Hirdetés
Hirdetés

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete

Benedek Elek, Kisbacon, Bíró Boróka, emlékház, mesék, A magyar népmese napja

Benedek Elek portréja – a „szelíd mosolyú Elek apó”, aki kemény szavú publicistaként is a közösséget szolgálta

Fotó: forrás: Benedek Elek Emlékház

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

Nagy Lilla

2025. szeptember 30., 16:342025. szeptember 30., 16:34

Van egy ház Kisbaconban, amelynek falai között még ma is ott rezdül a szó ereje. Egy ház, ahol íróasztal őrzi a kéz nyomát, ahol tintatartó mellett hever az utolsó levél, amelynek mondatai ma is eligazítanak: „fő, hogy dolgozzanak”. Ez a Benedek Elek Emlékház, a magyar mese atyjának otthona, s egyben emléke annak az embernek, aki hitt abban, hogy a szó, a történet, a mese megtartja a közösséget, megtartja a nemzetet.

De vajon miért fontos ma, a 21. században meséről, mesemondásról beszélni, amikor digitális képernyők villódznak szemünk előtt, és a gyerekek sokszor gyorsabban érintik meg az okostelefont, mint a könyv lapját? A válasz ott rejlik abban az örökségben, amelyet Benedek Elek hagyott ránk – és amelyet ma többek között egyik ükunokája, Bíró Boróka Júlia, az emlékház kulturális menedzsere visz tovább. Vele beszélgettünk.

Hirdetés

Egy ember, aki szembement az árral

Amikor Benedek Elek 1921-ben, Trianon után hazatért Kisbaconba, a történelem viharaiban nem a könnyebb utat választotta. Miközben sok magyar értelmiségi menekült, ő szembejött az árral, és vállalta a kisebbségi lét sorsát. Ebben is ott rejlett az a mély meggyőződés, amely egész életét áthatotta: a közösséget szolgálni kell, meg kell tartani azt, ami összeköt – a nyelvet, a történeteket, a meséket.

Benedek Elek, Kisbacon, Bíró Boróka, emlékház, mesék, A magyar népmese napja Galéria

Bíró Boróka és Bíborka, az ükunokák – akik továbbviszik az író örökségét, és a mesék élő hagyományát ápolják

Fotó: forrás: Benedek Elek Emlékház

Nemcsak a mesék gyűjtője volt, hanem harcos újságíró is, aki a közoktatás reformjáért küzdött. Szelíd mosolyú „Elek apó” és kemény szavú publicista: e kettősség nem ellentmondás, hanem ugyanannak a szilárd értékrendnek a két arca. Becsület, méltányosság, jóság és kitartás – ezek nemcsak a mesék hőseit, hanem Benedek Eleket magát is jellemezték.

Az otthon, amelyben ma is mesék laknak

Az 1969-ben megnyílt emlékház ma is őrzi mindazt, ami az életművet kézzelfoghatóvá teszi. A kúria két szobája látogatható: a nagy ebédlő és a dolgozószoba. A bútorok, a könyvek, a használati tárgyak mind egy letűnt, de nem elveszett világ darabjai. Ott áll az íróasztal, amelyen mesék százai születtek, mellette a tintatartó, és a könyvtár polcain olyan angol nyelvű mesekönyvek sorakoznak, amelyekből a híres „színes mesekönyvek” – Kék, Arany, Ezüst – születtek.

De a tárgyak között akad egy különösen bensőséges emlék is: a török barát ajándékaként kapott kávézóasztal, amely mellett a család összegyűlt a délelőtti beszélgetésekhez.

Vagy a kolomp, amely egykor a kertben játszó gyerekeket hívta ebédhez – s amelynek hangját ma is felidézi Boróka, amikor a saját gyerekkori emlékeit meséli. „Ennek a helynek lelke van” – mondja, és valóban: a falak között nemcsak bútorok állnak, hanem történetek élnek tovább.

A magyar népmese napja – összekötni a világot

Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját. Ez a nap nem csupán emlékezés, hanem figyelmeztetés is: a meséket tovább kell adni. Ekkor szerte a világon, ahol csak magyarok élnek, mesék hangzanak el élőszóban, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Benedek Elek, Kisbacon, Bíró Boróka, emlékház, mesék, A magyar népmese napja Galéria

A magyar népmese öröksége – amely összeköti a közösségeket, átível a generációkon és ma is életre kel a mesemondásban

Fotó: Benedek Elek Emlékház

Az emlékház ezen a napon ingyenesen nyitja meg kapuit. A vendégeket Bedőházi Beáta mesemondó varázsolja el szóval és dallammal, és a családi történetek is helyet kapnak a programban. Az Erdélyi Népmesemondó Találkozókhoz való csatlakozás pedig még szélesebbre nyitja az ajtót: nemcsak a múlt örökségét őrzik, hanem élő közösségi alkalmat is teremtenek.

