A turulmadár nyomában Alcsík déli részén

az ezt kifejező gesztusoknak, és most nemcsak Gál Sándorék, Tuzson Jánosék hősi helytállására gondolunk, arra, hogy itt is minden talpalatnyi földet vér öntözött. Hanem például arra is, hogy Székelyföldön itt, Csíkmenaságon szentelték fel az első országzászlót, mindjárt a visszacsatolást követő hónapban, 1940. október 13-án.

És még abban az évben Csíkszentimre, Tusnád, Csíkszentkirály is követte a jó példát, később Újtusnád, Kozmás, Csekefalva, Csíkszentmárton, Csíkbánkfalva, Csíkszentgyörgy és végül – utolsóként – Tusnádfürdő. Ezek után csoda-e, ha észak felé haladva majd minden településen turulmadár vigyázza lépteinket! De vegyük sorra!

Tusnádfürdő

Amint azt megírtuk, az utolsó székelyföldi országzászlót Tusnádfürdőn avatták fel 1944. július 23-án, az 1939 óta épülő ortodox templom fölötti sétányon.

– semmi sem hiányzik róla.

A különböző ábrázolásokat összevetve azt is megfigyelte, hogy a kardot tartó, historizáló turul elterjedése előtt a madár karmai közé olykor a Földanya alakját, máskor Hunort és Magort helyezték, a magyarság eredetét és összetartozását jelképezve.

– nyilatkozta akkoriban.

Az első világháborúban elesett harmincnégy újtusnádi hősi halott neve mellett ott maradt rajta a régi felirat is, miszerint „Újtusnád százéves fennállása emlékére emelte Újtusnád népe 1922-ben.”

Bizony, 1822. szeptember 11-én egy hatalmas tűzvész során Nagytusnád Szeretszeg nevű falurésze leégett, ám a lakosok egy része nem ott, hanem a község határában lévő Oltelvén húzta fel új házait, így jött létre a falu.

Csíkkozmás

Ha Tusnádtól az E578-as számú európai utat követjük tovább, a következő faluban, Csíkkozmáson ismét megállásra késztet egy gyönyörű alkotás. A községháza előtt őrködik, ott, ahol az első világháborús hősök emlékműve, illetve az országzászló is állt egykoron.

A második világháború után berendezkedő román hatalom az 1960-as évek közepéig tűrte meg, amikor is – az országút modernizálása ürügyén –

„A parancsot azonnal végrehajtották: darabokra szedték az emlékművet, és először átvitték a templom kerítéséhez, majd a darabokat daruval átemelték a kerítésen, be a templom udvarára. Ott hevertek a kövek, és két részben maga az obeliszk is évtizedeken át” – mesélte később Léstyán Imre.

és Pál Vince jóvoltából elhelyezték rajta az első világháború 64, a második világháború 37 hősi halottja nevét tartalmazó, valamint az emlékmű történetét összefoglaló márványtáblákat. A turulmadár – a csíkzsögödi születésű Dóczy András alkotása – 1991. március 14-én került a közel 4 méter magas oszlopra, illetve gömbre, kiterjesztett szárnnyal, karmai között karddal.

– olvashatjuk alatta, amin azért érdemes eltöprengeni.

Csíkszentmárton

A világháborús emlékmű nagyjából a ma már minden szempontból egy falut alkotó Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva egykori határán áll 1941. november 16-i avatása óta, amikor is kettős országzászlót is felvontak.

Közbirtokossági vezetők, egyházi elöljárók, tanítók és más tehetős magánszemélyek adományából emelték, az építőanyagot Lázárfalváról szerezték be, a munkát Tamás László és Keresztes Tamás helybeli kőművesmesterekre bízták.

1983-ban az emléktáblákat újra felhelyezték az emlékmű két oldalára, bevésve a második világháború negyvenhat csíkszentmártoni áldozatának nevét is.

A több mint 4 méter magas, 400×400×97 cm talapzatú emlékmű felújítását 1990-ben Gergely András polgármester és a helyi RMDSZ kezdeményezte, a munkálatokat közadakozásból fedezték. Az összetört, addig a templom tornyában őrzött turul torzójából Dóczy András szobrászművész „élesztett” újat, de formájára nézve ugyanolyat: magassága 65 cm, szárnyfesztávolsága 104 cm, a kard hossza 76 cm. Egyfajta lelki igazságtétel gyanánt az öntésnél alapanyagként egy szocialista munkakitüntetés bronzmedálját is felhasználták…

Gergely András szerint azóta sikerült azonosítani olyan hősi halottakat, akiknek neve nem szerepel a táblákon, előbb-utóbb talán kerül elegendő erő és akarat a pótlásra.

Az emlékművet 1991 pünkösdvasárnapján szentelték újra. A millennium alkalmából évszámokkal és az ugyancsak Dóczy András alkotta országcímerrel egészítették ki (a címert övező babérkoszorú Nagy Ödön szobrászművész munkája), majd 2000. november 12-én ünnepélyesen felavatták és megáldották.