
André Ferenc gitáron kísérte a verseiből összeállított előadást
Fotó: Csíki Játékszín
Mit mondana Nemes Nagy Ágnes József Attilának? És Ady Endre? Hervay Gizella? Radnóti Miklós? Pilinszky János? Na és a ChatGPT? És habár ők nem szólhatnak hozzá, André Ferenc a szájukba adta a szavakat, költői kísérletet téve a mimézisre.
2025. április 13., 17:332025. április 13., 17:33
Különleges irodalmi eseményeknek lehettek tanúi azok, akik részt vettek a költészet napi programokon Csíkszeredában: nemcsak Szabó Lőrinc verseit elevenítették fel a helyiek, hanem József Attila születésének 120. évfordulóját is ünnepelték. És egy új kötet is napvilágot látott, amely hangjátékokon keresztül tiszteleg a költő előtt: Százhúsz csikorgó télen át – Hangjátékok József Attilára címmel jelent meg André Ferenc legújabb könyve. A kötet a Gutenberg Kiadó gondozásában jelent meg, illusztrációit pedig Hatházi Rebeka készítette. A könyvbemutató a Lurkó Teens fesztivál keretében valósult meg, ahol Kész Orsolya, a Csíki Játékszín irodalmi titkára beszélgetett a szerzővel.
Határidők, elveszett vázlatok és költői párbeszédek
A Százhúsz csikorgó télen át című kötet nemcsak formájában, hanem keletkezésének történetében is különleges:
A kötet alapjául szolgáló pályázatot a Lillafüred Alapítvány hirdette meg Az év óda költője címmel, amelyre André Ferenc is benevezett. A verseny keretében egy adott témában, az óda műfajában kellett alkotni, és ahogy azt Ferenc megfogalmazta: „a határidő a legjobb múzsa”. Bár az ihlet megérkezett – némi „önrontó” szerencsével –, egy balszerencsés pillanatban a szerző teljes merevlemeze megadta magát. Elveszett több száz versvázlat, fordítás, és igen, a doktori disszertációjának egy része is, de a sors közbeszólt: a pályázati határidőt meghosszabbították. Így született meg a kötet.
André Ferenccel Kész Orsolya beszélgetett az újonnan megjelent kötetről
Fotó: Csíki Játékszín
Az inspiráció forrása sokféle volt – olykor egy koncert közepén, a mobiltelefonba jegyzetelve születtek meg a sorok, máskor pedig egy politikai beszéd vagy egy utcai jelenet adott lökést a gondolatoknak. A költő olyan kérdésekkel kezdett el játszani, mint például: „Hogyan írna Pilinszky József Attilához?”, vagy „Milyen hangon szólna meg Szőcs Géza vagy Nemes Nagy Ágnes, ha dialógust kezdeményezne vele?”. A kötet tehát egyfajta költői kollázs, amelyben André Ferenc különféle költői hangokat idéz meg úgy, hogy azok mégis tükrözzék a saját világát is.
– fogalmazott. Az irodalmi párbeszédek során nem csupán stílusokat utánozott, hanem mélyen beleásta magát az írók világába, ritmusába, gondolatmenetébe. Persze nem minden hangot sikerült megragadni. A szerző bevallotta, voltak próbálkozások, amelyeket ő maga úgy ítélt meg, hogy „bűncselekmény lenne a költészet ellen”, így ezek nem is kerültek be a kötetbe. Például Tóth Krisztina líráját nagyon szereti, de úgy érezte, nem tudja hitelesen megszólaltatni. A legnagyobb kihívást mégis a Kovács András Ferenc-változat jelentette, akinek komplex, sokrétű lírájához csak mély kutatómunkával tudott közelebb kerülni – reptéren, repülőn, könyvek között utazva, jegyzetelve.
A Százhúsz csikorgó télen át verseiből készült előadást Kányádi Szilárd rendezte
Fotó: Csíki Játékszín
A költői módszertan – saját bevallása szerint – a klasszikus mimézis elvére épül: kezdetben utánzás, majd fokozatosan az önálló hang megtalálása. „Nem lehet nem belecsempészni magad. A legnagyobb utánzásban is ott leszel valahol, elkerülhetetlen.” Ez a kettősség végig jelen van a kötetben: egyszerre tiszteletadás és önreflexió, hommage és újraírás. És itt jön be a hangjáték mint műfaji keret:
A végeredmény egy izgalmas, sokszólamú gyűjtemény, amely egyszerre állít emléket József Attilának és eleveníti fel a magyar költészet gazdag hagyományát – mindezt kortárs szemmel, humorral, fájdalommal, játékosan.
„A hibát is megöleljük” – költészet, mesterséges intelligencia és az eleven emberi hang
A kötet nem csupán versek gyűjteménye, hanem egyfajta irodalmi performansz, egy szellemidézés, ahol nemcsak József Attila, hanem az őt körülvevő irodalmi galaxis is újra megszólal. De hogyan lehet elkerülni, hogy ez az egész ne csupán stílusjáték, ne paródia, hanem valódi lírai élmény legyen? André Ferenc számára a tét mindig is a költészet mélysége volt: megtalálni a különböző hangokban azt, ami igazán működteti őket – nemcsak formailag, hanem érzésvilágban, gondolatiságban is. „A paródia sokszor kiforgat, kiüresít, de engem az érdekelt, mitől valódi egy vers. A formán túl figyelem a teremtő erőt.”
Könyvbemutatóval egybekötött verses est: megjelent André Ferenc Százhúsz csikorgó télen át című kötete
Fotó: Csíki Játékszín
A Babits-változat például az „öreg Babitsot” képzeli el, aki már torokrákja miatt nem tud beszélni, csak jegyzete segítségével kommunikál. A vers mögött valódi költői konfliktus húzódik: József Attila éles, már-már kíméletlen kritikája Babits egy kötetéről, ami a maga idejében botrányt kavart. Ferenc ezt a viszonyt is újrajátssza – de nem ítélkezve, hanem érzékenyen, költői empátiával.
A cél nem az, hogy André Ferenc eltűnjön a szövegből, hanem éppen az, hogy átszűrje magán ezeket a hangokat, és valami újat hozzon létre. Vagy ahogy ő mondja: „ne legyen túl André Feris, de legyen benne André Feri is”.
A Csíki Játékszín több színésze is megelevenítette a kötet verseit, illetve tisztelgett a 120 éve született József Attila előtt
Fotó: Csíki Játékszín
Mindezek mellett még egy, a 21. században különösen szemmel tartott kérdés is helyet kapott a kötetben: mit mondana egy mesterséges intelligencia József Attilának? A költő megkérte a ChatGPT-t, hogy írjon egy ilyen verset, és a kapott szöveget – szerkesztés nélkül – be is emelte a kötetbe. De hogy fél-e attól, hogy a mesterséges intelligencia egyszer átveszi a költők szerepét?
Az estet egy, a kötet verseiből készült előadással zárták. A válogatást a Csíki Játékszín több művészének előadásában láthatta a közönség: a verseket Tatár Zsuzsa, Tóth Jess, Nagy Gellért, Borsos Tamás, illetve Balázs-Bécsi Aliz interpretálta, az előadást Kányádi Szilárd rendezte, gitáron a szerző kísérte a néhol szavalást, néhol énekeket.
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Hét év után új kötettel jelentkezett a kézdivásárhelyi Borcsa Imola. A Majd megérted cím alatt egybefűzött, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló novellákból egy székelyföldi kisvárosi család története bontakozik ki.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
szóljon hozzá!