
Fotó: Nagy Lilla
Festmények, fotogramok, cianotípiák és lírai csendéletek: a Ceglédi Alkotók Egyesületének képzőművészei mutatkoznak be Csíkszeredában. A kiállítás nemcsak műveket hozott, hanem történeteket a tehetséggondozásról, közösségről és alkotói sorsokról is.
2026. március 16., 11:352026. március 16., 11:35
A Ceglédi Alkotók Egyesülete 2001-ben jött létre egy szűk helyi művészcsoport kezdeményezésére. Az alapítók célja az volt, hogy a városban és környékén tevékenykedő képzőművészeket és kézműves alkotókat közösségbe szervezzék, valamint teret biztosítsanak a művészeti és kézműves képzésnek. Az egyesület az elmúlt negyedszázadban nem csupán alkotói platformként működött, hanem kulturális missziót is vállalt: rendszeresen szerveznek egyéni és csoportos kiállításokat, részt vesznek városi rendezvényeken, és aktív szerepet vállalnak a vizuális kultúra népszerűsítésében az óvodás és iskolás korosztály körében is.
Karda-Markaly Aranka, Ujházi György és Rónai Gábor
Fotó: Nagy Lilla
A csíkszeredai kiállítás különleges alkalom: a tárlat a két testvérváros kulturális kapcsolatát kívánta erősíteni, miközben a Ceglédi Alkotók Egyesületének Képzőművészeti Szekciója mutatkozik be a székelyföldi közönségnek. A kiállítás megnyitóján a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola 4.B osztályának kórusa működött közre.
A szombaton tartott megnyitón Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy az ilyen kiállítások túlmutatnak a művek bemutatásán: valódi kulturális hidakat építenek városok és alkotói közösségek között. A tárlatot Rónai Gábor képzőművész nyitotta meg.
Fotó: Nagy Lilla
A ceglédi művészek jelenléte lehetőséget teremt arra, hogy a csíkszeredai közönség közelebb kerüljön egy másik város művészeti világához, miközben a két alkotói közeg inspirálhatja is egymást. A hasonló léptékű városok kulturális élete sok tekintetben párhuzamos utakat jár, így a kapcsolat erősítése mindkét fél számára értékes tapasztalatokat hozhat.
A kiállítás egyik kezdeményezője, Ujházi György, a képzőművészeti szekció vezetője személyes hangvételű visszaemlékezéssel idézte fel első, 1969-ben tett csíkszeredai látogatását. Akkori útja – amely során Erdélyben járt egy művészeti küldetés részeként – meghatározó élménnyé vált számára. Mint fogalmazott, az itt megélt emberi találkozások, barátságok és tapasztalatok formálták későbbi szemléletét is. Azóta szinte minden évben visszatér a térségbe, és a testvérvárosi kapcsolatok számára nem pusztán intézményi együttműködést, hanem valódi emberi kötődést jelentenek.
A ceglédi képzőművészeti élet egyik meghatározó kezdeményezése a mintegy húsz éve működő Benedek Péter Rajzkör. Rónai Gábor felidézte a rajzkör történetét, hangsúlyozva, hogy a névadó autodidakta parasztfestő példája azt a gondolatot testesíti meg, hogy a művészi tehetség gyakran intézményi kereteken kívül bontakozik ki. „A rajzkör célja a tehetséggondozás: fiatalok és felnőttek egyaránt lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai irányítás mellett fejlesszék rajz- és festészeti készségeiket.” A műhely munkájában olyan elismert szakemberek is részt vesznek, mint Csurgai Ferenc szobrászművész vagy Somogyi Dóra, aki nemzetközi tapasztalatait is megosztja a hallgatókkal. A műhely egyik fontos üzenete, hogy a művészet tanulható folyamat – sokszor egyszerű formák rajzolásával, lámpák, kockák vagy portrék gyakorlásával kezdődik, majd fokozatosan alakul át egyéni kifejezésmóddá.
