Hirdetés
Hirdetés

A költők meghalnak, a költészet él

költő, André Ferenc, József Attila, Hangjátékok József Attilára, Csíkszereda, Csíki Játékszín, Hangjátékok József Attilára

André Ferenc gitáron kísérte a verseiből összeállított előadást

Fotó: Csíki Játékszín

Mit mondana Nemes Nagy Ágnes József Attilának? És Ady Endre? Hervay Gizella? Radnóti Miklós? Pilinszky János? Na és a ChatGPT? És habár ők nem szólhatnak hozzá, André Ferenc a szájukba adta a szavakat, költői kísérletet téve a mimézisre.

Nagy Lilla

2025. április 13., 17:332025. április 13., 17:33

Különleges irodalmi eseményeknek lehettek tanúi azok, akik részt vettek a költészet napi programokon Csíkszeredában: nemcsak Szabó Lőrinc verseit elevenítették fel a helyiek, hanem József Attila születésének 120. évfordulóját is ünnepelték. És egy új kötet is napvilágot látott, amely hangjátékokon keresztül tiszteleg a költő előtt: Százhúsz csikorgó télen át ­– Hangjátékok József Attilára címmel jelent meg André Ferenc legújabb könyve. A kötet a Gutenberg Kiadó gondozásában jelent meg, illusztrációit pedig Hatházi Rebeka készítette. A könyvbemutató a Lurkó Teens fesztivál keretében valósult meg, ahol Kész Orsolya, a Csíki Játékszín irodalmi titkára beszélgetett a szerzővel.

Határidők, elveszett vázlatok és költői párbeszédek

Hirdetés

A Százhúsz csikorgó télen át című kötet nemcsak formájában, hanem keletkezésének történetében is különleges:

a könyvbemutatón a szerző arról is mesélt, hogyan született meg az ötlet, illetve maguk a versek, amelyekben kalsszikus és kortárs költők – és a ChatGPT – szólnak képzeletbeli párbeszédben József Attilához.

A kötet alapjául szolgáló pályázatot a Lillafüred Alapítvány hirdette meg Az év óda költője címmel, amelyre André Ferenc is benevezett. A verseny keretében egy adott témában, az óda műfajában kellett alkotni, és ahogy azt Ferenc megfogalmazta: „a határidő a legjobb múzsa”. Bár az ihlet megérkezett – némi „önrontó” szerencsével –, egy balszerencsés pillanatban a szerző teljes merevlemeze megadta magát. Elveszett több száz versvázlat, fordítás, és igen, a doktori disszertációjának egy része is, de a sors közbeszólt: a pályázati határidőt meghosszabbították. Így született meg a kötet.

költő, André Ferenc, József Attila, Hangjátékok József Attilára, Csíkszereda, Csíki Játékszín, Hangjátékok József Attilára Galéria

André Ferenccel Kész Orsolya beszélgetett az újonnan megjelent kötetről

Fotó: Csíki Játékszín

Az inspiráció forrása sokféle volt – olykor egy koncert közepén, a mobiltelefonba jegyzetelve születtek meg a sorok, máskor pedig egy politikai beszéd vagy egy utcai jelenet adott lökést a gondolatoknak. A költő olyan kérdésekkel kezdett el játszani, mint például: „Hogyan írna Pilinszky József Attilához?”, vagy „Milyen hangon szólna meg Szőcs Géza vagy Nemes Nagy Ágnes, ha dialógust kezdeményezne vele?”. A kötet tehát egyfajta költői kollázs, amelyben André Ferenc különféle költői hangokat idéz meg úgy, hogy azok mégis tükrözzék a saját világát is.

Idézet
„Minden versemben ott vannak azok, akiktől olvastam. De ha már kollázs, akkor legyek én is a kollázs része”

– fogalmazott. Az irodalmi párbeszédek során nem csupán stílusokat utánozott, hanem mélyen beleásta magát az írók világába, ritmusába, gondolatmenetébe. Persze nem minden hangot sikerült megragadni. A szerző bevallotta, voltak próbálkozások, amelyeket ő maga úgy ítélt meg, hogy „bűncselekmény lenne a költészet ellen”, így ezek nem is kerültek be a kötetbe. Például Tóth Krisztina líráját nagyon szereti, de úgy érezte, nem tudja hitelesen megszólaltatni. A legnagyobb kihívást mégis a Kovács András Ferenc-változat jelentette, akinek komplex, sokrétű lírájához csak mély kutatómunkával tudott közelebb kerülni – reptéren, repülőn, könyvek között utazva, jegyzetelve.

költő, André Ferenc, József Attila, Hangjátékok József Attilára, Csíkszereda, Csíki Játékszín, Hangjátékok József Attilára Galéria

A Százhúsz csikorgó télen át verseiből készült előadást Kányádi Szilárd rendezte

Fotó: Csíki Játékszín

A költői módszertan – saját bevallása szerint – a klasszikus mimézis elvére épül: kezdetben utánzás, majd fokozatosan az önálló hang megtalálása. „Nem lehet nem belecsempészni magad. A legnagyobb utánzásban is ott leszel valahol, elkerülhetetlen.” Ez a kettősség végig jelen van a kötetben: egyszerre tiszteletadás és önreflexió, hommage és újraírás. És itt jön be a hangjáték mint műfaji keret:

a cél nem paródia, nem stílusgyakorlat, hanem olyan versek létrehozása, amelyek akár az adott költő saját kötetében is helyet kaphatnának.

