A turulmadár visszaszáll: Erdővidék

Erre az egykoron Miklósvár- és Bardoc(fiú)székeket magába foglaló térségbe az Olt völgyéből manapság a nevében hat falu régi tulajdonjogát őrző Hatod-tetőn keresztülvezető műúton lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban eljutni, ám ez nem mindig volt így! Itt csak mintegy 130 évvel ezelőtt, Potsa József főispán idején, Gyárfás Győző királyi főépítész irányításával kezdtek hozzá a mai értelemben vett országút kiépítéséhez (a munkálatok egészen 1913-ig elhúzódtak), amit aztán 1972–73-ban, illetve pár évvel ezelőtt korszerűsítettek. Addig többnyire Sepsibükszádról a Murgó mögött lehetett oda eljutni, esetleg – valamivel északabbról indulva – a régi mitácsi úton; a Sepsikőröspatak és Középajta közötti Vadas-tetőn átvezetőt a második világháború idején fejlesztették hadi úttá.

Nagybacon

Mi a hatodit választottuk, ahol mindjárt az első településen, Nagybaconban turulos emlékmű fogad bennünket. A közelben bányászott andezittömbökből, szürke gránitból a helybéli Miklóssy József által faragott obeliszket 1998. augusztus 16-án leplezték le a művelődési ház előtt igényesen kialakított, rendezett parkban, Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke jelenlétében.

Nagybaconról még annyit mindenképp érdemes megjegyezni, hogy hat tábornokot adott a magyar honvédelemnek, köztük vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) vezérezredest, honvédelmi minisztert, aki Észak-Erdély Magyarországhoz való visszatérésekor a Marosvásárhelyre, majd tovább az egész Székelyföldre bevonuló csapatokat vezette. Ezek után csoda-e, ha – legalábbis József Álmos sepsiszentgyörgyi helytörténész kutatása szerint –

Zalánpatak

Igazából Málnás községhez tartozik, de személygépkocsival inkább innen, Nagybaconból célszerű a III. Károly brit uralkodót még Wales hercegeként megbabonázó Zalánpatakra eljutni, ahol a templom előtt szintén találunk turulmadaras alkotást. Ez a falu szülöttje, Datki Sándor műve,

„Úgy oldottam meg, hogy a szétszakított Nagy-Magyarország részeit fekete lánccal kapcsoltam össze, mert a fekete a gyásznak a jele. Viszont összekapcsolja a szétszakított részt, ami azt jelenti, hogy összetartozik” – magyarázza a Zabolán élő népi faragó. Fölötte az örökérvényű Deák Ferenc-i mondás kvinteszenciája:

Zalánpataknak is volt országzászlója Léva városa és a lévai járás leventéi jóvoltából, 1942. április 8-án vonták fel az iskola udvarán. Az idén tízéves, Préda Barna néprajzkutató által működtetett itteni falumúzeumban több korabeli, a díszes ünnepségen készült felvételen is elmerenghetünk, mint ahogy azon is, hogy

Préda Barnától tudjuk, hogy a zászlótalapzat szétrombolását 1947-ben rendelte el az új hatalom. „Azonban a zalánpataki derék székely férfiak, bízva egy jobb világban, a megsemmisítés helyett gondosan elrejtették a három feliratos kőtáblát. A kommunista diktatúrát átvészelve, 2013-ban egykori helyére új talapzat épült, oldalán a három eredeti táblával. Az avatásra az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án került sor, amikor a székely település lakói jelképesen együtt nyújtották be magyar állampolgársági kérésüket.” Pár évvel később a települést közel két évtizeden át szolgáló pedagógus házaspár, Ráduly József nyugalmazott tanító és Ráduly Irénke egykori óvónő az eredetivel majdnem teljesen azonos zászlót is elkészítette, azt most a római katolikus templomban őrzik.

Erdőfüle

Visszamegyünk Nagybaconba, ahonnan Baróton és Olaszteleken át az Erdővidék legszebb és leggazdagabb kopjafás temetőjével büszkélkedő Erdőfülébe érkezünk. Innen is vezet, jórészt a Kormos mentén egy terepjáróval járható út az Alcsíki-medencébe, valahol Szentkirálynál ér ki, de mi most megállunk a falu Nagykanyarjában, ahol kissé mostohának tűnő környezetben található az andezitkő obeliszk, rajta a szárnyait asszimetrikusan kitáró turulmadárral. Ez utóbbi

Az emlékművet az ezeréves magyar államiság emlékévében, 2000-ben leplezték le, erre utal a Millennium 2000 felirat is. Alatta a Szózat záró sora: Itt élned, halnod kell.

És ha már a többinél megtettük, hadd idézzük fel, hogy Erdőfülének is volt országzászlója. Felvonásának időpontja nem ismert, csak annyi, hogy a „László Gyula és az elszármazottak” adományát az Ereklyés Országzászló Nagybizottság (EONB) 1940. szeptember 30-án iktatta be, egyszerre a bardocival, a székelyszáldobosival és a bibarcfalvival. Az utóbbi kettőt 1941. július 27-én avatták fel.

Vargyas

Vargyas bejáratánál új székelykapu fogad. Illetve hát nem is annyira új, hiszen még a Ceaușescu-időkben állították fel Kovászna megye kökösi határánál, és Elena kívánságára, közvetlenül

Az önkormányzat megbízásából József Gellért nyugalmazott tanár vállalta a munkát, aki a pótlásba az eredeti életfamotívumot faragta tovább, így igyekeztek megőrizni a kapu eredeti jellegét. Nemrég állították vissza, no nem a rikai megyehatárhoz, hanem ide, a falutábla mellé.

Ahogy elhagyjuk, jobboldalt mindjárt a Makovezc Imre tervezte református templom késztet megállásra, valamivel előrébb a 16. századi alapokon nyugvó Daniel-kastély, de valahogy csak eljutunk a falu központjába, ahol

A szakirodalomban elesett hősök emlékműveként jegyzett oroszlánost a sorozatunk korábbi részében már említett Tompa József tervezte és vitelezte ki. 1931. május 25-én, pünkösd másodnapján rántották le róla leplet, az első világháború 105 áldozata tiszteletére emelték – a második világégés hősi halottainak emlékét az unitárius templomban, a szószék mellett található, ugyancsak Máthé Ferenc faragta emléktábla őrzi.

A kopja másik oldalán álló, 2004. augusztus 1-én, a Vargyas első írásos említése 670. évfordulójára rendezett első falunapon felavatott emlékműre „az 1948–49-es szabadságharcokban elesett és résztvevő honvédek és a magyarsárosi ütközetben elesett hat vargyasi nemzetőr emlékére 2001 március 15” feliratú, alatta még két, összesen 32 nevet tartalmazó márványtábla került.