Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát, munkahelyeket teremt, ezáltal pedig gazdasági fejlődést hoz.
2026. május 22., 16:142026. május 22., 16:14
2026. május 22., 17:102026. május 22., 17:10
Fotó: Borbély Fanni
Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát, munkahelyeket teremt, ezáltal pedig gazdasági fejlődést hoz.
2026. május 22., 16:142026. május 22., 16:14
2026. május 22., 17:102026. május 22., 17:10
Kedvezett az időjárás a pénteki nagyszabású átadóünnepségnek, amelyet a gyimesbükki ezeréves határnál, az őrház előtti téren tartottak. Az eseménnyel méltó emléket kívántak állítani annak, hogy közel húszéves huzavona után romjaiból újjáépült a Bethlen–Rákóczi-vár.
Oltean Péter polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Gyimesbükk történelmének egyik legfontosabb pillanatát élik.
– hangsúlyozta.
Felidézte: a vár újjáépítésének gondolata már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazódott a helyiekben, de konkrét előrelépés csak az elmúlt években történt.
Fotó: Borbély Fanni
Mint mondta, 2021-ben indították el az engedélyeztetési folyamatot, a kivitelezési munkálatok 2022 decemberében kezdődtek el, a hivatalos átadás pedig nemrég történt meg.
amelyből 3,9 millió lejt az Országos Beruházási Társaság (CNI) biztosított, míg a helyi önkormányzat 770 ezer lej önrésszel járult hozzá a projekthez. Emellett magánadományokból további 250 ezer lejt fordítottak parkosításra és területrendezésre, az odavezető út aszfaltozását pedig egy csíkszeredai vállalkozás támogatta.
Fotó: Borbély Fanni
A polgármester fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy
ugyanis a közösségi médiában hamisan terjedt az a felvetés, hogy a magyarországiak adójából fordítottak volna erre. Kiemelte azt is, hogy a vár újjáépítése nem egyetlen ember érdeme, majd hosszasan sorolta azok nevét, akik szerepet vállaltak a megvalósításban.
Fotó: Borbély Fanni
„A gyimesbükki Rákóczi-vár nem egy a sok történelmi helyszín közül. Ez a hely határ volt – földrajzi értelemben, de még inkább lelki és közösségi értelemben. Itt húzódott egykor az ezeréves határ, itt találkozott kelet és nyugat, itt kellett helytállni, megmaradni, és újra meg újra bizonyítani, hogy
– fogalmazott Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter ünnepi beszédében.
Fotó: Borbély Fanni
Hozzátette: a vár újjáépítése „több mint egy beruházás”, hiszen „egy közös vállalás annak bizonyítására, hogy nem engedjük feledésbe merülni értékeinket, és hogy amit őseink ránk bíztak, azt méltó módon adjuk tovább a következő nemzedékeknek”.
Deáky András, a Gyimesbükkért Alapítvány elnöke, aki sok éven át szívén viselte, hogy a vár újjáépítése megvalósuljon, szintén felszólalt a rendezvényen. A nyugalmazott tanár beszédében felidézte a 2008-as őrházavatást, amikor közel negyvenezer ember érkezett az ezeréves határhoz.
Deáky András, a Rákóczi-vár felújításáért dolgozó nyugalmazott tanár, a Gyimesbükkért Alapítvány elnöke
Fotó: Borbély Fanni
Akkor a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb őrházának avatásán sokan könnyes szemmel fogadták a magyar NOHAB mozdony érkezését.
– mondta. Hozzáfűzte, a közösség kitartása és összefogása nélkül a beruházás nem valósulhatott volna meg.
Ezt követően felszólította a csíkszentdomokosi Gáll Leventét, hogy ígéretéhez híven fizesse ki az utolsó téglajegyet, aki ennek eleget is tett, egy kis történettel toldva meg a 160 ezer forintos adományt. Elbeszélésében Sebő Ödön honvédtiszt történetét elevenítette fel, aki 1944-ben a visszavonuló csapatokkal indult el Gyimesből Berlin felé.
Fotó: Borbély Fanni
Elmondása szerint Sebőnek és hadnagytársának komoly dilemmát jelentett, mi legyen a náluk lévő katonai kasszával. „Az ő döntésüket politikailag bírálni lehet, katonailag elítélni lehet és büntetni. De mégis nagyon emberi volt” – mondta, hozzátéve: végül
A katonai kassza másolatát a benne lévő pénzzel átadta Deákynak, aki jelezte, a pénzt a helyi Dani Gergely Általános Iskola kórusa kapja meg.
