Hirdetés
Hirdetés

A második gyimesbükki csoda: felavatták az újjáépített Rákóczi-várat

Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát, munkahelyeket teremt, ezáltal pedig gazdasági fejlődést hoz.

Barabás Hajnal

2026. május 22., 16:142026. május 22., 16:14

2026. május 22., 17:102026. május 22., 17:10

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát, munkahelyeket teremt, ezáltal pedig gazdasági fejlődést hoz.

Barabás Hajnal

2026. május 22., 16:142026. május 22., 16:14

2026. május 22., 17:102026. május 22., 17:10

Kedvezett az időjárás a pénteki nagyszabású átadóünnepségnek, amelyet a gyimesbükki ezeréves határnál, az őrház előtti téren tartottak. Az eseménnyel méltó emléket kívántak állítani annak, hogy közel húszéves huzavona után romjaiból újjáépült a Bethlen–Rákóczi-vár.

„Településünk történetének új fejezete”

Oltean Péter polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Gyimesbükk történelmének egyik legfontosabb pillanatát élik.

Idézet
A több mint 400 éve emelt, majd az idők viharában elpusztult vár ismét teljes méltóságában áll előttünk”

– hangsúlyozta.

Felidézte: a vár újjáépítésének gondolata már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazódott a helyiekben, de konkrét előrelépés csak az elmúlt években történt.

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Mint mondta, 2021-ben indították el az engedélyeztetési folyamatot, a kivitelezési munkálatok 2022 decemberében kezdődtek el, a hivatalos átadás pedig nemrég történt meg.

A beruházás összértéke 4,7 millió lej volt,

amelyből 3,9 millió lejt az Országos Beruházási Társaság (CNI) biztosított, míg a helyi önkormányzat 770 ezer lej önrésszel járult hozzá a projekthez. Emellett magánadományokból további 250 ezer lejt fordítottak parkosításra és területrendezésre, az odavezető út aszfaltozását pedig egy csíkszeredai vállalkozás támogatta.

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

A polgármester fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy

az újjáépítés a román kormány támogatásából valósulhatott meg,

ugyanis a közösségi médiában hamisan terjedt az a felvetés, hogy a magyarországiak adójából fordítottak volna erre. Kiemelte azt is, hogy a vár újjáépítése nem egyetlen ember érdeme, majd hosszasan sorolta azok nevét, akik szerepet vállaltak a megvalósításban.

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Ez a hely határ volt

„A gyimesbükki Rákóczi-vár nem egy a sok történelmi helyszín közül. Ez a hely határ volt – földrajzi értelemben, de még inkább lelki és közösségi értelemben. Itt húzódott egykor az ezeréves határ, itt találkozott kelet és nyugat, itt kellett helytállni, megmaradni, és újra meg újra bizonyítani, hogy

Idézet
egy közösség ereje nem a falak vastagságában, hanem az emberek hitében és kitartásában rejlik”

– fogalmazott Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter ünnepi beszédében.

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Hozzátette: a vár újjáépítése „több mint egy beruházás”, hiszen „egy közös vállalás annak bizonyítására, hogy nem engedjük feledésbe merülni értékeinket, és hogy amit őseink ránk bíztak, azt méltó módon adjuk tovább a következő nemzedékeknek”.

Kellett a közösség kitartása

Deáky András, a Gyimesbükkért Alapítvány elnöke, aki sok éven át szívén viselte, hogy a vár újjáépítése megvalósuljon, szintén felszólalt a rendezvényen. A nyugalmazott tanár beszédében felidézte a 2008-as őrházavatást, amikor közel negyvenezer ember érkezett az ezeréves határhoz.

Deáky András, a Rákóczi-vár felújításáért dolgozó nyugalmazott tanár, a Gyimesbükkért Alapítvány elnöke •  Fotó: Borbély Fanni

Deáky András, a Rákóczi-vár felújításáért dolgozó nyugalmazott tanár, a Gyimesbükkért Alapítvány elnöke

Fotó: Borbély Fanni

Akkor a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb őrházának avatásán sokan könnyes szemmel fogadták a magyar NOHAB mozdony érkezését.