A végeredmény egy izgalmas, sokszólamú gyűjtemény, amely egyszerre állít emléket József Attilának és eleveníti fel a magyar költészet gazdag hagyományát – mindezt kortárs szemmel, humorral, fájdalommal, játékosan.

„A hibát is megöleljük” – költészet, mesterséges intelligencia és az eleven emberi hang

A kötet nem csupán versek gyűjteménye, hanem egyfajta irodalmi performansz, egy szellemidézés, ahol nemcsak József Attila, hanem az őt körülvevő irodalmi galaxis is újra megszólal. De hogyan lehet elkerülni, hogy ez az egész ne csupán stílusjáték, ne paródia, hanem valódi lírai élmény legyen? André Ferenc számára a tét mindig is a költészet mélysége volt: megtalálni a különböző hangokban azt, ami igazán működteti őket – nemcsak formailag, hanem érzésvilágban, gondolatiságban is. „A paródia sokszor kiforgat, kiüresít, de engem az érdekelt, mitől valódi egy vers. A formán túl figyelem a teremtő erőt.”

költő, André Ferenc, József Attila, Hangjátékok József Attilára, Csíkszereda, Csíki Játékszín, Hangjátékok József Attilára Galéria

Könyvbemutatóval egybekötött verses est: megjelent André Ferenc Százhúsz csikorgó télen át című kötete

Fotó: Csíki Játékszín

A Babits-változat például az „öreg Babitsot” képzeli el, aki már torokrákja miatt nem tud beszélni, csak jegyzete segítségével kommunikál. A vers mögött valódi költői konfliktus húzódik: József Attila éles, már-már kíméletlen kritikája Babits egy kötetéről, ami a maga idejében botrányt kavart. Ferenc ezt a viszonyt is újrajátssza – de nem ítélkezve, hanem érzékenyen, költői empátiával.

Ugyanez az érzékenység vezeti végig a teljes kötetet: minden „átírás”, minden hangutánzás egyszerre főhajtás és kísérlet.

A cél nem az, hogy André Ferenc eltűnjön a szövegből, hanem éppen az, hogy átszűrje magán ezeket a hangokat, és valami újat hozzon létre. Vagy ahogy ő mondja: „ne legyen túl André Feris, de legyen benne André Feri is”.

költő, André Ferenc, József Attila, Hangjátékok József Attilára, Csíkszereda, Csíki Játékszín, Hangjátékok József Attilára Galéria

A Csíki Játékszín több színésze is megelevenítette a kötet verseit, illetve tisztelgett a 120 éve született József Attila előtt

Fotó: Csíki Játékszín

Mindezek mellett még egy, a 21. században különösen szemmel tartott kérdés is helyet kapott a kötetben: mit mondana egy mesterséges intelligencia József Attilának? A költő megkérte a ChatGPT-t, hogy írjon egy ilyen verset, és a kapott szöveget – szerkesztés nélkül – be is emelte a kötetbe. De hogy fél-e attól, hogy a mesterséges intelligencia egyszer átveszi a költők szerepét?

Idézet
Nem. Mert a mesterséges intelligencia nem tud hibázni úgy, mint mi. Nem tud olyat írni, amiben benne van az esés, a vér, a verejték, a hang remegése. Nem tud koncertet adni, ahol elszakad a gitárhúr, és valaki leesik a színpadról. Az a hiba, amit mi ölelünk meg – az emberi.”

Az estet egy, a kötet verseiből készült előadással zárták. A válogatást a Csíki Játékszín több művészének előadásában láthatta a közönség: a verseket Tatár Zsuzsa, Tóth Jess, Nagy Gellért, Borsos Tamás, illetve Balázs-Bécsi Aliz interpretálta, az előadást Kányádi Szilárd rendezte, gitáron a szerző kísérte a néhol szavalást, néhol énekeket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 03., szerda

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva

A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély

Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
2025. december 01., hétfő

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett

Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
2025. november 25., kedd

Bezzeg Antalné virágai...

Antal Béláné minden reggel megöntözte a gyönyörű virágait. Irigykedtek is a szomszédasszonyok.

Bezzeg Antalné virágai...
Bezzeg Antalné virágai...
2025. november 25., kedd

Bezzeg Antalné virágai...

Hirdetés
2025. november 19., szerda

Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás

kék-piros esővízben állok,
szememre ég a napkorong.

Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
2025. november 19., szerda

Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás

2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.

Az elveszett üvegszem
Az elveszett üvegszem
2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

2025. november 05., szerda

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk

Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Hirdetés
2025. november 04., kedd

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel

A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
2025. november 01., szombat

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza

Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
2025. október 28., kedd

Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése

Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.

Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Hirdetés