A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Benedek Elek portréja – a „szelíd mosolyú Elek apó”, aki kemény szavú publicistaként is a közösséget szolgálta
Fotó: forrás: Benedek Elek Emlékház
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Nagy Lilla
2025. szeptember 30., 16:342025. szeptember 30., 16:34
Van egy ház Kisbaconban, amelynek falai között még ma is ott rezdül a szó ereje. Egy ház, ahol íróasztal őrzi a kéz nyomát, ahol tintatartó mellett hever az utolsó levél, amelynek mondatai ma is eligazítanak: „fő, hogy dolgozzanak”. Ez a Benedek Elek Emlékház, a magyar mese atyjának otthona, s egyben emléke annak az embernek, aki hitt abban, hogy a szó, a történet, a mese megtartja a közösséget, megtartja a nemzetet.
De vajon miért fontos ma, a 21. században meséről, mesemondásról beszélni, amikor digitális képernyők villódznak szemünk előtt, és a gyerekek sokszor gyorsabban érintik meg az okostelefont, mint a könyv lapját? A válasz ott rejlik abban az örökségben, amelyet Benedek Elek hagyott ránk – és amelyet ma többek között egyik ükunokája, Bíró Boróka Júlia, az emlékház kulturális menedzsere visz tovább. Vele beszélgettünk.
Egy ember, aki szembement az árral
Amikor Benedek Elek 1921-ben, Trianon után hazatért Kisbaconba, a történelem viharaiban nem a könnyebb utat választotta. Miközben sok magyar értelmiségi menekült, ő szembejött az árral, és vállalta a kisebbségi lét sorsát. Ebben is ott rejlett az a mély meggyőződés, amely egész életét áthatotta: a közösséget szolgálni kell, meg kell tartani azt, ami összeköt – a nyelvet, a történeteket, a meséket.
Bíró Boróka és Bíborka, az ükunokák – akik továbbviszik az író örökségét, és a mesék élő hagyományát ápolják
Fotó: forrás: Benedek Elek Emlékház
Nemcsak a mesék gyűjtője volt, hanem harcos újságíró is, aki a közoktatás reformjáért küzdött. Szelíd mosolyú „Elek apó” és kemény szavú publicista: e kettősség nem ellentmondás, hanem ugyanannak a szilárd értékrendnek a két arca. Becsület, méltányosság, jóság és kitartás – ezek nemcsak a mesék hőseit, hanem Benedek Eleket magát is jellemezték.
Az otthon, amelyben ma is mesék laknak
Az 1969-ben megnyílt emlékház ma is őrzi mindazt, ami az életművet kézzelfoghatóvá teszi. A kúria két szobája látogatható: a nagy ebédlő és a dolgozószoba. A bútorok, a könyvek, a használati tárgyak mind egy letűnt, de nem elveszett világ darabjai. Ott áll az íróasztal, amelyen mesék százai születtek, mellette a tintatartó, és a könyvtár polcain olyan angol nyelvű mesekönyvek sorakoznak, amelyekből a híres „színes mesekönyvek” – Kék, Arany, Ezüst – születtek.
Vagy a kolomp, amely egykor a kertben játszó gyerekeket hívta ebédhez – s amelynek hangját ma is felidézi Boróka, amikor a saját gyerekkori emlékeit meséli. „Ennek a helynek lelke van” – mondja, és valóban: a falak között nemcsak bútorok állnak, hanem történetek élnek tovább.
A magyar népmese napja – összekötni a világot
Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját. Ez a nap nem csupán emlékezés, hanem figyelmeztetés is: a meséket tovább kell adni. Ekkor szerte a világon, ahol csak magyarok élnek, mesék hangzanak el élőszóban, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A magyar népmese öröksége – amely összeköti a közösségeket, átível a generációkon és ma is életre kel a mesemondásban
Fotó: Benedek Elek Emlékház
Az emlékház ezen a napon ingyenesen nyitja meg kapuit. A vendégeket Bedőházi Beáta mesemondó varázsolja el szóval és dallammal, és a családi történetek is helyet kapnak a programban. Az Erdélyi Népmesemondó Találkozókhoz való csatlakozás pedig még szélesebbre nyitja az ajtót: nemcsak a múlt örökségét őrzik, hanem élő közösségi alkalmat is teremtenek.