Idézet
Ez volt az első gyimesi csoda, ekkor vált Gyimesbükk zarándokhellyé, a második gyimesbükki csoda pedig most a Rákóczi-vár újjáépítésével teljesült be”

– mondta. Hozzáfűzte, a közösség kitartása és összefogása nélkül a beruházás nem valósulhatott volna meg.

Hirdetés

Ezt követően felszólította a csíkszentdomokosi Gáll Leventét, hogy ígéretéhez híven fizesse ki az utolsó téglajegyet, aki ennek eleget is tett, egy kis történettel toldva meg a 160 ezer forintos adományt. Elbeszélésében Sebő Ödön honvédtiszt történetét elevenítette fel, aki 1944-ben a visszavonuló csapatokkal indult el Gyimesből Berlin felé.

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Elmondása szerint Sebőnek és hadnagytársának komoly dilemmát jelentett, mi legyen a náluk lévő katonai kasszával. „Az ő döntésüket politikailag bírálni lehet, katonailag elítélni lehet és büntetni. De mégis nagyon emberi volt” – mondta, hozzátéve: végül

úgy döntöttek, hogy a 80 ezer német márkát nem adják át az amerikai hadseregnek, hanem egy csinos nőnek ajándékozták Berlin utcáján.

A katonai kassza másolatát a benne lévő pénzzel átadta Deákynak, aki jelezte, a pénzt a helyi Dani Gergely Általános Iskola kórusa kapja meg.

Rálátás az őrházra az ezeréves határnál •  Fotó: Borbély Fanni

Rálátás az őrházra az ezeréves határnál

Fotó: Borbély Fanni

Az eseményen felszólalt még többek között Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Andreea Negru, Bákó megye prefektusa, valamint Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț, a Bákó Megyei Tanács elnöke is. Az ünnepség fényét emelte a Gyimesvölgyi Férfikórus és a Dani Gergely Általános Iskola kórusának előadása.

A szalagvágás pillanata •  Fotó: Borbély Fanni

A szalagvágás pillanata

Fotó: Borbély Fanni

Az avatóünnepség végén Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg az újjáépített várat, ezután következett a szalagvágás, amellyel szimbolikusan is megnyitották a létesítményt a nagyközönség előtt.

Négyszáz éves történet

A gyimesbükki Rákóczi-várat Bethlen Gábor fejedelem parancsára építették 1626-ban. Az erődítmény stratégiai szerepet töltött be: a történelmi Magyarország keleti határát őrizte, valamint ellenőrizte a Tatros völgyén áthaladó kereskedelmi útvonalat és vámforgalmat.

A vár az évszázadok során többszöri megerősítésen esett át, például Rákóczi parancsára is – innen ered a Rákóczi-vár elnevezés is –, a 20. századra azonban fokozatosan pusztulásnak indult, végül csak romjai maradtak meg.

Az újjáépítés ötletét a Gyimesbükkért Alapítvány karolta fel, élén Deáky Andrással, aki közel húsz éven át szervezte az adománygyűjtéseket és a téglajegyakciókat. Az eredeti terveket a bécsi levéltárban találták meg, a hosszadalmas engedélyeztetési folyamat után pedig 2022-ben elkezdődhetett az építkezés.

A felújított vár ezután kiállítótérként és turisztikai látványosságként is működik. A helyiek reményei szerint nemcsak a Gyimes-völgy idegenforgalmát lendítheti fel, hanem új közösségi térként is szolgálhat a következő generációk számára.

Az újjáépítés ötletgazdájával készült interjúnk írott és videós formában is elérhető a Székelyhonon.

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja •  Fotó: Borbély Fanni

Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja

Fotó: Borbély Fanni

Andreea Negru, Bákó megye prefektusa •  Fotó: Borbély Fanni

Andreea Negru, Bákó megye prefektusa

Fotó: Borbély Fanni

Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț, a Bákó Megyei Tanács elnöke •  Fotó: Borbély Fanni

Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț, a Bákó Megyei Tanács elnöke

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Kilátás a Betlhen–Rákóczi-várból •  Fotó: Borbély Fanni

Kilátás a Betlhen–Rákóczi-várból

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Nemzetközi kutatásokba kapcsolódik be a csíkszeredai kórház nőgyógyászati osztálya

Jelentős szakmai elismerésben részesült a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: a nőgyógyászati osztály hivatalos kutatóhelyként csatlakozott a Közép- és Kelet-európai Nőgyógyászati Onkológiai Csoport (CEEGOG) nemzetközi hálózatához.

