
Fotó: NEON
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
2026. június 16., 20:362026. június 16., 20:36
2026. június 16., 22:222026. június 16., 22:22
Ilyen nincs, és mégis van – fogalmazódhatott meg sokunkban az egy évtizede napvilágra került Bodnariu-család története. A Norvégiában letelepedő romániai szülőktől azért vették el a gyerekeiket a hatóságok, mert
Ami nekünk, kelet-európaiak számára a szülői és pedagógusi szigor elengedhetetlen része volt, az Norvégiában teljes mértékben megengedhetetlen.
Az eset hatalmas médiavisszhangot és még elnöki megnyilvánulást is eredményezett Klaus Johannis részéről, a pünkösdista vallású Bodnariu-szülők végül hosszas igazságszolgáltatási kálváriát követően visszakapták a gyerekeiket, és úgy döntöttek, hogy Norvégia helyett Romániában folytatják az életüket.
Fotó: NEON
Ezt az esetet dolgozza fel Cristian Mungiu immár Arany Pálma-díjas Fjord című nagyjátékfilmje, amiben a szereplők szemszögéből, mindkét fél álláspontját ismertetve tárja elénk ezt a nem mindennapi történetet, ahol
• Videó: Cineforum.ro
A filmbeli Gheorgiu család Romániából Norvégiába költözik, ahol tárt karokkal fogadják őket. A vallásos családban nevelkedő gyerekek előtt egy kikötés van:
Abban az iskolában, ahol bárki nyíltan felvállalhatja a szexuális irányultságát, és emiatt nem részesül hátrányos megkülönböztetésben. És az alapelv, miszerint a gyereket nem erőszakkal, hanem szeretettel neveljük. Ez a szekularizált Norvégiában természetes, Kelet-Európában – ezen belül a kommunizmus által meggyötört, a kereszténység és az egyház tanításait meg nem kérdőjelező Romániában – már nem annyira.
Fotó: NEON
A román apa, norvég anya és az öt gyerekük által alakított család hamar megtalálja a helyét az új országban. Befogadó szomszédok, modern oktatási intézmény és a vallásszabadság jegyében megtűrt, az őket megtartó pünkösdista közösség. Ebben a miliőben látszólag minden és mindenki megfér egymással, flottul működik a társadalmi együttélés, egészen addig, amíg az egyik kislányon zúzódásnyomok nem jelennek meg, az aggódó iskolai alkalmazottak pedig kiszedik a gyerekekből, hogy bizony
Ennek következményeként a norvég gyermekvédelmi rendszer nálunk szinte példátlan hatékonysággal és szigorral lép működésbe, és rögtön elveszik a szerintük bántalmazó szülőktől a kiskorúakat. Ebben a rendszerben az érvek, a másik oldal álláspontja nem érvényesül, a rendszer teszi a dolgát, a bíróság pedig majd eldönti, hogy melyik félnek van igaza. Csak épp az eljárás alatt a családtagok szenvednek,
Fotó: NEON
A tehetetlenség az apát arra „kényszeríti”, hogy nyilvánosság elé tárja az ügyet, ebben pedig minden segítséget megkap szülőhazájától és az őket megtartó vallási közösségtől, miközben a norvég igazságszolgáltatás a túlzott vallásossággal próbálja összefüggésbe hozni az egyébként nem bizonyított „erőszakos szülői megnyilvánulásokat.
Cristian Mungiu az immár második Arany Pálma-díjas filmjében az emberi drámákra fókuszál, azt járja körbe a történéseken keresztül, hogy miként élik meg az őket ért igazságtalanságokat a szereplők, és hogy mi van egy-egy ilyen, a nyilvánosság számára belülről nem látható kálvária mögött, amikor képletesen fogalmazva „a gyereket is kiöntik a fürdővízzel”.
A nemzetközi koprodukcióban készült Mungiu-filmhez nem kisebb sztárokat sikerült leigazolni, mint a Világ legrosszabb emberében emlékezeteset alakító, azóta pedig az Oscar-jelöltségig eljutó norvég üdvöske, Renate Reinsve (akit épp legutóbb a Youtuber-horrorban, a Backroomsban is láthattunk), valamint a román származású Stebastian Stan-t, aki olyannyira átlényegül a hivatalnok-családapa karakterré, mintha soha nem is akciózott volna a Marvel-mozikban másodvonalas szuperhősként, Bucky Barnes Tél Katonájaként.
Fotó: NEON
A Fjord egy újabb társadalmi látlelet alapján készült, letaglózó alkotás, ami úgy mutat be két különböző világot, hogy közben egy percig sem ítélkezik felettük, viszont bemutatja, hogy miként működnek a különböző valóságértelmezések és értékrendek, miközben
Megmutatja ugyanakkor azt is, hogy a szülői pofon, ami még a mi gyerekkorunkban teljesen elfogadott volt, a nyugati rendszerekben – és most már nálunk is – erőszakos cselekedetnek minősül, egy ezt szankcionáló rendszer természetéből adódóan tud kegyetlen lenni azokkal, akik ebbe akaratukon kívül belekerülnek, mert csak azt viszik tovább, amit ők is otthonról hoztak.
Fotó: NEON
Mungiu filmje a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíjának megnyerésével széles körű publicitást nyert a filmjéhez, ami várhatóan a nemzetközi nyelvű filmek kategóriájában Oscar-jelölésig menetel, de az sem kizárt, hogy
ahogy ez 2025-ben Sean Baker filmjével, az öt Oscart, köztük a legjobb film díját elnyert Anora-val is történt.
A jelölés a román államon, a népszerűsítés pedig a Fjord nemzetközi forgalmazóján nem fog múlni, aki pedig lemaradt az egyszeri, premier előtti romániai vetítésről, az ősszel pótolhatja Cristian Mungiu új alkotását, ami megérdemelten kapta meg az Arany Pálmát.
Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.
Visszatértek a képernyőkre a sárkányok, Anya Taylor-Joy egy üldözött szélhámos bőrébe bújik, előzménytörténetet kap a Dr. Szöszi, és önálló sorozatban tér vissza a The Big Bang Theory két mellékszereplője is. Ajánló.
Mindenki számára elérhető próbaterem nyílt Gyergyószentmiklóson, ahol zenészek próbálhatnak, demófelvételeket készíthetnek, és akár új zenekarok is alakulhatnak. A fiataloknak, kezdőknek kiváló lehetőség.
Mindössze 750 ezer dollárból készült és eddig 400 millió dollárt hozott. A Megszállottság (Obsession) az év horrorja, ami megdolgozza a nézőjét, a Z-generáció pedig emellett tette le a voksát a futószalagon érkező blocbusterekkel ellentétben.
2028-tól már nem ad ki lemezes videójátékokat a Playstationt birtokló Sony. Ez már hivatalos, az ehhez kapcsolódó iparági pletyka pedig, hogy a soron következő konzolok teljesen digitálisak lesznek és nagyon sokba fognak kerülni. Képbehozó.
A kommunista Romániában számos könyv tiltólistára került, más köteteket pedig cenzúrázva adtak ki. A könyvtárakban ugyanakkor értékes magyar irodalom is várta az olvasókat. Török Edit könyvtáros idézte fel az akkori éveket.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!