
Fotó: Pixabay
„Tíz évtized, és mindegyiknek megvan a maga hangulata, története, divatja, művészete, zenéje és tudománya. Egy személyes időutazásra hívlak benneteket, 11 kávéházi beszélgetésre” – invitál Nagy Péter az Óriások vállán, avagy a rejtélyes XX. század című eseménysorozatra.
2025. február 19., 19:122025. február 19., 19:12
A csíkszeredai Nagy Péter tudománytörténeti kutató előadássorozatában a 20. század tudománytörténetét kívánja bemutatni tíz részben: mind a tíz alkalommal egy-egy évtizedet bemutatva. Január 30-án volt a sorozat a bevezető része, a következő alkalom pedig február 20-án lesz a Petőfi Kávéházban. Az esemény célja nem csupán egy szigorú tudományos ismeretterjesztő előadás, hanem egy kötetlen beszélgetés kezdeményezése is, amelybe minden érdeklődő becsatlakozhat, miközben Nagy Péter szórakoztatóan és a hozzá nem értők számára is érthetően bontja ki a 20. század nagy eseményeit, és mesél a század nagy embereiről.

A körülöttünk levő világ megismerésének a tudomány az alapja – véli Nagy Péter, akinek a tudományos gondolkodás meghatározza a világképét. Az előadásain is azt próbálja átadni, megmutatni, hogy a világuniverzum és a természettudomány csodálatos dolog.
Nagy Péter előadásai izgalmas kérdéseket boncolgatnak
Fotó: Borbély Fanni
Az előadásokat a közönség interaktivitására építi, és igyekszik minél több személyes élményt is bevonni a történetekbe. Az ilyen típusú beszélgetések segítik a résztvevőket, hogy jobban megértsék a 20. század történéseit.
A bevezető előadáson ennek megértésére Kenneth Clark művészettörténész gondolatait hozta példaként, miszerint a kultúra születése egy fontos építészeti eseményhez, a chartres-i székesegyház felavatásához kötődik. „Clark nézőpontja azonban vitatható, mivel szűkítette a kultúra fogalmát a nyugat-európai művészetekre, figyelmen kívül hagyva más nagy civilizációk, mint a görög, római, egyiptomi vagy kínai kultúrák hatását.” Nagy Péter ezt a gondolatot alapul véve mutatja be, hogy a kultúra nem csupán építészetet, festészetet és szobrászatot jelent, hanem egy sokkal komplexebb, globális jelenséget, azonban hűen reprezentálja azt, hogy a különböző évtizedek gondolkodói miként vélekedtek a témáról.
Fotó: Borbély Fanni
Az Óriások vállán, avagy a rejtélyes XX. század előadássorozat következő része február 20-án este hét órától kezdődik a Petőfi kávézóban.
– mutatott rá Nagy Péter. Hozzátette, a második beszélgetés már konkrétabb lesz: átveszi, hogy mi minden történt az 1900-tól 1910-ig terjedő években. De nemcsak a kvantumfizikáról lesz szó, hanem a párizsi olimpiáról, Puccini Pillangókisasszonyáról, Kokoschka játszó gyermekeiről, Kafkaról, II. Miklósról és Leninről is, továbbá egy meglepetésre is lehet számítani.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
szóljon hozzá!