
Gelence régen Orbaiszékhez tartozott
Fotó: Kocsis Károly
Állítólag már a hunok nagy királya is a címerén viselte, a képzőművészetben a millennium óta kisebb reneszánszát éli, bár a kommunisták nem kedvelték. Sorozatunk második részében az egykori Orbaiszék turulmadaras emlékműveit leltározzuk fel.
2026. május 10., 08:582026. május 10., 08:58
Sorozatunk első részben az egykori Kézdiszék turulmadaras emlékműveit vettük számba. Tőle délre terült el Orbaiszék, amely legalább olyan ősi és dicső múlttal büszkélkedik, még akkor is, ha falvai nem szerepelnek az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben, valamivel később kezdenek felbukkanni az oklevelekben.

Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Kézdivásárhelyről dél fele tartva, Szentkatolna végénél kelünk át a Feketeügyön, amely egyben a hajdani Kézdiszék és Orbaiszék határát is képezi. A főútról pár száz méter után balra letérve érjük el Gelence nagyközséget, ahol már a 2000-es évek elején kísérlet történt a turul „meghonosítására”: Szakács Tibor akkori polgármester megbízásából
Ez már a második turulmadaras emlékmű a községben
Fotó: Kocsis Károly
Ez nem mindenkinek nyerte el a tetszését, évekkel később életfástól el is tüntették, hogy aztán 2013 júniusában, a 14. falunapkor bronzba öntött turulról ránthassák le a leplet a Bodor György Művelődési Ház előtti téren.
A margittai születésű, Detken élő Gáspár Géza szobrászművész alkotásához Gráncsa László készített kőtalapzatot, amin Gelence címere és a község bejáratánál található székelykapu mása látható. Továbbá egy Jancsó Benedek-idézet olvasható rajta:
Fotó: Kocsis Károly
Alkotója megfogalmazása szerint a turulmadaramat abban a pillanatban ábrázolta, „amikor rászáll a gelencei vár tetejére, ami a gelencei címeren is látható. Próbáltam egy méltóságteljes, szolid turulmadarat készíteni, olyat, mint a székely nép. A magas talapzaton álló madár vigyáz a székely népre.” Itt a szabadságharc és a világháborúk hősi halottainak áldozathozatalát külön emlékmű, a Kelemen Dénes tervezte, törött csúcsú márványobeliszk idézi meg 1998. március 14-e óta, közel 250 nevet tartalmaz!
Páván már 1941-ben turulmadaras emlékművet avattak
Fotó: József Álmos gyűjteményéből
„Fényes, görcsös Páva, sártaposó Zabola, deszkarágó Kovászna” – az egyik 19. századi iskolában még így tanították a nebulóknak az orbaiszéki települések neveit. Csakhogy Pávát 1941-ben ideiglenesen, 1964-ben végleg Zabolához csatolták, tehát ma nem számít önálló településnek, de
2003-ban ismét
Fotó: Kocsis Károly
Annál is inkább, mert régen híres solymárok laktak itt, akik magyar királyoknak, erdélyi fejedelmeknek juttattak befogott és betanított madaraikból, de még a török portának fizetendő évi adóhoz is hozzájárultak ily módon. I. Rákóczi György fejedelmünk idején, 1635-ben 17 solymár családot tartottak számon a faluban, melyek közül a leghíresebbnek, a Martinak ugyan ma már nem élnek itt ilyen nevű ivadékai, de
Egy másik híres család, a pávai előnevű Vajna is innen származik, István és Péter nevű ősei 1621-ben nyertek nemességet Bethlen Gábortól. De többek között ide kötötték gyökerei Vajna Elek paleontológust, utazót, Vajna Ferenc geológust, a föld- és ásványtudományok doktorát, Vajna Gábor írót, orvosprofesszort, Vajna Albertet, a Ludovika Akadémia parancsnokát, vitéz Vajna Viktor címzetes altábornagyot és még sorolhatnánk.
Ezt a nemzetséget már csak azért is ki kell emelnünk, mert 1940. évi összejövetelükkor ők döntötték el, hogy a család három ősi fészkében, Páván, Kovásznán és Vajnafalván országzászlót állítanak a visszacsatolás örömére.
E célból egyesületet alapítottak, ennek költségén, illetve
1941. augusztus 10-i ünnepélyes felszentelésekor a pávai Vajna család nyolcvan taggal képviseltette magát élén a nyugalmazott altábornaggyal – ma már ezt a nevet senki sem viseli a faluban.