A Nagy István Művészeti Középiskola 4.B osztályának kórusa
Fotó: Nagy Lilla
A kiállításon szereplő művészek munkái jól tükrözik a ceglédi alkotói közösség sokszínűségét. A klasszikus festészettől a kísérletező technikákig több irányzat és generáció is megjelenik. A kiállítás megnyitóján Rónai Gábor részletesen bemutatta az alkotásokat, bepillantást engedve a képek mögé is. Láthatók például lírai hangulatú csendéletek és festmények, amelyek a mindennapi élet apró rezdüléseit ragadják meg. Más alkotók a fotó és a kísérleti grafika felé fordulnak: fotogramok, cianotípiák és absztrakt kompozíciók is helyet kaptak a tárlaton.
A művek mögött sokszor különleges életutak húzódnak. Egyes alkotók tanári pálya mellett festenek, mások későn találtak rá a művészetre. Akad olyan is, aki eredetileg asztalosként dolgozott, majd a fa mellett a festészetben is megtalálta saját kifejezési formáját.
Fotó: Nagy Lilla
A kiállítás egyik visszatérő gondolata, hogy a művészet nem csupán szakmai vagy esztétikai kérdés. Sok alkotó számára az alkotás személyes folyamat: érzelmek, élmények és belső konfliktusok feldolgozásának eszköze. A festés vagy rajzolás így egyszerre lehet önkifejezés, közösségi élmény és akár terápiás hatású tevékenység is. Az alkotók szerint a művészet értéke nem feltétlenül a nemzetközi hírnévben mérhető, hanem abban a belső folyamatban, amelyet az alkotás során átélnek.
A tárlaton bemutatott munkák azt is jelzik, hogy a kortárs művészet és a hagyományos festészeti szemlélet nem feltétlenül állnak szemben egymással. Sok alkotás a klasszikus motívumokból indul ki, majd modern, kísérletező formában jeleníti meg azokat. Ez a kettősség – a hagyomány tisztelete és az új utak keresése – jól jellemzi a ceglédi alkotói közösséget. A művészek számára a múlt inspirációt jelent, miközben nyitottak a digitális és kortárs művészeti irányzatokra is.
Fotó: Nagy Lilla
A csíkszeredai kiállítás legfontosabb üzenete talán az, hogy a művészet nem csupán tárgyak vagy képek összessége. Inkább egy olyan élő kapcsolat, amely embereket, városokat és generációkat köt össze. A ceglédi művészek bemutatkozása így egyszerre szól alkotásról, közösségről és barátságról – arról a kulturális párbeszédről, amely a testvérvárosi kapcsolatok egyik legfontosabb értéke.
A kiállítás április 12-ig látogatható.
Flashmobbal, esővel dacolva és stílusokat összefonva zárult a tánc világnapja Csíkszereda főterén: néptánc, balett és hip-hop találkozott egy közös, lüktető ünnepben.
Második székelyföldi állomásán, Csíkszeredában nyitották meg a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállításának utazó kapszula tárlatát. A Székely menyasszony párbeszédet indít tájegységek és korok között – hangzott el a megnyitón.
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
Több várost meghódított már, most Csíkszeredába érkezik a Magyar Menyasszony utazó kapszula tárlata. A Székely menyasszony kiállítás múltat idéz, és személyes történeteken keresztül hozza közel az esküvők és női sorsok változását.
Egy gyerekkori emlékből kiindulva bontja le az identitás, hatalom és emlékezet rétegeit Tompa Andrea performansza: személyes vallomás és kollektív tükör egyszerre. Csíkszeredában volt szerencsénk átélni.
Néha nem történetet mesél, sokkal inkább érzéseket hagy maga után egy klip. A Kicsimadár videóklipje finom képekből és pehelykönnyű hangulatokból épít világot, ahol a találkozás és az elengedés szinte észrevétlenül történik meg.
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A horgolás mint kézműves hobbi az utóbbi években újra reneszánszát éli. Egyre többen fedezik fel nyugtató, meditatív és kreatív hatását.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a Tomcsa Sándor Színház társulata: Jean Poiret Kellemes húsvéti ünnepeket! című fergeteges francia vígjátékát Lendvai Zoltán rendezi. Vele beszélgettünk.
A gyerekkönyv-illusztrálást ajándékba kapta a szakmától, és szereti, amikor reális környezetben valami fantasztikum történik a rajz által – vallja Orosz Annabella grafikus, illusztrátor a Jelenlét legújabb műsorának meghívottja.
szóljon hozzá!