
Fotó: Veres Nándor
A téli időszak az étkezés szempontjából egy nehéz időszak. Hiába vannak tele az üzletek „friss” zöldséggel, gyümölccsel, a mesterséges termesztési körülmények miatt ezekben a terményekben sokkal kevesebb a mikrotápanyag. Még ha az általunk befőzött és vermelt zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztjuk is, a hőkezelés és a hosszú tárolás során drasztikusan lecsökken a bennük lévő vitamin és ásványi anyag mennyisége. Nem véletlen, ha tél közepétől úgy érezzük, mintha éhezne a szervezetünk.
2026. január 17., 11:042026. január 17., 11:04
Engem úgy február elején szokott utolérni, hogy már annyira kívánom a friss zöldséget, hogy kutatni kezdem a kamra mélyére száműzött csíráztató tálakat. A kis növénykék apró leveleire gondolva máris összefut a nyál a számban, alig bírom kivárni azt a pár napot, míg fogyasztásra alkalmas méretűre nőnek. Ilyenkor egyik legjobb lehetőség feltölteni a szervezet raktárait, ha csírákat és mikrozöldeket fogyasztunk.
Fotó: Haáz Vince
Bár első ránézésre nem sokban különböznek a csírák a mikrozöldektől, termesztés és fogyasztás szempontjából is két külön kategóriáról beszélhetünk. A csíra a növény fejlődésének legelső szakasza, amikor a vizes közeg hatására a maghéj megreped és előbújnak az első hajtások, majd sziklevelek és a pici gyökérkezdemény. Ehhez a magnak nincsen szüksége túl sok fényre és táptalajra, elég csupán a víz és a meleg. A csírák esetében a teljes növénykezdeményt elfogyasztjuk, a gyökeret, magot, leveleket. A mikrozöld a növény fejlődésének következő szakasza, egy kis palánta, amikor a sziklevelek után az első valódi levelek is megjelennek. Ehhez viszont már fényre és tápanyagban gazdag termőtalajra is szüksége van a növénynek. A mikrozöldeknek csak a szárát és leveleit fogyasztjuk, a magokat és gyökereket nem.
Fotó: Haáz Vince
Míg a mikrozöldek termesztése komolyabb feltételeket, berendezéseket igényel, a csíráztatással otthon a konyhapulton, ablakpárkányon mi magunk is kísérletezhetünk.
A csávázással, vagyis baktérium- és gombaölő vegyszerekkel kezelt magokat tilos csíráztatva fogyasztani. A magokat alaposan átmosva egy napot vízben is áztathatjuk, majd fontos, hogy öntsük le róluk a vizet. A csíráztatáshoz a legalkalmasabbak azok az edények, amelyekből ki tud csepegni a víz, így a magocskák nedvesek maradnak, de nem állnak a vízben. A kereskedelemben találhatunk többszintes csíráztató tálakat, amelyek alul szitaszerűen lyukasak, de otthoni eszközökből is fabrikálhatunk ilyent.
Fotó: György Ottilia
Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a magok felületén lévő baktériumok és gombák is nagyon szeretik a vizes és meleg környezetet, ilyenkor tudnak leginkább szaporodni, ezért erre fokozottan oda kell figyelnünk. Ne tegyünk túl sok magot a tálba és naponta többször, folyó vízzel mossuk át őket. Ha megfelelő méretűre nőttek, akkor tegyük át egy tetővel rendelkező dobozba, így hűtőben pár napig tárolhatjuk őket. Ha kellemetlen szagot kezdenek árasztani a kis csírák, akkor már ne fogyasszuk el, inkább dobjuk a komposztra.
Fotó: György Ottilia
Ilyen formában többféle magot csíráztathatunk, a legkedveltebbek a retek, brokkoli, lucerna, zsázsa, mungóbab, hagyma magjai. Minden magnak más és más a csírázási ideje. Ha első alkalommal vágunk bele a csíráztatásba, akkor érdemes a retekmagokkal próbálkozni, mert ezek a magok csíráznak ki leghamarabb.
A pici csírákat szinte gyógynövényekként is alkalmazhatjuk,
Így a hagymafélék csírái gyulladáscsökkentő, baktériumölő hatásúak, az édeskömény csírája emésztésjavítóként, puffadásgátlóként működik, a lenmag csírája koleszterincsökkentő, a hüvelyesek csírái szabályozzák az inzulintermelődést, a retek csírája oldja a nyálkát, tisztítja a légzőszerveket és a húgyutakat.
Fotó: Veres Nándor
A legegészségesebb, ha nyersen fogyasztjuk őket szendvicsekben, salátákban, krémlevesekhez feltétként, vagy csak simán köretként, de felhasználhatjuk ételkészítésnél is, piríthatjuk (főleg a hüvelyesek csíráit), főzelékekbe tehetjük, kenyérbe dagaszthatjuk.
Ha a közelünkben valaki mikrozöldek termesztésével foglalkozik, akkor mindenképpen próbáljuk ki azokat is! Az ablakpárkányon, megfelelő fényviszonyok mellett hosszabb ideig frissek maradnak, annyit szüretelünk le belőlük, amennyit épp elfogyasztunk. Kevésbé kitettek a káros baktériumoknak, mint a csírák, viszont jóval több klorofillt tartalmaznak ez utóbbiaknál.
Fotó: Veres Nándor
Ha belevágunk a csíráztatásba, amellett, hogy rendkívül egészséges élelemhez jutunk, relatív kevés energiabefektetéssel, testközelből figyelhetjük meg a természet azon csodáját, ahogy a magba zárt élet újjáéled és növekedni kezd. Már csak ezért is érdemes!
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
A milánói sertésborda nemcsak egy fogás, hanem a kényeztető ízek fúziója: roppanós bunda, omlós hús és egy gazdag, olaszos ragu harmóniája. Laktató, stílusos és egyszerűen megunhatatlan klasszikus a tányérodon.
A magyar gasztronómia egyik leglaktatóbb levese, amely generációk óta meghatározó szereplője a családi asztaloknak – ez a csülkös bableves, amit ha friss kenyérrel vagy krumplis pogácsával eszünk, nem is kell utána második.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Vannak olyan ételek, amelyek gyerekkorunktól velünk vannak – a karfiolleves is ilyen, és ha nem emlékszel vagy nem találod a régi receptedet, mutatjuk, hogyan készítsd el.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
A májusi időszak sok ehető gombát tartogat számunkra, nemsokára megjelennek a sokak által kedvelt vadon termő csiperkék is. Addig is ismerkedjünk meg egy nagyon ízletes ehető taplófajjal, a pisztricgombával.
szóljon hozzá!