
Az előadás egy esztendő négy évszakának jeles napi hagyományait tárja a nézők elé
Fotó: Borbély Fanni
Egyetlen este alatt járhatja végig a közönség az év teljes körét – a tél archaikus rítusaitól a nyári aratódalokig. Az Esztendő kereke című előadásról tartott sajtótájékoztatón az alkotók a hagyomány és a színpad találkozásáról beszéltek.
2026. május 04., 14:112026. május 04., 14:11
Hejgetés, regölés, tikverőzés, juhbemérés, Dömötör-napi behajtás: első hallásra szinte különös, igen játékos hangzású szavak. Valójában azonban évszázados, olykor a magyarság ázsiai múltjáig visszanyúló népszokásokat jelölnek. Ezekre épül a Hargita Székely Néptáncszínház új előadása, az Esztendő kereke, amelyet május 6-án mutatnak be Csíkszeredában.
A produkció egy teljes évet ölel fel: a moldvai csángók újévköszöntő hejgetésétől a zalai regölésig, a farsangi tikverőzéstől a kalotaszegi juhbemérésen át egészen a zoboraljai aratódalokig és a hortobágyi pásztorhagyományokig. A keretet két, egymással rokon téli szokás adja: a hejgetés és a regölés. Ezek különlegessége, hogy a magyar nyelvterület két legtávolabbi pontján maradtak fenn.
Diószegi László, Kossuth-díjas rendező-koreográfus
Fotó: Borbély Fanni
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón András Mihály igazgató az alkotófolyamat intenzitását hangsúlyozta. Elmondása szerint a premier előtti napok mindig fokozott izgalomban telnek, még akkor is, ha a rendezői koncepció már összeállt. Kiemelte, hogy Diószegi László Kossuth-díjas koreográfussal nem először dolgoznak együtt, és a közös munka eddig is meghatározó előadásokat eredményezett. Hangsúlyozta a háttérben dolgozó szakmai csapat szerepét is: Fülöp Attila, Majorosné Szabó Veronika, Szabó Júlia és Szabó László a mindennapi próbák során biztosítják a produkció folytonosságát, míg Hátszegi Zsolt mozgóképi világa vizuálisan is keretet ad az előadásnak.
A csángók újévköszöntő hejgetése után a dunántúli Moha község duhaj húshagyókeddi népszokása, a „tikverőzés” következik
Fotó: Borbély Fanni
Diószegi László rendező-koreográfus a társulattal való kapcsolatát emelte ki, amelyet az „élő anyaggal” való közös munka inspirál. Mint fogalmazott, ezúttal tudatosan egy kifejezetten folklór jellegű műsort hoznak létre, amely ugyanakkor modern színházi eszközöket, mint például vetítést és dramaturgiai szerkezetet is alkalmaz.
Külön kitért arra is, hogy a hejgetés és a regölés archaikus rétegei egészen a pogánykorig vezethetők vissza, és ritkaságuk adja az előadás egyik fő erejét.
Diószegi László rendező-koreográfus, András Mihály igazgató, András Orsolya Erzsébet és Mihó Attila zenei szerkesztők
Fotó: Borbély Fanni
A zenei világ kialakításáról András Orsolya Erzsébet beszélt, aki hangsúlyozta: a produkció alapját az alkalomhoz kötött népzene nyújtja, amely szorosan kapcsolódik az ünnepekhez és jeles napokhoz. Ez a réteg nemcsak dallamkincsében gazdag, hanem szakrális elemeket is őriz, beleértve a népénekeket és a moldvai csángók által fennmaradt gregorián hagyományokat. A zenei anyag így nemcsak kísér, hanem jelentést is hordoz: jókívánságokat, rítusokat és a paraszti világ szemléletét.
A kalotaszegi falvakban Szent György nap környékén még ma is összegyűlnek, hogy a legelőre hajtás előtt felmérjék az egyes gazdák juhaitól származó tej mennyiségét
Fotó: Borbély Fanni
Mihó Attila zenei szerkesztő az egyik legnagyobb kihívásként azt nevezte meg, hogy az előadás ne váljon „múzeumi kiállítássá”. Céljuk az volt, hogy a hagyományokat élő formában jelenítsék meg, miközben megőrzik azok hitelességét. Ennek része a hangzásvilág különlegessége is: a zene mellett hangsúlyos szerepet kapnak a zajkeltő eszközök, amelyek eredetileg a gonosz elűzését szolgálták, és ma is fontos elemei a népszokásoknak.
A látványvilág kapcsán Diószegi László kiemelte, hogy a vetített háttér nem pusztán illusztráció, hanem „időkapu”: archív fotók és vizuális kompozíciók segítségével a nézők több száz évet léphetnek vissza az időben. Az előadás így egyszerre idézi meg a múltat és reflektál a jelenre – miközben a végén vissza is adja a múltat annak, ami: örökségnek.
A tavasz megannyi változatos szokásanyaga után a nyári időszak nem a mulatozásról szólt
Fotó: Borbély Fanni
Az Esztendő kereke tehát nem lineáris történet, hanem ciklikus utazás: télből télbe, Moldvából Zalába, hagyományból színpadi élménybe.
A bemutató május hatodikán lesz, este hét órától, valamint másnap ugyanebben az órában. Helyszín a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza, amelynek jegypénztárában már válthatóak elővételes jegyek. Jegyeket továbbá az előadás előtt a helyszínen, illetve online is vásárolhatunk.
Mintsem történeteket meséljen, a jelentés születését vizsgálja Ferencz S. Apor retrospektív tárlata a csíkszeredai Mikó-várban. A megnyitón elhangzott beszédek a kortárs művészet befogadásának felelősségét és lehetőségeit hangsúlyozták.
Flashmobbal, esővel dacolva és stílusokat összefonva zárult a tánc világnapja Csíkszereda főterén: néptánc, balett és hip-hop találkozott egy közös, lüktető ünnepben.
Második székelyföldi állomásán, Csíkszeredában nyitották meg a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállításának utazó kapszula tárlatát. A Székely menyasszony párbeszédet indít tájegységek és korok között – hangzott el a megnyitón.
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
Több várost meghódított már, most Csíkszeredába érkezik a Magyar Menyasszony utazó kapszula tárlata. A Székely menyasszony kiállítás múltat idéz, és személyes történeteken keresztül hozza közel az esküvők és női sorsok változását.
Egy gyerekkori emlékből kiindulva bontja le az identitás, hatalom és emlékezet rétegeit Tompa Andrea performansza: személyes vallomás és kollektív tükör egyszerre. Csíkszeredában volt szerencsénk átélni.
Néha nem történetet mesél, sokkal inkább érzéseket hagy maga után egy klip. A Kicsimadár videóklipje finom képekből és pehelykönnyű hangulatokból épít világot, ahol a találkozás és az elengedés szinte észrevétlenül történik meg.
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A horgolás mint kézműves hobbi az utóbbi években újra reneszánszát éli. Egyre többen fedezik fel nyugtató, meditatív és kreatív hatását.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a Tomcsa Sándor Színház társulata: Jean Poiret Kellemes húsvéti ünnepeket! című fergeteges francia vígjátékát Lendvai Zoltán rendezi. Vele beszélgettünk.
szóljon hozzá!