
Fotó: Nagy Lilla
Festmények, fotogramok, cianotípiák és lírai csendéletek: a Ceglédi Alkotók Egyesületének képzőművészei mutatkoznak be Csíkszeredában. A kiállítás nemcsak műveket hozott, hanem történeteket a tehetséggondozásról, közösségről és alkotói sorsokról is.
2026. március 16., 11:352026. március 16., 11:35
A Ceglédi Alkotók Egyesülete 2001-ben jött létre egy szűk helyi művészcsoport kezdeményezésére. Az alapítók célja az volt, hogy a városban és környékén tevékenykedő képzőművészeket és kézműves alkotókat közösségbe szervezzék, valamint teret biztosítsanak a művészeti és kézműves képzésnek. Az egyesület az elmúlt negyedszázadban nem csupán alkotói platformként működött, hanem kulturális missziót is vállalt: rendszeresen szerveznek egyéni és csoportos kiállításokat, részt vesznek városi rendezvényeken, és aktív szerepet vállalnak a vizuális kultúra népszerűsítésében az óvodás és iskolás korosztály körében is.
Karda-Markaly Aranka, Ujházi György és Rónai Gábor
Fotó: Nagy Lilla
A csíkszeredai kiállítás különleges alkalom: a tárlat a két testvérváros kulturális kapcsolatát kívánta erősíteni, miközben a Ceglédi Alkotók Egyesületének Képzőművészeti Szekciója mutatkozik be a székelyföldi közönségnek. A kiállítás megnyitóján a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola 4.B osztályának kórusa működött közre.
A szombaton tartott megnyitón Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy az ilyen kiállítások túlmutatnak a művek bemutatásán: valódi kulturális hidakat építenek városok és alkotói közösségek között. A tárlatot Rónai Gábor képzőművész nyitotta meg.
Fotó: Nagy Lilla
A ceglédi művészek jelenléte lehetőséget teremt arra, hogy a csíkszeredai közönség közelebb kerüljön egy másik város művészeti világához, miközben a két alkotói közeg inspirálhatja is egymást. A hasonló léptékű városok kulturális élete sok tekintetben párhuzamos utakat jár, így a kapcsolat erősítése mindkét fél számára értékes tapasztalatokat hozhat.
A kiállítás egyik kezdeményezője, Ujházi György, a képzőművészeti szekció vezetője személyes hangvételű visszaemlékezéssel idézte fel első, 1969-ben tett csíkszeredai látogatását. Akkori útja – amely során Erdélyben járt egy művészeti küldetés részeként – meghatározó élménnyé vált számára. Mint fogalmazott, az itt megélt emberi találkozások, barátságok és tapasztalatok formálták későbbi szemléletét is. Azóta szinte minden évben visszatér a térségbe, és a testvérvárosi kapcsolatok számára nem pusztán intézményi együttműködést, hanem valódi emberi kötődést jelentenek.
A ceglédi képzőművészeti élet egyik meghatározó kezdeményezése a mintegy húsz éve működő Benedek Péter Rajzkör. Rónai Gábor felidézte a rajzkör történetét, hangsúlyozva, hogy a névadó autodidakta parasztfestő példája azt a gondolatot testesíti meg, hogy a művészi tehetség gyakran intézményi kereteken kívül bontakozik ki. „A rajzkör célja a tehetséggondozás: fiatalok és felnőttek egyaránt lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai irányítás mellett fejlesszék rajz- és festészeti készségeiket.” A műhely munkájában olyan elismert szakemberek is részt vesznek, mint Csurgai Ferenc szobrászművész vagy Somogyi Dóra, aki nemzetközi tapasztalatait is megosztja a hallgatókkal. A műhely egyik fontos üzenete, hogy a művészet tanulható folyamat – sokszor egyszerű formák rajzolásával, lámpák, kockák vagy portrék gyakorlásával kezdődik, majd fokozatosan alakul át egyéni kifejezésmóddá.
A Nagy István Művészeti Középiskola 4.B osztályának kórusa
Fotó: Nagy Lilla
A kiállításon szereplő művészek munkái jól tükrözik a ceglédi alkotói közösség sokszínűségét. A klasszikus festészettől a kísérletező technikákig több irányzat és generáció is megjelenik. A kiállítás megnyitóján Rónai Gábor részletesen bemutatta az alkotásokat, bepillantást engedve a képek mögé is. Láthatók például lírai hangulatú csendéletek és festmények, amelyek a mindennapi élet apró rezdüléseit ragadják meg. Más alkotók a fotó és a kísérleti grafika felé fordulnak: fotogramok, cianotípiák és absztrakt kompozíciók is helyet kaptak a tárlaton.
A művek mögött sokszor különleges életutak húzódnak. Egyes alkotók tanári pálya mellett festenek, mások későn találtak rá a művészetre. Akad olyan is, aki eredetileg asztalosként dolgozott, majd a fa mellett a festészetben is megtalálta saját kifejezési formáját.
Fotó: Nagy Lilla
A kiállítás egyik visszatérő gondolata, hogy a művészet nem csupán szakmai vagy esztétikai kérdés. Sok alkotó számára az alkotás személyes folyamat: érzelmek, élmények és belső konfliktusok feldolgozásának eszköze. A festés vagy rajzolás így egyszerre lehet önkifejezés, közösségi élmény és akár terápiás hatású tevékenység is. Az alkotók szerint a művészet értéke nem feltétlenül a nemzetközi hírnévben mérhető, hanem abban a belső folyamatban, amelyet az alkotás során átélnek.
A tárlaton bemutatott munkák azt is jelzik, hogy a kortárs művészet és a hagyományos festészeti szemlélet nem feltétlenül állnak szemben egymással. Sok alkotás a klasszikus motívumokból indul ki, majd modern, kísérletező formában jeleníti meg azokat. Ez a kettősség – a hagyomány tisztelete és az új utak keresése – jól jellemzi a ceglédi alkotói közösséget. A művészek számára a múlt inspirációt jelent, miközben nyitottak a digitális és kortárs művészeti irányzatokra is.
Fotó: Nagy Lilla
A csíkszeredai kiállítás legfontosabb üzenete talán az, hogy a művészet nem csupán tárgyak vagy képek összessége. Inkább egy olyan élő kapcsolat, amely embereket, városokat és generációkat köt össze. A ceglédi művészek bemutatkozása így egyszerre szól alkotásról, közösségről és barátságról – arról a kulturális párbeszédről, amely a testvérvárosi kapcsolatok egyik legfontosabb értéke.
A kiállítás április 12-ig látogatható.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
Festett kövek, bibliai idézetek és személyes üzenetek is várják majd a zarándokokat Csíksomlyón. A Csíksomlyói kövek kezdeményezés célja, hogy apró ajándékokon keresztül hozzon közelebb egymáshoz embereket és közösségeket.
Közel száz fellépő közreműködésével tartanak jótékonysági gálát május 23-án 18 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A beérkező adományokat a daganatos megbetegedéssel küzdő csíkszeredai zenész, Nagy Tivadar számára ajánlják fel.
Izgalmas időutazásra hívnak május 20-22. között a csíksomlyói Mária-kertbe: a Hunyadi napok tartalmas programjai között minden korosztály találhat kedvére valót.
szóljon hozzá!