Fotó: Kocsis Károly
„Kovásznától hat kilométerre fekszik az ezer lakosú kis falu: Páva. Sok rege, monda fűződik hozzá. Nagy szerepe volt a török megszállás alatt. Ő szállította a sarcként kivetett sólyom madarakat. Évenként hatot. Nem egyszer sikertelen volt minden igyekezete, a hatból egy-kettő is hiányzott a megszabott időre, ilyenkor a török porta egy madárért tíz ifjút is vitt el... Kedves, kicsiny, igen egységes falu. Talán, mert kicsiny, nagy jellemzője az összetartás és a komoly munka, amelyet a vezetők végeztek és végeznek. A román megszállás alatt önerejéből, minden segítség nélkül kultúrházat épített, most pedig az elsők között építtette fel hősi emlékművét és állított országzászlót, háromezer pengő költséggel. Ez a szám nem nagy, de ha komolyan számba vesszük az egyes adományokat, a legszegényebb özvegyasszony is 5 pengőnél kevesebbet nem adott.”
Székely Nép (1941. aug. 12.)
Az emlékmű talapzatán a történelmi Magyarország térképe és a magyar címer domborműve volt látható, a kettő között a „Hősi halottaink emléke – 1914–1918” felirat. Az avatási ceremónián Fazakas József községi bíró, frontharcos, Vajna nyugalmazott altábornagy, Lőrincz Sándor református lelkész és – az országzászló-bizottság nevében – Kátay Zoltán mondott beszédet. Finta Katalin elszavalta tanító édesapjának erre az alkalomra írt versét, az emlékmű születésének történetét Bartha Károly nyugalmazott iskolaigazgató foglalta össze.
– tudósított a Székely Nép.
Az eredeti turul-megmintázást ma is a templomban őrzik
Fotó: Kocsis Károly
A második világháború vége fele, 1944 őszén egy helybéli vasgárdista
A megsérült turulmadarat sokáig az iskola pincéjében őrizték, majd a szovjet fogságból 1948-ban hazatérő Deák Béla később bevitte a református templomba, ma is ott hever a karzaton, Pop Levente parókus lelkipásztor jóvoltából sikerült is lefotóznunk. Az emlékmű mögötti, ma Bagoly Béla nevét viselő I-IV. osztályos iskolában 1926-tól nyugdíjazásáig tanító iskola- és faragómester volt az, aki kiharcolta, hogy az obeliszk a jelenlegi helyére kerüljön, mondván,
Réthi József kisgyerek volt, amikor gránátot dobtak az emlékműre
Fotó: Kocsis Károly
A helyi közösség a rendszerváltást követően kezdet gondolkodni az emlékmű felújításán, illetve kibővítésén, 2003-ig kellett rá várni. Ekkor
A térkép és a címer nem, de a turulmadár „visszaszállt”, még ha nem is az eredeti, mert azt körülményes lett volna kijavítani. A községvezetés inkább újat rendelt Gyarmati János és Kiss Levente marosvásárhelyi szobrászművészektől, a Páváról elszármazott kézdivásárhelyi mérnök, Szász Zoltán közreműködésével sikerült bronzba önteni.
Ezt már a faluban 20 évig tanítóskodó és 37 évig a kántori teendőket is ellátó, a faragás művészetét említett elődeihez képest úgyszintén magas szinten művelő, 85 éves Réthi József elevenítette fel lapunknak. Ő az 1941-es avatás évében született, és a sors úgy hozta, a felújított emlékműről is maga ránthatta le a leplet 2003-ban. Mint meséli, a turulmadárra gránátot dobó vasgárdistát sem kerülte el a karmája: később önkezével vetett véget életének, bár nem föltétlenül amiatti lelkiismeret-furdalásból…
Székelytamásfalván fából van kifaragva
Fotó: Kocsis Károly
A Zabola községhez tartozó Székelytamásfalván 2005. március 15-én avatták fel az Imreh István, Szakács Ferenc és Thúry Jankó helyi szabadságharcosok tiszteletére állított turulmadaras emlékművet, amit a már említett gelencei Both László az itteni Thúry-kúria udvarából származó akácfa törzséből faragott. Petőfi-idézetet vésett rá:
Mutassuk meg
A magyar nem olyasmi
Mint a gyertya, mit
El lehet oltani
A magyarnak élni
Kell örökké
És nem szabad
Rabnak lenni többé!
A madár fejéből egy darab kitört
Fotó: Kocsis Károly
A turulmadárnak azóta egy darab kitörött a fejéből, ebben az állapotában ott tartani talán nem szabadna, hiszen nemzeti ünnepeinkkor ide szokták elhelyezni a kegyelet koszorúit.
A madár fejéből egy darab kitört
Fotó: Kocsis Károly
A község következő faluja Szörcse, amely 2004. augusztus 1-jén törlesztette régi adósságát, és akkor egyszerre kettőt is: az első falunapok alkalmával az 1848–49-es szabadságharcban, valamint
A pávaival azonos ősi jelképünket tartó gúla alakú kőtömbre világháborús hősi halottak neveit írták rá.