A népmese napja azt is üzeni: a történetek összekötnek bennünket.

Lehet, hogy valaki a Kárpát-medence közepén hallgat mesét, más pedig a tengerentúlon – de ugyanaz a világ tárul fel előttük. Ez az összetartozás láthatatlan fonala.

A mesék titka: élőszó és erkölcsi üzenet

„Az élőszóval elmondott meséknek különleges ereje van” – vallja Boróka. És valóban: egy mesét könyvből olvasni és élőszóban hallgatni két egészen más élmény. Az élőszóban ott rejlik a pillanat varázsa, a közösség jelenléte, az, hogy a mesemondó szeme, hangja, gesztusa a hallgatóhoz szól.

A mesék erkölcsi tanulságai sem vesztettek aktualitásukból. A jóság, a kitartás, a hűség, az igazságosság – mind olyan értékek, amelyekre ma is szükségünk van.

Egy mesehős küzdelme és diadala nem más, mint tükör: önmagunkat látjuk benne, és talán választ kapunk arra, hogyan álljunk helyt a saját életünk útvesztőiben.

Hogyan születik meg a gyerekek szeretete a mesék iránt?

Az emlékház egyik legfontosabb küldetése, hogy a gyerekeket közel vigye a mesékhez. Ehhez különböző programokat szerveznek: a Mesekaland nevű rendezvény például egy egész napos interaktív utazás, amely egyetlen mese köré épül, és a házban, kertben barangolva teszi élővé a történetet.

Ezek a programok nemcsak szórakoztatnak, hanem hidat is építenek a gyerekek és a mesék világa között. Ha egy gyermek egyszer megtapasztalja, hogy a mese nem csupán olvasmány, hanem élmény, közösség és tanítás, akkor valószínű, hogy egész életére megmarad benne a történetek iránti szeretet.

Miért kell ma is mesélni?

A mese nem luxus, nem múltba révedő nosztalgia. A mese szükséglet. Segít eligazodni, segít hinni, segít tartást találni a rohanó világban.

A mesékben nemcsak a régiek szava él, hanem a mi jövőnk alapjai is.

Ahogy Benedek Elek gyűjtötte és közzétette a meséket, úgy vált kora egyik legolvasottabb írójává, Jókai és Mikszáth mellett. De ami még fontosabb: általa a magyar népmesék nem vesztek el. Nem merültek feledésbe a pásztortüzek mellett elmondott szavak, mert könyvbe rendezve mindenki számára hozzáférhetővé váltak.

És nekünk ma ugyanaz a feladatunk: megőrizni és továbbadni. Mesét mondani gyereknek, barátnak, családtagnak – mert minden kimondott szó erősíti a közösséget.

Benedek Elek, Kisbacon, Bíró Boróka, emlékház, mesék, A magyar népmese napja Galéria

A Benedek Elek Emlékház Kisbaconban – ahol a falak között ma is ott rezdül a mesék és a múlt ereje

Fotó: Benedek Elek Emlékház

Zárszó: egy örökség, amely ma is kötelez

A mesék nem csupán történetek. A mesék útmutatások. A mesékben ott van a világ, ott van a közösség, ott van az ember. Benedek Elek ezt tudta, ezért élt, ezért dolgozott.

Az emlékház Kisbaconban ma is őrzi ennek az életnek a lenyomatát, de az igazi örökség nem a bútorokban és tárgyakban rejlik, hanem abban, hogy mi mit kezdünk a mesékkel.

Ha továbbadjuk őket, ha gyerekeinknek elmondjuk, ha nyitott szívvel hallgatjuk, akkor Benedek Elek öröksége él tovább bennünk.

És talán egyszer majd, amikor egy gyerek szemében felcsillan a fény egy mese hallatán, megértjük: ezért fontos ma is mesélni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 25., szerda

Czilli Aranka: Kérdések

Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?

Czilli Aranka: Kérdések
Czilli Aranka: Kérdések
2026. február 25., szerda

Czilli Aranka: Kérdések

Hirdetés
2026. február 22., vasárnap

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok

Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
2026. február 18., szerda

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye

Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Pablo cicának ma jó napja volt.

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Hirdetés
2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.

Muszka Sándor: Három
Muszka Sándor: Három
2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

2026. január 16., péntek

Matrózok tenger nélkül

Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.

Matrózok tenger nélkül
Matrózok tenger nélkül
2026. január 16., péntek

Matrózok tenger nélkül

2026. január 14., szerda

Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán

A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.

Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
Hirdetés
2026. január 10., szombat

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
2026. január 09., péntek

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet

Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
2026. január 08., csütörtök

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják

Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Hirdetés