Hirdetés
Hirdetés

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

•  Fotó: NEON

Fotó: NEON

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Tamás Attila

2026. június 16., 20:362026. június 16., 20:36

2026. június 16., 22:222026. június 16., 22:22

Ilyen nincs, és mégis van – fogalmazódhatott meg sokunkban az egy évtizede napvilágra került Bodnariu-család története. A Norvégiában letelepedő romániai szülőktől azért vették el a gyerekeiket a hatóságok, mert

felmerült, hogy otthon „sajátosan” nevelik őket, vagyis időnként a fenekükre csapnak, ha nem viselkednek jól.

Ami nekünk, kelet-európaiak számára a szülői és pedagógusi szigor elengedhetetlen része volt, az Norvégiában teljes mértékben megengedhetetlen.

Hirdetés

Az eset hatalmas médiavisszhangot és még elnöki megnyilvánulást is eredményezett Klaus Johannis részéről, a pünkösdista vallású Bodnariu-szülők végül hosszas igazságszolgáltatási kálváriát követően visszakapták a gyerekeiket, és úgy döntöttek, hogy Norvégia helyett Romániában folytatják az életüket.

•  Fotó: NEON Galéria

Fotó: NEON

Ezt az esetet dolgozza fel Cristian Mungiu immár Arany Pálma-díjas Fjord című nagyjátékfilmje, amiben a szereplők szemszögéből, mindkét fél álláspontját ismertetve tárja elénk ezt a nem mindennapi történetet, ahol

a hagyományos nevelési módszerek kérdései találkoznak a sokak szerint túlzásba vitt politikai korrektséggel.

Videó: Cineforum.ro

A filmbeli Gheorgiu család Romániából Norvégiába költözik, ahol tárt karokkal fogadják őket. A vallásos családban nevelkedő gyerekek előtt egy kikötés van:

nem szabad evangelizálni az iskolában, tehát a vallási megnyilvánulások nem megengedettek.

Abban az iskolában, ahol bárki nyíltan felvállalhatja a szexuális irányultságát, és emiatt nem részesül hátrányos megkülönböztetésben. És az alapelv, miszerint a gyereket nem erőszakkal, hanem szeretettel neveljük. Ez a szekularizált Norvégiában természetes, Kelet-Európában – ezen belül a kommunizmus által meggyötört, a kereszténység és az egyház tanításait meg nem kérdőjelező Romániában – már nem annyira.

•  Fotó: NEON Galéria

Fotó: NEON

A román apa, norvég anya és az öt gyerekük által alakított család hamar megtalálja a helyét az új országban. Befogadó szomszédok, modern oktatási intézmény és a vallásszabadság jegyében megtűrt, az őket megtartó pünkösdista közösség. Ebben a miliőben látszólag minden és mindenki megfér egymással, flottul működik a társadalmi együttélés, egészen addig, amíg az egyik kislányon zúzódásnyomok nem jelennek meg, az aggódó iskolai alkalmazottak pedig kiszedik a gyerekekből, hogy bizony

otthon imádkozniuk kell, és időnként „kapnak a fenekükre”, ha nem megfelelő a viselkedésük.

Ennek következményeként a norvég gyermekvédelmi rendszer nálunk szinte példátlan hatékonysággal és szigorral lép működésbe, és rögtön elveszik a szerintük bántalmazó szülőktől a kiskorúakat. Ebben a rendszerben az érvek, a másik oldal álláspontja nem érvényesül, a rendszer teszi a dolgát, a bíróság pedig majd eldönti, hogy melyik félnek van igaza. Csak épp az eljárás alatt a családtagok szenvednek,

tehetetlenül várva, hogy mi lesz a sorsuk, a gyerekvédelem pedig az alig pár hónapos, az anya által szoptatott gyereket is pótszülők felügyeletére bízza.

•  Fotó: NEON Galéria

Fotó: NEON

A tehetetlenség az apát arra „kényszeríti”, hogy nyilvánosság elé tárja az ügyet, ebben pedig minden segítséget megkap szülőhazájától és az őket megtartó vallási közösségtől, miközben a norvég igazságszolgáltatás a túlzott vallásossággal próbálja összefüggésbe hozni az egyébként nem bizonyított „erőszakos szülői megnyilvánulásokat.