A szörcsei hősök emlékművén is éppen olyan turul díszeleg, mint a pávain
Fotó: Kocsis Károly
Amennyiben Szörcsét északkeleti irányban hagyjuk el a régi Postaúton, némi pornyelés után Székelypetőfalvára érünk. Itt, az 1941 júniusában felállított országzászló talapzatán, piros-fehér-zöld díszítésű bolthajtásos frontjának íve alatt megtaláljuk a pávai emlékműről eltűnt Nagymagyarország-térkép mását az Így volt – így lesz felirattal egyetemben. Az avatásakor Hajdú Gyula majdani római katolikus főesperes, pápai prelátus, kanonok, a gyulafehérvári teológia nyugalmazott rektora diákként szavalt – 2008-ban ő szorgalmazta Ádám Attila Péter akkori (azóta elhunyt) polgármesternél a felújítását, illetve eredeti formában való visszaállítását. Mint ilyen, párját ritkítja egész Erdélyben!
Papolcon három éve avatták fel ezt az emlékművet
Fotó: Iochom István
Szörcséről visszamehetünk Zabolára, vagy a Postaúton haladva Cófalváig tehetünk kisebb kitérőt, de földúton akár közvetlenül is eljuthatunk Kovásznára, ahol jelenleg nem találni turulos emlékművet, de azért érdemes pár perc erejéig elmerengeni.
Ezt majdnem pontosan egy évre rá a településre bevonuló román katonák lerombolták, a helyére később szovjet emlékmű került.
A székelypetőfalvi emlékmű Erdélyben egyedi a maga nemében
Fotó: Kocsis Károly
A fürdővárost déli irányba elhagyva, Csomakőrös után érkezünk meg Papolcra. A Zágon községhez tartozó, egykor deszka-, kád-, hordó- és zsindelykészítéséről híres faluban ugyan régen szintén állott országzászló-tartó (Kisújszállás ajándékét 1942 márciusában vonták fel), amit kommunizmus zord esztendei eltüntettek, a hősi halottak tiszteletére csak 2002 novemberében állítottak emlékművet. Ezen
Kovásznán nincs turulszobor, de Tompa József nyárfából kifaragott egykori székely határőre mellett nem mehetünk el szó nélkül
Fotó: Szabó Dénes/OSZK Fényképtár
A papolci református templom udvarán, a magyar Szent Korona hiteles másolata jelenlétében 2023. október 29-én avatták fel a Budakeszin élő Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány elnöke, valamint a PCO Lovagrend által a helyi református egyházközségnek adományozott turulmadaras szobrot.
Az emlékművet Földes István lovag, Zágon község díszpolgára és Kelemen Gyula önkormányzati képviselő leplezte le, Váncza Lajos lelkipásztor áldotta meg.
– mondta az avatásakor Kiss Augustin polgármester. Mi mást tehetnénk hozzá? Úgy legyen!
A felfegyverzett határőr alig egy évig állhatott a vártán, szovjet csillag került a helyére
Fotó: Az Országzászló és a Székely Határőr emlékművének felavatása (al
Közvitára bocsátotta a környezetvédelmi minisztérium a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) 2026-os költségvetéséről szóló határozattervezetet – közölte szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Összehangolt közlekedésbiztonsági akciót tart a 15-ös országúton vasárnap a rendőrség. Érdemes lesz vigyázni a forgalmas útvonalon, amely áthalad Maros megyén, és Hargita megye északi részét is érinti.
Medvetámadás áldozata lehetett egy nő, akinek a Beszterce-Naszód megyei Telcs község területén találták meg a holttestét pénteken.
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton Magyarországon.
Megválasztották miniszterelnöknek Magyar Pétert az Országgyűlés alakuló ülésén szombaton.
Tizenkét év után kerül vissza az Európai Uniós zászlója a magyar parlament épületére Forsthoffer Ágnes szombaton megválasztott országgyűlési elnök első döntése szerint.
Egy kamion és egy személyautó ütközött össze szombaton reggel Olténiában, aminek következtében a teherautó felborult, a sofőrje pedig a helyszínen életét vesztette.
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton Magyarországon. Az új parlament megalakulásával megszűnt a 2022-ben hivatalba lépett, Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP-kormány megbízatása.
Közzétették a belügyminisztérium Facebook-oldalán azokat a hőkamerás légi felvételeket, amelyek nagyban hozzájárultak a Bihar megyei gyilkosság fő gyanúsítottjának elfogásához.
Leégett a szombatra virradóan a Retyezát-hegység Pietrele-völgyében lévő Encián (Gențiana) menedékház.
szóljon hozzá!