Csoma-napok: csütörtökön kezdődik a tudományos ülésszak

Egész hetet felölelő programsorozat

Ettől eltekintve a 2026-os Csoma-napok is a hagyományos forgatókönyv szerint zajlik.

„Egész hetet felölelő programsorozatot állítottunk össze a Megyei Művelődési Központtal és a városi művelődési házzal, a helyi iskolával és az egyházközségekkel együttműködésben. Hétfőn és kedden a beregszászi születésű, jelenleg Magyarországon élő Lőrincz P. Gabriellával és műveivel ismerkedtünk. Csütörtökön kezdődik, és három napon át tart a Kőrösi Csoma Sándor – A magyarság szimbólumai címmel meghirdetett tudományos értekezlet” – taglalja a legfontosabb tudnivalókat.

Ferencz Éva számára szervezőként a legnagyobb kihívás úgy őrizni meg a hagyományt, hogy

Befektetés a jövőbe

„A Csoma-napok egy kisebb városnap, jelentőségét tekintve azt hiszem, Kovászna megye, de talán Erdély szintjén is az egyik legjelentősebb rendezvény – vallja a szervező, hozzátéve, hogy három nap alatt 500–600 ember fordul meg a különböző programjainkon.

A tudományos ülésszakra 20 előadót várnak itthonról és Magyarországról. Filmbemutatót is terveznek. „Az Articon Stúdió Vasmese című kísérleti dokumentumfilmjét a forgatókönyvíró Csáji Koppány László társágában nézzük meg, megnyitjuk a hivatásos képzőművészeknek meghirdetett Csoma-tárlatot, a gyermekeknek szóló rajztárlatot, és csütörtök este várjuk az érdeklődőket a főtéri fáklyás megnyitóra” – fejtegette a szervező.

Mindezek mellett a péntek esti gálaelőadásra, szombaton pedig, a tudományos értekezletet lezárását követően Csomakőrösön az istentiszteleten, a koszorúzáskor és a Csoma-emlékérem átadásakor számítanak minél több érdeklődőre.

Fiatal kutatók is jönnek

Ferencz Éva lapunknak kiemelte, örömükre szolgál, hogy a tudományos ülésszak idénre meghirdetett témája sok új, köztük fiatal előadót szólított meg.

„A három nap alatt 20 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a kovásznai Csoma-emlékközpontban. A magyarság szimbólumait többek között

Büszkeséggel tölti el a tudat, hogy a visszatérő magyarországi kutatók, mint például Szathmári Botond keletkutató, Csáji Koppány László kulturális antropológus vagy Török Zsolt kartográfus mellett idén fiatal hazai előadók is jelentkeztek izgalmas témákkal. Így a kézdivásárhelyi születésű Mike Bernadett turkológus, az ELTE doktorandusza, a kovásznai Konnát Árpád szintén ELTE-n diplomázó régész, vagy Oláh-Gál Róbert, aki matematikus létére megrögzött Csoma- és Bolyai-kutató. Földieink közül Sántha Attila is mindenképp említést érdemel, ő ezúttal a szibériai Vengerka nevű települések magyarokkal való kapcsolatát bizonygatja az összehasonlító nyelvészet módszereivel.

A konferencián elhangzó előadások szerkesztett anyagát idén is kötetbe foglalják, míg a tavalyi ülésszak tanulmányait felölelő kötetet (Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai) a hagyományhoz híven az idei Csoma-napok alkalmával mutatják be.