Cristian Mungiu az immár második Arany Pálma-díjas filmjében az emberi drámákra fókuszál, azt járja körbe a történéseken keresztül, hogy miként élik meg az őket ért igazságtalanságokat a szereplők, és hogy mi van egy-egy ilyen, a nyilvánosság számára belülről nem látható kálvária mögött, amikor képletesen fogalmazva „a gyereket is kiöntik a fürdővízzel”.

A nemzetközi koprodukcióban készült Mungiu-filmhez nem kisebb sztárokat sikerült leigazolni, mint a Világ legrosszabb emberében emlékezeteset alakító, azóta pedig az Oscar-jelöltségig eljutó norvég üdvöske, Renate Reinsve (akit épp legutóbb a Youtuber-horrorban, a Backroomsban is láthattunk), valamint a román származású Stebastian Stan-t, aki olyannyira átlényegül a hivatalnok-családapa karakterré, mintha soha nem is akciózott volna a Marvel-mozikban másodvonalas szuperhősként, Bucky Barnes Tél Katonájaként.

•  Fotó: NEON Galéria

Fotó: NEON

A Fjord egy újabb társadalmi látlelet alapján készült, letaglózó alkotás, ami úgy mutat be két különböző világot, hogy közben egy percig sem ítélkezik felettük, viszont bemutatja, hogy miként működnek a különböző valóságértelmezések és értékrendek, miközben

a rendszer épp a gyerekek és a szülők lelkével nem törődik a be nem ismert megbélyegzés miatt.

Megmutatja ugyanakkor azt is, hogy a szülői pofon, ami még a mi gyerekkorunkban teljesen elfogadott volt, a nyugati rendszerekben – és most már nálunk is – erőszakos cselekedetnek minősül, egy ezt szankcionáló rendszer természetéből adódóan tud kegyetlen lenni azokkal, akik ebbe akaratukon kívül belekerülnek, mert csak azt viszik tovább, amit ők is otthonról hoztak.

•  Fotó: NEON Galéria

Fotó: NEON

Mungiu filmje a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíjának megnyerésével széles körű publicitást nyert a filmjéhez, ami várhatóan a nemzetközi nyelvű filmek kategóriájában Oscar-jelölésig menetel, de az sem kizárt, hogy

az év legjobb filmjei között is jelölheti aranyszoborra az Akadémia,

ahogy ez 2025-ben Sean Baker filmjével, az öt Oscart, köztük a legjobb film díját elnyert Anora-val is történt.

A jelölés a román államon, a népszerűsítés pedig a Fjord nemzetközi forgalmazóján nem fog múlni, aki pedig lemaradt az egyszeri, premier előtti romániai vetítésről, az ősszel pótolhatja Cristian Mungiu új alkotását, ami megérdemelten kapta meg az Arany Pálmát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 19., szombat

„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja

Minden előzetes promózás nélkül, szeptember 14-én elérhetővé vált Romániában is az Apple streamingplatformja, a 2019-ben indult Apple TV. Kipróbáltuk.

„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze

Elnyerte az idei Kaszás Attila-díjat Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színművésze. A közönség szavazatai alapján odaítélt elismerést csütörtökön adták át a budapesti Vígszínházban.

Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze
2026. szeptember 13., vasárnap

Középkori/fantasy világban játszódó videójátékok, amikkel nem lehet egyhamar betelni

Sokunk kedvence a Witcher 3 ismét aktuális lett, ennek apropóján válogattunk össze hasonló játékokat az elmúlt időszakból. Ajánló.

Középkori/fantasy világban játszódó videójátékok, amikkel nem lehet egyhamar betelni
2026. szeptember 12., szombat

Filmek, amiket nem hagynánk ki az ősz első felében

Dél-koreai idegeninváziós sci-fi, parasztlázadást feldolgozó kosztümös dráma, Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert filmje, Tom Cruise visszatérése és Anne Hathaway idei ötödik filmje is megtalálható az ősz első felét felölelő moziajánlónkban.

Filmek, amiket nem hagynánk ki az ősz első felében
Hirdetés
2026. szeptember 05., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén

Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
2026. szeptember 05., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén

2026. szeptember 02., szerda

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához

Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
2026. szeptember 01., kedd

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes

Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Modern változatot kap minden idők legjobb, körökre osztott stratégiai játéka

A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.

Modern változatot kap minden idők legjobb, körökre osztott stratégiai játéka
2026. augusztus 28., péntek

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét

A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés