Az iránytű és a fa – Einstein és Bohr különös útja

Bohr ezzel szemben intellektuális közegben nőtt fel. Édesapja orvosprofesszor volt, barátai között pedig filozófusok, nyelvészek és fizikusok ültek, akik péntek esténként a Bohr-házban folytatták szellemi vitáikat.

Einstein, aki nem járt órákra

Einstein 19 évesen került be a Zürichi Műszaki Főiskola fizikai karára. Matematikát, elméleti és kísérleti fizikát kellett volna tanulnia – ám a matematikaórákat egyszerűen kihagyta. Pedig ott ült a katedrán Minkowski, a korszak egyik legnagyobb matematikusa, aki Riemann és Bolyai nyomán a görbült terek geometriáját tanította. Azt a matematikát, amely nélkül később a relativitáselmélet egyszerűen elképzelhetetlen volt. De Einstein arrogánsan úgy gondolta, hogy a matematika csak eszköz, nem igazi tudomány. És nemcsak a matematikát hanyagolta el: a kísérleti fizikát sem vette komolyan – látványosan meg is bukott. Igen, a 20. század legnagyobb fizikusa az egyetemen fizikából bukott meg. Ráadásul összerúgta a port egyik professzorával, Heinrich Weberrel, akit másodévtől kezdve egyszerűen csak „Herr Webernek” csúfolt. A következmény súlyos volt: ajánlólevél nélkül Einsteinnek becsukódtak az egyetemi karrier kapui.

Bohr, akinek az anyukája írta a doktoriját

Eközben Koppenhágában a fiatal Niels Bohr szárnyalni kezdett. Másodévesen már tanársegéd volt, disszertációját az atomok elektronszerkezetéről írta. Pontosabban: kidolgozta az elméletet, de a kézzel írt 114 oldalas dolgozatot az édesanyja vetette papírra, majd gépelte le.

Bohr körül az egyetemen pezsgő szellemi élet volt, még ha a professzorok sokszor nem is tudták igazán megítélni, mennyire korszakalkotó, amit a fiatal dán csinál. A család tekintélye és a jó kapcsolatok bejuttatták őt Cambridge legendás laborjába, a Cavendishbe. Ez volt a fizika Mekkája: J. J. Thomson keze alatt 11 Nobel-díjas nőtt ki egyszerre. Csakhogy Bohr rögtön azzal kezdte, hogy kétségbe vonta Thomson atommodelljét. A világ egyik leghíresebb professzora persze megsértődött, és eleinte szóba sem állt vele, haszontalan kísérletekkel foglalkoztatta. Bohr azonban hamarosan Rutherford oldalán találta magát Manchesterben, és itt születtek első, világraszóló eredményei.

Egyikük magányban, másikuk csapatban

Einstein, miután minden ajtó bezárult előtte, a berni Szabadalmi Hivatalban helyezkedett el. Napi munkája kimerült találmányok elbírálásában, amit egy-két óra alatt letudott. A fennmaradó időben egyedül gondolkodott – itt érlelődött meg a relativitáselmélet magja.

Líra és tudomány – az est különleges hangulata

Az előadás azonban nem csak a tudományról szólt. A Dálnoky Csilla által tolmácsolt versek nyújtották a közjátékot – mintha a két tudós világnézeti harcát az irodalom szelídítette volna. Einstein makacs szabadságvágya és Bohr részletekből épülő világképe mellé a költészet emberi hangja társult, így az este nem csupán tudományos, hanem mélyen emberi élményt is kínált.

Örökség és tanulság

Einstein és Bohr történeteiből kiderült: a zsenik sem hibátlanok. Egyikük gyerekként csúfolt, magányos különc volt, másikuk intellektuális elitben nevelkedett. Egyikük hivatalnoki iratok között álmodta újra a világot, másikuk kutatócsoportok élén szervezte át a tudományt. Mégis: mindkettőjük gondolatai nélkül ma másképp látnánk a világot.