Az iránytű és a fa – Einstein és Bohr különös útja
Bohr és Einstein: két zseni, akik más-más úton jártak, mégis együtt formálták a 20. századi fizika alapjait
Fotó: Forrás: Wikipédia
Két zseni, akik ugyanazon korszak gyermekei, mégis teljesen más szemlélettel írták át a 20. század tudományát. Albert Einstein és Niels Bohr állt Nagy Péter Óriások vállán című előadás-sorozata negyedik részének fókuszában.
Nagy Lilla
2025. október 13., 16:582025. október 13., 16:58
2025. október 13., 17:012025. október 13., 17:01
A csíkszeredai Zengő térben egy kisebb, családias közönség előtt tartotta Nagy Péter legújabb előadását, az Óriások vállán, avagy a rejtélyes huszadik század negyedik részét. Az est meghívott vendége Dálnoky Csilla színésznő volt, aki József Attila verseivel színesítette a tudományos blokkokat. A lírai közjátékok után azonban valóban a fizika vette át a főszerepet – ahogy Nagy Péter mondta: „Ez a mai nap kimondottan tényleg a fizikáé lesz…”.
Ezúttal két ikon, Albert Einstein és Niels Bohr került egymás mellé. Az összevetés izgalmas volt: két zseni, akik ugyanazon korszak gyermekei, mégis teljesen más családi háttérből indultak, és más szemlélettel írták át a 20. század tudományát.
Gyermekkori emlékek, amelyek meghatározták a gondolkodást
Einstein gyerekkoráról rengeteg legenda maradt fenn – köztük az, hogy nehezen tanult meg beszélni, sőt, a család szolgálólánya egyszerűen csak „depperter”-nek, azaz „kis hülyének” csúfolta.
A fordulatot egy ötéves kori élmény hozta: édesapjától kapott egy iránytűt, és a kisfiút teljesen lenyűgözte, hogy a tű mindig észak felé mutat, láthatatlan erővonalak vezetik. Ez az élmény egy életre meghatározta gondolkodását – a tér, az erőterek és az egységes magyarázat keresése lett Einstein nagy eszméje.
A kisebb közönség figyelemmel kísérte a párhuzamos életrajzokat, amelyeken Einstein és Bohr gyerekkorától a Nobel-díjig vezető útját mutatták be
Fotó: Nagy Lilla
Bohr ezzel szemben intellektuális közegben nőtt fel. Édesapja orvosprofesszor volt, barátai között pedig filozófusok, nyelvészek és fizikusok ültek, akik péntek esténként a Bohr-házban folytatták szellemi vitáikat.
Bohr egyik kedvenc gyerekkori története is szimbolikus: amikor édesapja a fák részleteire hívta fel figyelmét – gyökerekre, törzsre, gallyakra –, a kis Niels azt válaszolta: „A fát úgy kell látni, egyben”. Ez a látásmód – a részletek és az egész közti váltakozás – később végigkísérte gondolkodását, és a kvantumfizikai felismeréseiben is visszaköszönt.
Kudarcok, makacsság és a fizika forradalmának születése
Mi történik azonban, ha a világ két legnagyobb fizikusa – Albert Einstein és Niels Bohr – elindul az egyetemi pályán? Egyikük a kísérleti fizikából bukik meg, másikuk disszertációját az édesanyja írja le kézzel. Mégis: mindketten forradalmasították a tudományt, és két teljesen eltérő világról álmodtak – az egyik a galaxisokról, a másik az atomokról. Az alábbi történet bepillantást nyújt abba, hogyan született a relativitáselmélet és a kvantumfizika – hibákon, arrogancián, és néhány igazán különc professzoron keresztül.
Albert Einstein – a relativitáselmélet atyja, akinek gyerekkori iránytű-élménye egész életét meghatározta
Einstein, aki nem járt órákra
Einstein 19 évesen került be a Zürichi Műszaki Főiskola fizikai karára. Matematikát, elméleti és kísérleti fizikát kellett volna tanulnia – ám a matematikaórákat egyszerűen kihagyta. Pedig ott ült a katedrán Minkowski, a korszak egyik legnagyobb matematikusa, aki Riemann és Bolyai nyomán a görbült terek geometriáját tanította. Azt a matematikát, amely nélkül később a relativitáselmélet egyszerűen elképzelhetetlen volt. De Einstein arrogánsan úgy gondolta, hogy a matematika csak eszköz, nem igazi tudomány. És nemcsak a matematikát hanyagolta el: a kísérleti fizikát sem vette komolyan – látványosan meg is bukott. Igen, a 20. század legnagyobb fizikusa az egyetemen fizikából bukott meg. Ráadásul összerúgta a port egyik professzorával, Heinrich Weberrel, akit másodévtől kezdve egyszerűen csak „Herr Webernek” csúfolt. A következmény súlyos volt: ajánlólevél nélkül Einsteinnek becsukódtak az egyetemi karrier kapui.