Lehet, hogy valaki a Kárpát-medence közepén hallgat mesét, más pedig a tengerentúlon – de ugyanaz a világ tárul fel előttük. Ez az összetartozás láthatatlan fonala.
A mesék titka: élőszó és erkölcsi üzenet
„Az élőszóval elmondott meséknek különleges ereje van” – vallja Boróka. És valóban: egy mesét könyvből olvasni és élőszóban hallgatni két egészen más élmény. Az élőszóban ott rejlik a pillanat varázsa, a közösség jelenléte, az, hogy a mesemondó szeme, hangja, gesztusa a hallgatóhoz szól.
Egy mesehős küzdelme és diadala nem más, mint tükör: önmagunkat látjuk benne, és talán választ kapunk arra, hogyan álljunk helyt a saját életünk útvesztőiben.
Hogyan születik meg a gyerekek szeretete a mesék iránt?
Az emlékház egyik legfontosabb küldetése, hogy a gyerekeket közel vigye a mesékhez. Ehhez különböző programokat szerveznek: a Mesekaland nevű rendezvény például egy egész napos interaktív utazás, amely egyetlen mese köré épül, és a házban, kertben barangolva teszi élővé a történetet.
Ezek a programok nemcsak szórakoztatnak, hanem hidat is építenek a gyerekek és a mesék világa között. Ha egy gyermek egyszer megtapasztalja, hogy a mese nem csupán olvasmány, hanem élmény, közösség és tanítás, akkor valószínű, hogy egész életére megmarad benne a történetek iránti szeretet.
Miért kell ma is mesélni?
A mese nem luxus, nem múltba révedő nosztalgia. A mese szükséglet. Segít eligazodni, segít hinni, segít tartást találni a rohanó világban.
Ahogy Benedek Elek gyűjtötte és közzétette a meséket, úgy vált kora egyik legolvasottabb írójává, Jókai és Mikszáth mellett. De ami még fontosabb: általa a magyar népmesék nem vesztek el. Nem merültek feledésbe a pásztortüzek mellett elmondott szavak, mert könyvbe rendezve mindenki számára hozzáférhetővé váltak.
És nekünk ma ugyanaz a feladatunk: megőrizni és továbbadni. Mesét mondani gyereknek, barátnak, családtagnak – mert minden kimondott szó erősíti a közösséget.
A Benedek Elek Emlékház Kisbaconban – ahol a falak között ma is ott rezdül a mesék és a múlt ereje
Fotó: Benedek Elek Emlékház
Zárszó: egy örökség, amely ma is kötelez
A mesék nem csupán történetek. A mesék útmutatások. A mesékben ott van a világ, ott van a közösség, ott van az ember. Benedek Elek ezt tudta, ezért élt, ezért dolgozott.
Ha továbbadjuk őket, ha gyerekeinknek elmondjuk, ha nyitott szívvel hallgatjuk, akkor Benedek Elek öröksége él tovább bennünk.
És talán egyszer majd, amikor egy gyerek szemében felcsillan a fény egy mese hallatán, megértjük: ezért fontos ma is mesélni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka
Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.
Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka
Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.
Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira
Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.
Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira
A segítő sebei fényt hordoznak
Csíksomlyón mutatták be György Alfréd könyvét, amely nemcsak egy új verseskötet, hanem egy élet vallomása is. A kamilliánus szerzetes verseiben és gondolataiban a sebek, a hit és a segítés tapasztalata fonódik össze: a törékenységből remény születik.
A segítő sebei fényt hordoznak
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!