Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Zsuzsi és Levente
Fotó: Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Liget
2026. február 14., 16:172026. február 14., 16:17
1981 nyarán Szekszárdról érkezett a tizenhat éves Zsuzsi, míg Kaposvárról Levente, a tizennyolc éves végzős gimnazista, a Baranya megyei Bólyba címerező táborba. A sors szeszélye úgy hozta, hogy találkoztak, és szinte azonnal egymásba szerettek.
Álmuk nagy volt: megfogadták, hogy a tábor elmúltával sem engedik, hogy szétváljanak útjaik. Eltervezték az életüket: házasság, öt lány, egyikük neve Virág lesz. Szép, csodás és szinte hihetetlen – és valóban, az élet közbeszólt.
Fotó: Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Egy ideig leveleztek, Levente meg is látogatta, sőt szilveszterezni is elhívta a lányt, de Zsuzsit nem engedték el a szülei. A fiatalembert felőrölte a hiába való várakozás, ezért szakítottak.
– ismételgette magában Zsuzsi, ki tudja mennyiszer... miközben a szíve darabokra tört.
De egyszer minden elmúlik, az idő mindent sebet begyógyít. Zsuzsi új életet épített: három gyönyörű lány, boldog család, sikeres szakmai karrier. Levente tengerészként járta a világot, saját családot alapított, két lánnyal. A múlt árnyéka csak emlék maradt.
A fordulat kettőjük életében Zsuzsi válása után következett be. Az asszony, aki új életet kezdett, 2008-ban az IWIW-en ismerősök keresgetése kapcsán bukkant rá hajdani szerelmére. „Mi lehet vele?” – jut eszébe sokaknak, ha múltja szereplői után kutat. Nemcsak nevére, Levente születésnapjára is emlékezett. Ráírt, de a levélre néhány hétig nem jött válasz. Kiderült azért, mert a férfi szolgálatban volt és csak azután írt vissza, hogy hazatért a tengerről. És onnantól kezdve már egy új fejezet kezdődött: hosszú levelezésüket ritka találkozások követték, és sok-sok rendezni való.
Fotó: Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
2021-ben házasodtak össze, saját kezükkel felújított, patinás, régi villában élnek Budapest külvárosában, és ahogy gyerekként eltervezték: együttesen épp öt lányuk van.
vallja mosolyogva az örök optimista Zsuzsi, akinek – éppen a beszélgetésünk ideje alatt – kandallót épített a nappaliban férje.
És mitől székely a menyasszony? Mert történetesen a családja gyökereit lelkesen kutató Zsuzsi anyai oldalról háromszéki székely lány.
Légy részese te is a Székely Menyasszonynak! Ahhoz, hogy a készülő sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai tárlat a székely magyar közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomata lehessen, Rád is szükség van! Töltsd fel a Magyar Menyasszony weboldalán saját, szüleid, nagyszüleid, családtagjaid esküvői fotóját, történetét!
korábban írtuk
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Késelésbe fordult egy italozás Csíkkozmáson
Székelyhon
A tetejére fordulva állt meg egy autó
Székelyhon
Késelésbe fordult egy italozás Csíkkozmáson
Székelyhon
A tetejére fordulva állt meg egy autó
A rovat további cikkei
Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
Mindennek mestere: Gazda József
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Mindennek mestere: Gazda József
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!