/ Könyvbemutató

Ma, amikor a különféle alkalmazások akár percnyi pontossággal jelzik előre az esőt, vagy azt, hogy mikor süt ki a nap, a népi időjóslás több ezer éves következtetései már nem létfontosságúak, de egy könyv segít abban, hogy mégse menjenek feledésbe.

Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.

December 11-én, 18 órától mutatják be Veress Csongor Balázs A migráció mint fegyver című könyvét a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. Az eseményt a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet szervezi.

A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.

A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.

Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.

„Hazahoztam önöknek valakit, aki gondolatban egyébként innen soha nem szakadt el” – ezzel indította könyvbemutatóját és előadását Fráter Olivér történész, aki Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának meghívására érkezett Csíkszeredába.

Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.

Csíksomlyón mutatták be György Alfréd könyvét, amely nemcsak egy új verseskötet, hanem egy élet vallomása is. A kamilliánus szerzetes verseiben és gondolataiban a sebek, a hit és a segítés tapasztalata fonódik össze: a törékenységből remény születik.

Egy idős székely határőr hangja szól a múltból: Benedek Pál naplója nem csatákról, hanem túlélésről, éhségről, bajtársiasságról mesél – egy eltűnt világ utolsó szavai ezek, versekbe rejtve.

Mit mondana Nemes Nagy Ágnes József Attilának? És Ady Endre? Hervay Gizella? Radnóti Miklós? Pilinszky János? Na és a ChatGPT? És habár ők nem szólhatnak hozzá, André Ferenc a szájukba adta a szavakat, költői kísérletet téve a mimézisre.

Negyedik alkalommal lesz alkalmuk egy térben vásárolni az erdélyi könyvkiadók kínálatából és részt venni író-olvasó találkozókon a székelyudvarhelyieknek: nemsokára kezdetét veszi a városban a könyvünnep.

Békeima a magyar holokauszt-költészet meghatározó alakjáért: ez a Kaddis Radnóti Miklósért. Humort, erotikát, hullámzó, váltakozó témákat és nyelvet hoz be a kötet. Megjelenik benne Radu Vancu, de a sorokban ott van Radnóti hangja is.

Több mint négyszázötven erdélyi művész méltatása: Demeter Ervin legújabb kötete bizonyára sokáig referenciaként fog szolgálni. Az Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című könyvét több erdélyi városban is bemutatták a napokban.