Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát, munkahelyeket teremt, ezáltal pedig gazdasági fejlődést hoz.
2026. május 22., 16:142026. május 22., 16:14
2026. május 22., 17:102026. május 22., 17:10
Fotó: Borbély Fanni
Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát, munkahelyeket teremt, ezáltal pedig gazdasági fejlődést hoz.
2026. május 22., 16:142026. május 22., 16:14
2026. május 22., 17:102026. május 22., 17:10
Kedvezett az időjárás a pénteki nagyszabású átadóünnepségnek, amelyet a gyimesbükki ezeréves határnál, az őrház előtti téren tartottak. Az eseménnyel méltó emléket kívántak állítani annak, hogy közel húszéves huzavona után romjaiból újjáépült a Bethlen–Rákóczi-vár.
Oltean Péter polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Gyimesbükk történelmének egyik legfontosabb pillanatát élik.
– hangsúlyozta.
Felidézte: a vár újjáépítésének gondolata már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazódott a helyiekben, de konkrét előrelépés csak az elmúlt években történt.
Fotó: Borbély Fanni
Mint mondta, 2021-ben indították el az engedélyeztetési folyamatot, a kivitelezési munkálatok 2022 decemberében kezdődtek el, a hivatalos átadás pedig nemrég történt meg.
amelyből 3,9 millió lejt az Országos Beruházási Társaság (CNI) biztosított, míg a helyi önkormányzat 770 ezer lej önrésszel járult hozzá a projekthez. Emellett magánadományokból további 250 ezer lejt fordítottak parkosításra és területrendezésre, az odavezető út aszfaltozását pedig egy csíkszeredai vállalkozás támogatta.
Fotó: Borbély Fanni
A polgármester fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy
ugyanis a közösségi médiában hamisan terjedt az a felvetés, hogy a magyarországiak adójából fordítottak volna erre. Kiemelte azt is, hogy a vár újjáépítése nem egyetlen ember érdeme, majd hosszasan sorolta azok nevét, akik szerepet vállaltak a megvalósításban.
Fotó: Borbély Fanni
„A gyimesbükki Rákóczi-vár nem egy a sok történelmi helyszín közül. Ez a hely határ volt – földrajzi értelemben, de még inkább lelki és közösségi értelemben. Itt húzódott egykor az ezeréves határ, itt találkozott kelet és nyugat, itt kellett helytállni, megmaradni, és újra meg újra bizonyítani, hogy
– fogalmazott Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter ünnepi beszédében.
Fotó: Borbély Fanni
Hozzátette: a vár újjáépítése „több mint egy beruházás”, hiszen „egy közös vállalás annak bizonyítására, hogy nem engedjük feledésbe merülni értékeinket, és hogy amit őseink ránk bíztak, azt méltó módon adjuk tovább a következő nemzedékeknek”.
Deáky András, a Gyimesbükkért Alapítvány elnöke, aki sok éven át szívén viselte, hogy a vár újjáépítése megvalósuljon, szintén felszólalt a rendezvényen. A nyugalmazott tanár beszédében felidézte a 2008-as őrházavatást, amikor közel negyvenezer ember érkezett az ezeréves határhoz.
Deáky András, a Rákóczi-vár felújításáért dolgozó nyugalmazott tanár, a Gyimesbükkért Alapítvány elnöke
Fotó: Borbély Fanni
Akkor a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb őrházának avatásán sokan könnyes szemmel fogadták a magyar NOHAB mozdony érkezését.
– mondta. Hozzáfűzte, a közösség kitartása és összefogása nélkül a beruházás nem valósulhatott volna meg.
Ezt követően felszólította a csíkszentdomokosi Gáll Leventét, hogy ígéretéhez híven fizesse ki az utolsó téglajegyet, aki ennek eleget is tett, egy kis történettel toldva meg a 160 ezer forintos adományt. Elbeszélésében Sebő Ödön honvédtiszt történetét elevenítette fel, aki 1944-ben a visszavonuló csapatokkal indult el Gyimesből Berlin felé.
Fotó: Borbély Fanni
Elmondása szerint Sebőnek és hadnagytársának komoly dilemmát jelentett, mi legyen a náluk lévő katonai kasszával. „Az ő döntésüket politikailag bírálni lehet, katonailag elítélni lehet és büntetni. De mégis nagyon emberi volt” – mondta, hozzátéve: végül
A katonai kassza másolatát a benne lévő pénzzel átadta Deákynak, aki jelezte, a pénzt a helyi Dani Gergely Általános Iskola kórusa kapja meg.