Nemzetközi kutatásokba kapcsolódik be a csíkszeredai kórház nőgyógyászati osztálya
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Őszre csúszik a nyári útkarbantartás Csíkszeredában

A költségvetés elfogadásának késlekedése példátlan helyzetet eredményezett Csíkszeredában: az aszfaltozott utak nyári karbantartási munkálatait csak ősszel tudják elvégezni. Egyelőre a közbeszerzési eljárásnál tartanak.

Őszre csúszik a nyári útkarbantartás Csíkszeredában
2026. július 13., hétfő

Gáz lesz idén a három községben, ha minden a tervek szerint alakul

Szeretnék beüzemelni idén a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgáló gázhálózatot, viszont az engedélyeztetési folyamat lassan halad. Ha sikerül időben átadni az üzemeltetőnek a kiépített rendszert, a szolgáltatás elkezdődhet.

Gáz lesz idén a három községben, ha minden a tervek szerint alakul
2026. július 13., hétfő

A matematika bűvöletében: beszélgetés Hargita megye legjobb érettségizőjével

Hargita megye legjobb érettségi eredményét érte el idén Bodor Mátyás, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium végzőse. A matematika iránti szenvedélyről, a siker áráról és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.

A matematika bűvöletében: beszélgetés Hargita megye legjobb érettségizőjével
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Áramszünet lesz két alcsíki településen

Áramszünetre kell számítani július 14-én, kedden Csíkszentsimonban és Csíkkozmáson – tájékoztatott az Electrica Harghita megyei kirendeltsége.

Áramszünet lesz két alcsíki településen
2026. július 13., hétfő

Készül a csíkszentkirályi tanuszoda, de sok van még a befejezésig

Folytatódott idén a csíkszentkirályi tanuszoda építése, a szerkezetépítés után a tető kialakításán dolgoznak. Idén várhatóan szerkezetkész állapotban lesz az épület, a befejezés jövőre várható, amennyiben folyamatos lesz a finanszírozás.

Készül a csíkszentkirályi tanuszoda, de sok van még a befejezésig
2026. július 12., vasárnap

Amit a kasza levágott, a gereblye ne hagyja ott – videó

A kaláka megtartja, élteti és erősíti a közösségeket – vallják a X. Kaszáló Kaláka résztvevői. A háromnapos csíkszentkirályi eseménysorozat szombati programja hajnalban közös kaszálással indult Bakalján, mintegy ötven férfi csatlakozott.

Amit a kasza levágott, a gereblye ne hagyja ott – videó
Hirdetés
2026. július 11., szombat

Ilyet sem látni minden reggel: kaszáló kalákát tartottak Csíkszentkirályon – videó

Napkeltekor ismét benépesült a csíkszentkirályi Bakalja: népviseletbe öltözött férfiak vágtak neki a rétnek, hogy a térség egyik legszebb hagyományát, a kaszáló kalákát közösen elevenítsék fel.

Ilyet sem látni minden reggel: kaszáló kalákát tartottak Csíkszentkirályon – videó
2026. július 10., péntek

Nem csak felvonulás: először gurul végig Csíkszeredán a Critical Mass

Közösségépítés, mozgás, városi kerékpározás és egy kis nyári szabadságérzet. Július 11-én először szerveznek Critical Mass felvonulást Csíkszeredában, amely mögött lelkes civilek és egy közös ügy áll.

Nem csak felvonulás: először gurul végig Csíkszeredán a Critical Mass
2026. július 10., péntek

Szekerekkel járnak a készülő bicikliúton az Olt-folyó mentén

Még el sem készült teljesen a kerékpárút az Olt-folyó mentén, máris lovas szekérrel vagy autóval közlekednek rajta egyesek. A bicikliutat több mint 45 kilométeren keresztül építik ki, a munkálatokkal a befejezéshez közelednek.

Szekerekkel járnak a készülő bicikliúton az Olt-folyó mentén
Hirdetés