Nagy Szidónia Éva és Túros Eszter a kiállítás megnyitóján
Fotó: Nagy Lilla
A színek, formák és ritmusok belső harmóniájából születő képek világába hív Nagy Szidónia Éva új tárlata a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A fegyelmezett játék mögött mély belső béke és az önazonosság keresése rajzolódik ki.
2025. október 22., 20:042025. október 22., 20:04
A harmónia és az önazonosság keresése áll Nagy Szidónia Éva új kiállításának középpontjában, amely a Székelyföld Napok programsorozat keretében nyílt meg október 21-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A tárlatot Túros Eszter művészettörténész nyitotta meg, aki személyes és elemző hangvételű méltatásában a művész formavilágának sajátos rendjét és végtelen szabadságát emelte ki. A megnyitó zenei hangulatát a Truba-moll együttes két tagja biztosította.
A kiállítás a Székelyföld Napok keretében jött létre
Fotó: Nagy Lilla
„Fegyelmezett játék. Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent” – idézte a megnyitón a művészettörténész József Attilától, és ez a gondolat szinte kulcsként illeszkedik Nagy Szidónia Éva művészetéhez. A geometrikus formák, mandalák, növényi ornamensek és szabad asszociációk szelíd egymásba fonódásából egy biztonságos, megtartó világ bontakozik ki. Olyan világ, ahol a vonal sosem véletlen, a szín sosem puszta dísz, hanem a belső béke keresésének lenyomata.
A Truba-moll együttes két tagja zenélt a megnyitón, finom hangulatot teremtve a képek világa köré
Fotó: Nagy Lilla
A kiállított munkák között találunk Waldorf-képzéshez kötődő formajátékokat, Escher grafikáira emlékeztető végtelenített rajzokat, valamint olyan kompozíciókat, amelyek a rovásírás archaikus jeleit idézik. Mindezekben közös a rendteremtés szándéka: az a csendes, női bölcsességgel áthatott törekvés, hogy a világ kuszaságából egyensúlyt és biztonságot teremtsen.
A rendben ott lüktet a szabadság, a szimmetriában a női lélek szelíd sokszínűsége. Van, amelyik kép színpompában tündököl, más fekete-fehér letisztultságával hat, de egyik sem illusztráció, hanem belső folyamatok lenyomata.
Nagy Szidónia Éva munkái a rend és a szabadság harmóniáját idézik
Fotó: Nagy Lilla
Az alkotások mögött egy erős, döntésre kész alkotó áll. Az erős kontúrvonalak, a néhol szúrós, néhol puhának ható formák azt üzenik: tudja, mit akar, és azt pontosan meg is rajzolja. Képein a káosz sosem hiba, inkább őszinteség. A sokszínűségben ott a női lélek bohósága, a szabályosságban pedig a rend iránti vágy.
Egy látogató figyelmesen szemléli az alkotásokat – mintha a vonalak közé rejtett történeteket keresné
Fotó: Nagy Lilla
Túros Eszter szerint Nagy Szidónia Éva képei „az idő köreit járva” a megértés és az önismeret állomásait jelölik ki. Az alkotás folyamata egyszerre személyes és egyetemes: saját világának feltérképezése közben archaikus távlatokat nyit, miközben a hétköznapok pillanataiból is formát teremt.
Sokan voltak kíváncsiak a tárlat megnyitójára a Kájoni János Megyei Könyvtárban
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat két hétig látogatható a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az itt látható alkotások egyszerre szólnak a rendről és a szabadságról, a női lélek mélységeiről és az emberi lét határtalanságáról. Mert ahogy a művész vallja: a végtelen nem kívül, hanem bennünk kezdődik.
„Az éneklés olyan, mint a vetés” – vallja Bíró János, a Csíksomlyói Kegytemplom Kórusának karnagya. A 25 éve működő énekkar hétről hétre közösséget épít, és bizonyítja, hogy az ének nemcsak hang, hanem hála, öröm és a lélek nyelve.
A két UNITER-díjjal elismert III. Richárd című előadásával érkezik Csíkszeredába a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. A különleges, rockkoncerttel ötvözött Shakespeare-dráma kedd este látható a Szakszervezetek Művelődési Házában.
A költészet és a zene finom szövete fonódik össze a Mondjad, Atikám! estjén, ahol Vecsei H. Miklós és Balla Gergely közösen idézik meg József Attila világát — most az erdélyi közönség előtt.
A kis magyar világ mindössze négy évig tartott, de egy nemzedék emlékezetében ma is él. Márika néni visszaemlékezett a háború alatti oktatásra, a magyarországi tanítónőre, és azokra az évekre, amikor a tudás és az emberség volt a legnagyobb kincs.
„Hazahoztam önöknek valakit, aki gondolatban egyébként innen soha nem szakadt el” – ezzel indította könyvbemutatóját és előadását Fráter Olivér történész, aki Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának meghívására érkezett Csíkszeredába.
A szép számban összegyűlt pályatársai, barátai, tisztelői körében nyitották meg Siklódy Ferenc közel négyszáz rézkarcot tartalmazó kiállítását a Csíki Székely Múzeumban. A portrék sorát az ábrázolt alkotók eredeti alkotásai teszik megközelíthetőbbé.
A közösségi média ma már a kamaszok mindennapjainak a természetes része. A megosztott tartalmak azonban nem csupán szórakozást nyújthatnak, hanem szorongást is kiválthatnak, amely hatással lehet az önértékelésükre és az önbecsülésükre.
A csíkszeredai Mikó-vár falai között nyílik kiállítás Siklódy Ferenc grafikus 26 éven át formálódó monumentális sorozatából: a székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka. A közel négyszáz portré a régió művészeit és kulturális örökségét idézi meg.
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Két zseni, akik ugyanazon korszak gyermekei, mégis teljesen más szemlélettel írták át a 20. század tudományát. Albert Einstein és Niels Bohr állt Nagy Péter Óriások vállán című előadás-sorozata negyedik részének fókuszában.
szóljon hozzá!