Rálátás az őrházra az ezeréves határnál
Fotó: Borbély Fanni
Az eseményen felszólalt még többek között Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Andreea Negru, Bákó megye prefektusa, valamint Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț, a Bákó Megyei Tanács elnöke is. Az ünnepség fényét emelte a Gyimesvölgyi Férfikórus és a Dani Gergely Általános Iskola kórusának előadása.
A szalagvágás pillanata
Fotó: Borbély Fanni
Az avatóünnepség végén Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg az újjáépített várat, ezután következett a szalagvágás, amellyel szimbolikusan is megnyitották a létesítményt a nagyközönség előtt.
Négyszáz éves történet
A gyimesbükki Rákóczi-várat Bethlen Gábor fejedelem parancsára építették 1626-ban. Az erődítmény stratégiai szerepet töltött be: a történelmi Magyarország keleti határát őrizte, valamint ellenőrizte a Tatros völgyén áthaladó kereskedelmi útvonalat és vámforgalmat.
A vár az évszázadok során többszöri megerősítésen esett át, például Rákóczi parancsára is – innen ered a Rákóczi-vár elnevezés is –, a 20. századra azonban fokozatosan pusztulásnak indult, végül csak romjai maradtak meg.
Az újjáépítés ötletét a Gyimesbükkért Alapítvány karolta fel, élén Deáky Andrással, aki közel húsz éven át szervezte az adománygyűjtéseket és a téglajegyakciókat. Az eredeti terveket a bécsi levéltárban találták meg, a hosszadalmas engedélyeztetési folyamat után pedig 2022-ben elkezdődhetett az építkezés.
A felújított vár ezután kiállítótérként és turisztikai látványosságként is működik. A helyiek reményei szerint nemcsak a Gyimes-völgy idegenforgalmát lendítheti fel, hanem új közösségi térként is szolgálhat a következő generációk számára.
Az újjáépítés ötletgazdájával készült interjúnk írott és videós formában is elérhető a Székelyhonon.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja
Fotó: Borbély Fanni
Andreea Negru, Bákó megye prefektusa
Fotó: Borbély Fanni
Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț, a Bákó Megyei Tanács elnöke
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Kilátás a Betlhen–Rákóczi-várból
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Jelentős szakmai elismerésben részesült a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: a nőgyógyászati osztály hivatalos kutatóhelyként csatlakozott a Közép- és Kelet-európai Nőgyógyászati Onkológiai Csoport (CEEGOG) nemzetközi hálózatához.
A költségvetés elfogadásának késlekedése példátlan helyzetet eredményezett Csíkszeredában: az aszfaltozott utak nyári karbantartási munkálatait csak ősszel tudják elvégezni. Egyelőre a közbeszerzési eljárásnál tartanak.
Szeretnék beüzemelni idén a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgáló gázhálózatot, viszont az engedélyeztetési folyamat lassan halad. Ha sikerül időben átadni az üzemeltetőnek a kiépített rendszert, a szolgáltatás elkezdődhet.
Hargita megye legjobb érettségi eredményét érte el idén Bodor Mátyás, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium végzőse. A matematika iránti szenvedélyről, a siker áráról és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Áramszünetre kell számítani július 14-én, kedden Csíkszentsimonban és Csíkkozmáson – tájékoztatott az Electrica Harghita megyei kirendeltsége.
Folytatódott idén a csíkszentkirályi tanuszoda építése, a szerkezetépítés után a tető kialakításán dolgoznak. Idén várhatóan szerkezetkész állapotban lesz az épület, a befejezés jövőre várható, amennyiben folyamatos lesz a finanszírozás.
A kaláka megtartja, élteti és erősíti a közösségeket – vallják a X. Kaszáló Kaláka résztvevői. A háromnapos csíkszentkirályi eseménysorozat szombati programja hajnalban közös kaszálással indult Bakalján, mintegy ötven férfi csatlakozott.
Napkeltekor ismét benépesült a csíkszentkirályi Bakalja: népviseletbe öltözött férfiak vágtak neki a rétnek, hogy a térség egyik legszebb hagyományát, a kaszáló kalákát közösen elevenítsék fel.
Közösségépítés, mozgás, városi kerékpározás és egy kis nyári szabadságérzet. Július 11-én először szerveznek Critical Mass felvonulást Csíkszeredában, amely mögött lelkes civilek és egy közös ügy áll.
Még el sem készült teljesen a kerékpárút az Olt-folyó mentén, máris lovas szekérrel vagy autóval közlekednek rajta egyesek. A bicikliutat több mint 45 kilométeren keresztül építik ki, a munkálatokkal a befejezéshez közelednek.
szóljon hozzá!