
Pisztricgomba és gévagomba
Fotó: Dakó Viola
A májusi időszak sok ehető gombát tartogat számunkra, nemsokára megjelennek a sokak által kedvelt vadon termő csiperkék is. Addig is ismerkedjünk meg egy nagyon ízletes ehető taplófajjal, a pisztricgombával. A gomba mintázata hasonlít egy közismert éjjeli ragadozómadár tollazatára, és elhalt vagy élő faanyagon találkozhatunk vele.
2026. május 22., 14:572026. május 22., 14:57
A pisztricgomba (Cerioporus squamosus) a taplóalkatúak rendjébe tartozó ehető gomba. A legutóbbi cikkben is egy ehető taplófajt, a sárga gévagombát ismerhettük meg. A pisztricgomba megjelenése kevésbé feltűnő a gévagomba sárgás árnyalataihoz képest, de ízletes gombának számít, és közel azonos élőhelyeket kedvel mindkét faj. Élő és elhalt faanyagon találkozhatunk ezzel a fajjal is májustól az őszi hónapokig. A tavaszi időszakban hoz nagyobb mennyiségű termőtestet, később csak elvétve lehet találkozni vele, és nehezebb is fiatal, ehető állapotban megtalálni. Népi neve a bagolygomba, ami egy nagyon találó névnek számít.
A kalap félkör-, vese- vagy nyelv alakú lehet, nagyon változatos megjelenésű. A kalap közepén általában van egy kis mélyedés, színe krémszínű vagy kissé okkersárgás is lehet. Ezt a világos kalapszínt borítják a sötétebb színű pikkelyek. A baglyos hasonlatról könnyedén meg lehet jegyezni: világos alapon sötét pikkelyek.
Pisztricgomba
Fotó: Dr. Borostyán Tímea
A gomba termőrésze alulról pórusos, lyukacsos. Ha szűkek a pórusok, akkor fiatal a gomba és ehető. Ha nagyon tágak a pórusok, akkor már idősebb a termőtest és túl rágós, emiatt idősen már nem fogyasztható. A sárga gévagombához hasonlóan ez a gomba is feltételesen fogyasztható, csak a fiatal és puha, könnyen vágható példányok ehetőek. Ezért nagyon kell igyekezni még időben elcsípni, nem jó, ha megnő és idős lesz étkezési szempontból. Van oldalt álló kis tönkje is, melynek felülete hálózatosan recés, és töve feketés árnyalatú. Fiatalon a gomba húsa rugalmas, ha késsel megvágjuk, akkor el tudjuk dönteni, hogy még fogyasztható állapotban van-e. Amikor épp kibújik, akkor a friss termőtestei parafadugóra emlékeztetnek. Idősödve nagyon szívóssá és rostossá válik, de szép nagyra is meg tudnak nőni a termőtestek. Illata a szakirodalmak szerint lisztes, kellemes. Számomra mindig az uborkás illat érződik jobban, ha megszagolom. A kedvenc fái közé tartozik a dió, az eperfa, juharfajok, szilfajok, nyár- és fűzfajok. Nem válogat nagyon, lombos fa legyen és legyengült vagy már korhadó. Én általában fűzfákon és diófákon szoktam találni, nagyon vadászok rájuk. A diófák kezeletlen metszése mentén tud fertőzni, emiatt is fontos, hogy vastagabb ágak metszése után sebkezelővel kell lekenni a felületet.
Olaszgomba
Fotó: Dr. Borostyán Tímea
Az íze és állaga szintén húsos, a gévagomba csirkemellszerű állagú és ízű, a pisztricgomba inkább marhahús jerky-re emlékeztet. Ez egyfajta szárított hús, kellemesen rágós és nagyon aromás, csak ehhez tudnám hasonlítani ízre és állagra. Kissé diós is, de umami jellegű mindenképp. Én legjobban kevéske olajon aranysárgára lepirítva szeretem fogyasztani, utólag sózva. Közepes csíkokra vágom, és önmagában is nagyon szeretem enni, mondhatni, eteti magát. Pirítva nagyobb ízélmény, mint csak egyszerűen megfőzve, mondjuk levesbe vagy rizottóba. Ezek is készülhetnek belőle, de érdemes pirítva is kipróbálni. Az elfogyasztáshoz egy kicsit elő kell készíteni a gombákat, le kell vágni a fás tönkjét, ez a fiatal példányok esetében is gyakran túl rostos, és nem kellemes élmény elfogyasztani. A nagyon fiatal példányokról nem kell lekaparni a pórusos részt, de ami már picivel nagyobb méretű, de még ehető kategória, azok esetében szükséges ezt eltávolítani. Egy késsel könnyedén meg tudjuk oldani ezt.
