
Nagy Szidónia Éva és Túros Eszter a kiállítás megnyitóján
Fotó: Nagy Lilla
A színek, formák és ritmusok belső harmóniájából születő képek világába hív Nagy Szidónia Éva új tárlata a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A fegyelmezett játék mögött mély belső béke és az önazonosság keresése rajzolódik ki.
2025. október 22., 20:042025. október 22., 20:04
A harmónia és az önazonosság keresése áll Nagy Szidónia Éva új kiállításának középpontjában, amely a Székelyföld Napok programsorozat keretében nyílt meg október 21-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A tárlatot Túros Eszter művészettörténész nyitotta meg, aki személyes és elemző hangvételű méltatásában a művész formavilágának sajátos rendjét és végtelen szabadságát emelte ki. A megnyitó zenei hangulatát a Truba-moll együttes két tagja biztosította.
A kiállítás a Székelyföld Napok keretében jött létre
Fotó: Nagy Lilla
„Fegyelmezett játék. Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent” – idézte a megnyitón a művészettörténész József Attilától, és ez a gondolat szinte kulcsként illeszkedik Nagy Szidónia Éva művészetéhez. A geometrikus formák, mandalák, növényi ornamensek és szabad asszociációk szelíd egymásba fonódásából egy biztonságos, megtartó világ bontakozik ki. Olyan világ, ahol a vonal sosem véletlen, a szín sosem puszta dísz, hanem a belső béke keresésének lenyomata.
A Truba-moll együttes két tagja zenélt a megnyitón, finom hangulatot teremtve a képek világa köré
Fotó: Nagy Lilla
A kiállított munkák között találunk Waldorf-képzéshez kötődő formajátékokat, Escher grafikáira emlékeztető végtelenített rajzokat, valamint olyan kompozíciókat, amelyek a rovásírás archaikus jeleit idézik. Mindezekben közös a rendteremtés szándéka: az a csendes, női bölcsességgel áthatott törekvés, hogy a világ kuszaságából egyensúlyt és biztonságot teremtsen.
A rendben ott lüktet a szabadság, a szimmetriában a női lélek szelíd sokszínűsége. Van, amelyik kép színpompában tündököl, más fekete-fehér letisztultságával hat, de egyik sem illusztráció, hanem belső folyamatok lenyomata.
Nagy Szidónia Éva munkái a rend és a szabadság harmóniáját idézik
Fotó: Nagy Lilla
Az alkotások mögött egy erős, döntésre kész alkotó áll. Az erős kontúrvonalak, a néhol szúrós, néhol puhának ható formák azt üzenik: tudja, mit akar, és azt pontosan meg is rajzolja. Képein a káosz sosem hiba, inkább őszinteség. A sokszínűségben ott a női lélek bohósága, a szabályosságban pedig a rend iránti vágy.
Egy látogató figyelmesen szemléli az alkotásokat – mintha a vonalak közé rejtett történeteket keresné
Fotó: Nagy Lilla
Túros Eszter szerint Nagy Szidónia Éva képei „az idő köreit járva” a megértés és az önismeret állomásait jelölik ki. Az alkotás folyamata egyszerre személyes és egyetemes: saját világának feltérképezése közben archaikus távlatokat nyit, miközben a hétköznapok pillanataiból is formát teremt.
Sokan voltak kíváncsiak a tárlat megnyitójára a Kájoni János Megyei Könyvtárban
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat két hétig látogatható a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az itt látható alkotások egyszerre szólnak a rendről és a szabadságról, a női lélek mélységeiről és az emberi lét határtalanságáról. Mert ahogy a művész vallja: a végtelen nem kívül, hanem bennünk kezdődik.
Van-e jövője a manapság ritkaságszámba menő órás szakmának? Madarász István székelyudvarhelyi műhelyében mesélt nekünk arról, hogy miként csöppent bele ebbe a világba.
Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
szóljon hozzá!