Rálátás az őrházra az ezeréves határnál
Fotó: Borbély Fanni
Az eseményen felszólalt még többek között Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Andreea Negru, Bákó megye prefektusa, valamint Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț, a Bákó Megyei Tanács elnöke is. Az ünnepség fényét emelte a Gyimesvölgyi Férfikórus és a Dani Gergely Általános Iskola kórusának előadása.
A szalagvágás pillanata
Fotó: Borbély Fanni
Az avatóünnepség végén Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg az újjáépített várat, ezután következett a szalagvágás, amellyel szimbolikusan is megnyitották a létesítményt a nagyközönség előtt.
Négyszáz éves történet
A gyimesbükki Rákóczi-várat Bethlen Gábor fejedelem parancsára építették 1626-ban. Az erődítmény stratégiai szerepet töltött be: a történelmi Magyarország keleti határát őrizte, valamint ellenőrizte a Tatros völgyén áthaladó kereskedelmi útvonalat és vámforgalmat.
A vár az évszázadok során többszöri megerősítésen esett át, például Rákóczi parancsára is – innen ered a Rákóczi-vár elnevezés is –, a 20. századra azonban fokozatosan pusztulásnak indult, végül csak romjai maradtak meg.
Az újjáépítés ötletét a Gyimesbükkért Alapítvány karolta fel, élén Deáky Andrással, aki közel húsz éven át szervezte az adománygyűjtéseket és a téglajegyakciókat. Az eredeti terveket a bécsi levéltárban találták meg, a hosszadalmas engedélyeztetési folyamat után pedig 2022-ben elkezdődhetett az építkezés.
A felújított vár ezután kiállítótérként és turisztikai látványosságként is működik. A helyiek reményei szerint nemcsak a Gyimes-völgy idegenforgalmát lendítheti fel, hanem új közösségi térként is szolgálhat a következő generációk számára.
Az újjáépítés ötletgazdájával készült interjúnk írott és videós formában is elérhető a Székelyhonon.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja
Fotó: Borbély Fanni
Andreea Negru, Bákó megye prefektusa
Fotó: Borbély Fanni
Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț, a Bákó Megyei Tanács elnöke
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Kilátás a Betlhen–Rákóczi-várból
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Két korhadt és beteg fűzfát vágnak ki kedden a csíkszeredai központi parkban. A városvezetés szerint a beavatkozásra a közbiztonság érdekében van szükség.
Lezárták a tavaly augusztusban Csobotfalva közelében elhunyt pásztor ügyében indított nyomozást. Bár a hatóságok szerint a férfi halálát állattámadás okozta, a vizsgálat végül nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy milyen állat végzett vele.
Közel egy éve tart az öt felcsíki községet kiszolgáló gázhálózat beüzemeléséhez szükséges működési engedélyeztetési eljárás, amely várhatóan két hónapon belül befejeződik. Ha ez megtörténik, nem lesz akadálya a szolgáltatás elkezdésének.
Feltárják a Csíkszentmihály közeli Cibrefalva egyik, az 1694-es tatár betörés során elpusztult lakóházát. Mindeközben Hargita megye régészei a történeti faszénégetés nyomait, a Vargyas-szoros barlangjait és több udvarhelyszéki lelőhelyet is kutatnak.
Késik a székely vérlovagok szolgálatának elindítása, mert a romániai szabályozás miatt a vérszállításra szánt motorkerékpárokat át kell alakítani, és az engedélyeztetési folyamat sem zárult még le.
Közös ének, tánc, ima és gyerekzsivaj töltötte meg szombaton a csíksomlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napján ezrek ünnepelték együtt a székely hagyományokat, miközben a jövő évi házigazdát is kijelölték.
Két közlekedési kihágás ügyében indított büntetőeljárást a rendőrség pénteken Hargita megyében.
Népviseletbe öltözött csíkszékiek és helyiek töltötték meg szombat reggel a csíkszeredai Szabadság teret: elkezdődött az Ezer Székely Leány Napja.
Noha jó ütemben dolgozik az építő és egy hónapon belül várhatóan befejezi a munkát, az ősszel kezdődő tanévben még nem tud gyermekeket fogadni a Csíkszentsimonban épülő bölcsőde. Számos tennivaló van még addig.
Kevesebb vérveszteség, kisebb megterhelés és pontosabb beavatkozások – alig néhány héttel a Da Vinci-robot üzembe helyezése után már rendszeresen alkalmazzák a rendszert a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban.
szóljon hozzá!