság, a kitartás, a hűség, az igazságosság – mind olyan értékek, amelyekre ma is szükségünk van.

Egy mesehős küzdelme és diadala nem más, mint tükör: önmagunkat látjuk benne, és talán választ kapunk arra, hogyan álljunk helyt a saját életünk útvesztőiben.

Hogyan születik meg a gyerekek szeretete a mesék iránt?

Az emlékház egyik legfontosabb küldetése, hogy a gyerekeket közel vigye a mesékhez. Ehhez különböző programokat szerveznek: a Mesekaland nevű rendezvény például egy egész napos interaktív utazás, amely egyetlen mese köré épül, és a házban, kertben barangolva teszi élővé a történetet.

Ezek a programok nemcsak szórakoztatnak, hanem hidat is építenek a gyerekek és a mesék világa között. Ha egy gyermek egyszer megtapasztalja, hogy a mese nem csupán olvasmány, hanem élmény, közösség és tanítás, akkor valószínű, hogy egész életére megmarad benne a történetek iránti szeretet.

Miért kell ma is mesélni?

A mese nem luxus, nem múltba révedő nosztalgia. A mese szükséglet. Segít eligazodni, segít hinni, segít tartást találni a rohanó világban.

A mesékben nemcsak a régiek szava él, hanem a mi jövőnk alapjai is.

Ahogy Benedek Elek gyűjtötte és közzétette a meséket, úgy vált kora egyik legolvasottabb írójává, Jókai és Mikszáth mellett. De ami még fontosabb: általa a magyar népmesék nem vesztek el. Nem merültek feledésbe a pásztortüzek mellett elmondott szavak, mert könyvbe rendezve mindenki számára hozzáférhetővé váltak.

És nekünk ma ugyanaz a feladatunk: megőrizni és továbbadni. Mesét mondani gyereknek, barátnak, családtagnak – mert minden kimondott szó erősíti a közösséget.

Benedek Elek, Kisbacon, Bíró Boróka, emlékház, mesék, A magyar népmese napja Galéria

A Benedek Elek Emlékház Kisbaconban – ahol a falak között ma is ott rezdül a mesék és a múlt ereje

Fotó: Benedek Elek Emlékház

Zárszó: egy örökség, amely ma is kötelez

A mesék nem csupán történetek. A mesék útmutatások. A mesékben ott van a világ, ott van a közösség, ott van az ember. Benedek Elek ezt tudta, ezért élt, ezért dolgozott.

Az emlékház Kisbaconban ma is őrzi ennek az életnek a lenyomatát, de az igazi örökség nem a bútorokban és tárgyakban rejlik, hanem abban, hogy mi mit kezdünk a mesékkel.

Ha továbbadjuk őket, ha gyerekeinknek elmondjuk, ha nyitott szívvel hallgatjuk, akkor Benedek Elek öröksége él tovább bennünk.

És talán egyszer majd, amikor egy gyerek szemében felcsillan a fény egy mese hallatán, megértjük: ezért fontos ma is mesélni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 11., szombat

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában

Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
2026. április 11., szombat

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés

Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.

Tizenegy vers a békéért
Tizenegy vers a békéért
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Hirdetés
2026. április 08., szerda

Mindennek mestere: Gazda József

Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.

Mindennek mestere: Gazda József
Mindennek mestere: Gazda József
2026. április 08., szerda

Mindennek mestere: Gazda József

2026. április 03., péntek

Péter Beáta: Név nélküli tag

Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.

Péter Beáta: Név nélküli tag
Péter Beáta: Név nélküli tag
2026. április 03., péntek

Péter Beáta: Név nélküli tag

2026. április 01., szerda

Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?

Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.

Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Hirdetés
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

2026. március 24., kedd

Fábián Tibor: Mesélők lettünk

Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.

Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
2026. március 24., kedd

Fábián Tibor: Mesélők lettünk

2026. március 17., kedd

Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje

Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.

Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Hirdetés