Bohr, akinek az anyukája írta a doktoriját
Eközben Koppenhágában a fiatal Niels Bohr szárnyalni kezdett. Másodévesen már tanársegéd volt, disszertációját az atomok elektronszerkezetéről írta. Pontosabban: kidolgozta az elméletet, de a kézzel írt 114 oldalas dolgozatot az édesanyja vetette papírra, majd gépelte le.
Niels Bohr – a kvantumfizika úttörője, akit gyerekként intellektuális aranykor vett körül, és családi közegében kezdte el formálni gondolkodását
Fotó: forrás: Wikipédia
Bohr körül az egyetemen pezsgő szellemi élet volt, még ha a professzorok sokszor nem is tudták igazán megítélni, mennyire korszakalkotó, amit a fiatal dán csinál. A család tekintélye és a jó kapcsolatok bejuttatták őt Cambridge legendás laborjába, a Cavendishbe. Ez volt a fizika Mekkája: J. J. Thomson keze alatt 11 Nobel-díjas nőtt ki egyszerre. Csakhogy Bohr rögtön azzal kezdte, hogy kétségbe vonta Thomson atommodelljét. A világ egyik leghíresebb professzora persze megsértődött, és eleinte szóba sem állt vele, haszontalan kísérletekkel foglalkoztatta. Bohr azonban hamarosan Rutherford oldalán találta magát Manchesterben, és itt születtek első, világraszóló eredményei.
Egyikük magányban, másikuk csapatban
Einstein, miután minden ajtó bezárult előtte, a berni Szabadalmi Hivatalban helyezkedett el. Napi munkája kimerült találmányok elbírálásában, amit egy-két óra alatt letudott. A fennmaradó időben egyedül gondolkodott – itt érlelődött meg a relativitáselmélet magja.
Rutherforddal együtt írt három forradalmi tanulmányt az atomok és molekulák szerkezetéről, amelyek megalapozták a kvantumfizikát – és végül a Nobel-díjat is meghozták neki.
Makacs zsenik, két véglet
Einstein és Bohr útjai tehát szöges ellentétben indultak. Egyikük „bukott diák” volt, aki a magányt választotta, másikuk társasági alkat, aki csapatban alkotott maradandót. De épp ez a kettősség tette teljessé a 20. századi fizikát:
Együtt – bár sokszor vitatkozva – két pillérre állították a modern tudományt: a relativitáselméletre és a kvantummechanikára.
Dálnoky Csilla színésznő (balról az első) verssel törte meg a tudományos blokkokat, és költői pillanatokat varázsolt az est családias hangulatába
Fotó: Nagy Lilla
Líra és tudomány – az est különleges hangulata
Az előadás azonban nem csak a tudományról szólt. A Dálnoky Csilla által tolmácsolt versek nyújtották a közjátékot – mintha a két tudós világnézeti harcát az irodalom szelídítette volna. Einstein makacs szabadságvágya és Bohr részletekből épülő világképe mellé a költészet emberi hangja társult, így az este nem csupán tudományos, hanem mélyen emberi élményt is kínált.
Örökség és tanulság
Einstein és Bohr történeteiből kiderült: a zsenik sem hibátlanok. Egyikük gyerekként csúfolt, magányos különc volt, másikuk intellektuális elitben nevelkedett. Egyikük hivatalnoki iratok között álmodta újra a világot, másikuk kutatócsoportok élén szervezte át a tudományt. Mégis: mindkettőjük gondolatai nélkül ma másképp látnánk a világot.
És hogy a huszadik század rejtélyeit nemcsak képletek és laborok, hanem emberek – karakterek, sorsok, személyiségek – formálták.
korábban írtuk
A 20. század tudománytörténete tíz részben
„Tíz évtized, és mindegyiknek megvan a maga hangulata, története, divatja, művészete, zenéje és tudománya. Egy személyes időutazásra hívlak benneteket” – invitál Nagy Péter az Óriások vállán, avagy a rejtélyes XX. század című eseménysorozatra.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere
Van egy tanya a Firtos hegyén, ahol egy különleges bábtársulat él: saját készítésű bábokkal, díszlettel, élő népzenével, sajátos meseszövéssel születik itt árnyjáték, a Firtosi Kompániát pedig egy család apraja-nagyja alkotja.
Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Testi-lelki áthangolódás: tudatosan a változókorban
A menopauza minden nő életének természetes, de sokszor kihívásokkal teli szakasza.
Testi-lelki áthangolódás: tudatosan a változókorban
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!