„Nem adtam volna semmiért” – Bodor Ádám a szabadságról, erkölcsről és búcsúról
Pódiumbeszélgetés Bodor Ádámmal, beszélgetőtársa Mészáros Sándor
Fotó: Borbély Fanni
Börtönről, az írói pályája lezárásáról, az erkölcs viszonylagosságáról, és arról is mesélt Bodor Ádám, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas író a Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy miért vonzza még mindig az iszlám világa.
Nagy Lilla
2025. május 08., 20:552025. május 08., 20:55
2025. november 12., 17:002025. november 12., 17:00
A jubileumi Csíkszeredai Könyvvásár nyitónapján Bodor Ádám író volt az egyik díszvendég. A beszélgetőtárs, Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó igazgatója nem csupán kérdezett, hanem a közönséggel együtt figyelte azt az őszinteséget, amellyel Bodor a múltról, az irodalomról és saját pályájáról beszélt.
A beszélgetés során olyan kérdések is felmerültek, mint például, hogy miért fontos az erkölcs az irodalomban
Fotó: Borbély Fanni
Bodor tizenhat évesen került börtönbe, miután szembement a rendszerrel. Ez a tapasztalat – ahogy ő mondja – kiváltság volt. Nem tudja, „milyen volt” a börtön, de biztos benne: „nem adtam volna semmiért”. A nővére ugyan megkérdezte szabadulásakor, hogy szörnyű volt-e – ő csak annyit tudott, hogy valami fontos történik vele. Ez a felismerés korán elválasztotta őt a kortársaitól, és az íróvá válása is innen eredeztethető.
korábban írtuk
A könyv a legszellemibb hazánk – megnyílt a 10. Csíkszeredai Könyvvásár
Jubiláló rendezvénynek ad helyszínt csütörtöktől vasárnapig a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna, ahol megnyitotta kapuit a tizedik Csíkszeredai Könyvvásár. Az esemény nemcsak a könyvekről, hanem közösségről, emlékezésről és jövőbe tekintésről is szól.
A beszélgetés során szó esett az irodalom és az erkölcs viszonyáról is. Bodor szerint az írók többsége nem tekinthető morális példaképnek – ahogy ő maga sem.
– vetette fel félig tréfásan, de érezhetően komolyan. Mint mondta, az író, labilis alkat, és ritka az olyan alkotó, aki hű társává válik a társadalomnak.
Bodor szerint a priusza közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy író legyen belőle
Fotó: Borbély Fanni
Öniróniája átszőtte az egész beszélgetést. „Lusta vagyok, nem mindig akarok írni” – vallotta meg, majd hozzátette: úgy érzi, lezárult az írói pályája. „Ez nem sok, de úgy érzem, hogy ennyi volt.” Egy kritikus szerint késői műveiben már ott van a fáradtság, az ismétlés, az unalom – de Bodor ezzel szemben inkább a megérkezés csendjét vállalja.
„A látszat ellenére értek seggberúgások” – fogalmazott keserűen, de tárgyilagosan. Egykor nehezen volt elképzelhető, hogy egy börtönviselt fiatal a rendszerrel szemben álló írásaival sikeres lehet, de a cenzúra gyengülése, az enyhülés hangulata megnyitott előtte egy kaput.
Egy kritikus Bodor kései műveit unottnak, fáradtnak, önismétlőnek nevezte, ezt azonban nem érezte bántásként az író
Fotó: Borbély Fanni
Az erkölcsi tartás példáját az apjától hozta, aki szintén börtönviselt ember volt, „hazaárulás” címén. Az apa vallásossága segítette át a megpróbáltatásokon – Bodor szerint őt inkább a cinizmusa és a szkepszise tartotta egyben. De a férfibarátságokat fontosabbnak tartja minden filozófiánál.
– mondta egyszerűen, és ebben minden benne volt.
És hogy mi érdekli még? Ősszel másodszorra utazik Üzbegisztánba. Vonzza a térség történelme, az iszlám kultúra belső művészete, különösen az enteriőrök világa, amely – szerinte – teljesen ismeretlen számunkra itt, Európában. „Nekünk nincs az a képzelőerőnk, mint az iszlámoknak.” A világörökség részeként tekint ezekre az elfeledett vagy félreértett formákra.
Mára már úgy érzi, befejezte az írói pályát, s habár nem tartja soknak az életművét, elégedett vele
Fotó: Borbély Fanni
Bodor Ádám szavaiban nincs nosztalgia, inkább egyfajta nyugalom. Nem keresi már az irodalmi tér új lehetőségeit. De amit elmondott – éppen ezért – súlyt kapott. A tapasztalat, a belső tartás, a csendes számvetés olyan hang, amely ritka manapság, és amelyre figyelni kell. Nem kiabál, nem kér elismerést. Csak egyszerűen jelen van – emberi mértékkel.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Nem tudom, hogy csinálta. És ahogy telik az idő, és mindinkább bonyolódik az életünk, egyre kevésbé értem.
Fábián Tibor: Aki a sírásunkat nevetésre gyógyította
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
Könyv, közösség, jelenlét: új fejezetet nyit a 11. Csíkszeredai Könyvvásár
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!