Fagyálló likacsosgomba
Fotó: Dr. Borostyán Tímea
Ha nagyobb mennyiséget találunk, akkor száríthatjuk is. Fűszerezéshez poríthatjuk, és húsos ízvilágot csempészhetünk vele ételekbe. 8–10 perces hőkezelés után jól fagyasztható, ez az egyik legkönnyebb módja a tartósításnak. Kellemes állaga miatt hőkezelés után savanyúság is készülhet belőle, akárcsak a gévagombából. Gombafasírt és pástétom, duxelles alapanyaga is lehet, laskagombához hasonló módon tudjuk felhasználni. Ha idősebb példányokat találunk, akkor sem érdemes szomorkodni, ezeket másképp tudjuk felhasználni. A gomba külső pereme a fiatal része, ezt le tudjuk faragni, és menthetjük, ami még menthető. A többi részből készülhet szárítmány, és porrá őrölve finom fűszer lesz. De alaplébe is belefőzhetjük, gazdagítani fogja húsos aromákkal és ásványi anyagokkal, jótékony antioxidánsokkal és poliszacharidokkal is.
Sajátos megjelenése miatt nem téveszthető össze könnyedén más fajokkal, de egy kicsit hasonlít rá a szintén ehető olaszgomba (Polyporus tuberaster). Ez a faj Romániában nem védett, de Magyarországon igen. Az olaszgombának a tönk alsó részénél nincs fekete színe, ez alapján jól el tudjuk különíteni a két fajt. Ritkának számít, ezért kíméljük meg, ha megtaláljuk, és hagyjuk meg élőhelyén. Kissé hasonlítanak még a nem ehető likacsosgombák is, a sugaras (Neofavolus alveolaris) és a fagyálló likacsosgomba (Lentinus arcularius) is. A likacsosgombák kisebb méretűek, és a tönk a gomba kalapjának közepén helyezkedik el, nem oldalt. A fiatalon ehető nyár-fagomba (Lentinus tigrinus) kalapja felülről hasonló színű és mintázatú, de a termőrésze alul lemezes, és egyértelműen látszik emiatt, hogy nem pisztricgomba.
Nyár-fagomba
Fotó: Dr. Borostyán Tímea
Ha találni szeretnénk, akkor érdemes vizes élőhelyeken is keresni, a fűzfajokon gyakorta előfordul. Együtt kereshetjük a sárga gévagombával, de erdei séták során is érdemes nyitott szemmel járni. Régi gyümölcsösökben, idősebb diófákon is kereshetjük. Ha találtunk, akkor az elkövetkező években is pont ott keressük, amíg van faanyag, addig termőtestet is hozhat. Kevésbé érzékeny a szárazságra a kalaposgombákhoz képest, ezért nem csak csapadékos időjárásban bújik elő. Ha sokat találnánk, akkor osszuk meg másokkal is, az ehető taplófajok bőséges zsákmánynak bizonyulhatnak.
Jó, ha van kéznél egy olyan keksz recept, ami pillanatok alatt elkészül, hiszen jöhetnek váratlanul vendégek, vagy csak a család gyorsan szeretne valami desszertet. Ráadásul egy alaptésztából kétféle ízűt süthetsz.
A fejes saláta tavasszal a piacok egyik legnépszerűbb zöldsége: nyersen, levesként vagy főzelékként is elkészíthető. Vitaminokban gazdag, könnyű és sokoldalú alapanyag, amely számos konyhában fontos szerepet kap.
Kevesebb mint egy óra alatt elkészíthető ez a négyfogásos napi menü, amely egyszerre laktató, változatos és egészséges.
Igazán különleges fogás: a karakteres ízű füstölt tehéntúróval készült csirkecombok remek kísérője az avokádós saláta.
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
szóljon hozzá!