
Nagybacon turulmadaras emlékműve
Fotó: Kocsis Károly
Az egyiknél azt kifogásolták az emberek, miért nem nyitott csőrrel formázta meg a művész, a másiknál így tett, ám valami bekerült a szájába – de a lényeg, hogy léteznek! Ezúttal a hajdani Miklósvár- és Bardocszéken eredtünk a turulmadár nyomába.
2026. szeptember 20., 08:582026. szeptember 20., 08:58
Az ősi időkben az istenekhez földről és égboltról választott jelképek társultak. Az utóbbiak körében a Nap lehetett a legfontosabb, amihez a különböző népek különféle, a habitusuknak, jellemüknek leginkább megfelelő és az általuk belakott területen is jól ismert állatot „párosítottak”.
Amely aztán turulként ragadt meg a magyar mitológiában, miután Emesével ő közölte álmában, hogy Álmos fiából nagy fejedelem lesz.
Akad olyan etruszkológus, mint például a nyolc éve elhunyt olasz nyelvész, Mario Alinei, aki a turult egyenesen a termékenység istennőjének tartotta. Nem véletlen tehát, ha
A számbavételükre indított székelyföldi körutunk során eddig Háromszék nagy részét pásztáztuk végig, most Erdővidékre érkeztünk.
Az egyik oldalára a magyar szent korona is rákerült
Fotó: Kocsis Károly
Erre az egykoron Miklósvár- és Bardoc(fiú)székeket magába foglaló térségbe az Olt völgyéből manapság a nevében hat falu régi tulajdonjogát őrző Hatod-tetőn keresztülvezető műúton lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban eljutni, ám ez nem mindig volt így! Itt csak mintegy 130 évvel ezelőtt, Potsa József főispán idején, Gyárfás Győző királyi főépítész irányításával kezdtek hozzá a mai értelemben vett országút kiépítéséhez (a munkálatok egészen 1913-ig elhúzódtak), amit aztán 1972–73-ban, illetve pár évvel ezelőtt korszerűsítettek. Addig többnyire Sepsibükszádról a Murgó mögött lehetett oda eljutni, esetleg – valamivel északabbról indulva – a régi mitácsi úton; a Sepsikőröspatak és Középajta közötti Vadas-tetőn átvezetőt a második világháború idején fejlesztették hadi úttá.
A turulmadár Petrovits István munkája
Fotó: Kocsis Károly
Mi a hatodit választottuk, ahol mindjárt az első településen, Nagybaconban turulos emlékmű fogad bennünket. A közelben bányászott andezittömbökből, szürke gránitból a helybéli Miklóssy József által faragott obeliszket 1998. augusztus 16-án leplezték le a művelődési ház előtt igényesen kialakított, rendezett parkban, Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke jelenlétében.
Négy oldalán a hét vezér neve, valamint Vörösmarty Mihály Szózatának befejező sorai olvashatók.
Az 1100. évfordulóhoz képest két-hároméves késésre rácáfolva millecentenáriumi emlékműként tartják számon, de ezzel semmi baj nincs. Mivel főként nagybaconiak, illetve a faluból elszármazottak adományaiból épült, az emberek jogot formáltak arra, hogy beleszóljanak a művészi koncepcióba, és
Többen azt is kifogásolták, miért nincs nyitva a csőre, de ezt aztán nem vette figyelembe az alkotó. Akkor született Demeter József polgármester sajtó által is felkapott, ironizálásnak szánt ötlete, miszerint „legközelebb majd egy villanymotorral fogjuk ellátni, ami körbe-körbe forgatja a madarat, hogy mindenki meg legyen elégedve vele.”
A nagybaconi világháborús hősök emlékműve
Fotó: Kocsis Károly
Nagybaconról még annyit mindenképp érdemes megjegyezni, hogy hat tábornokot adott a magyar honvédelemnek, köztük vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) vezérezredest, honvédelmi minisztert, aki Észak-Erdély Magyarországhoz való visszatérésekor a Marosvásárhelyre, majd tovább az egész Székelyföldre bevonuló csapatokat vezette. Ezek után csoda-e, ha – legalábbis József Álmos sepsiszentgyörgyi helytörténész kutatása szerint –
Annak talapzatából alakították ki aztán a két világháború 147 áldozata, hőse tiszteletére állított emlékművet, amely a turulmadár szomszédságában hirdeti az utókor kegyeletét, és amely a ’89-es rendszerváltás után nyerte el mai alakját. (Borbándi Erik Szimbolikus térfoglalásaink című, négy éve megjelent művében a háromszéki országzászló-állítások terén Baróté az elsőség 1940. október 27-ével, míg Nagybacon esetében 1941. június 1-jét adja meg.)
A zalánpataki fából készült
Fotó: Demeter Zoltán
Igazából Málnás községhez tartozik, de személygépkocsival inkább innen, Nagybaconból célszerű a III. Károly brit uralkodót még Wales hercegeként megbabonázó Zalánpatakra eljutni, ahol a templom előtt szintén találunk turulmadaras alkotást. Ez a falu szülöttje, Datki Sándor műve,
„1942-ben esős tavasz volt, így április 8-án, a zászlószentelés napján is nagy sár volt az iskola előtt”
Fotó: A Zalánpataki Falumúzeumért Egyesület gyűjteményéből
„Úgy oldottam meg, hogy a szétszakított Nagy-Magyarország részeit fekete lánccal kapcsoltam össze, mert a fekete a gyásznak a jele. Viszont összekapcsolja a szétszakított részt, ami azt jelenti, hogy összetartozik” – magyarázza a Zabolán élő népi faragó. Fölötte az örökérvényű Deák Ferenc-i mondás kvinteszenciája:
Az összetartozás emlékművét a trianoni békediktátum 100. évfordulóján, 2020. június 4-én avatták fel, azóta is minden nemzeti összetartozás napján megemlékezést tartanak előtte.
Az országzászlót az iskola előtti talapzatra, illetve rúdra vonták fel
Fotó: A Zalánpataki Falumúzeumért Egyesület gyűjteményéből
Zalánpataknak is volt országzászlója Léva városa és a lévai járás leventéi jóvoltából, 1942. április 8-án vonták fel az iskola udvarán. Az idén tízéves, Préda Barna néprajzkutató által működtetett itteni falumúzeumban több korabeli, a díszes ünnepségen készült felvételen is elmerenghetünk, mint ahogy azon is, hogy
Talán azért, mert az egyik felére az angyalos nagycímer, a másikra Nagy-Magyarország térképe volt rámintázva…
Így már érthető, hogy később miért kellett szőnyegbe szőni
Fotó: A Zalánpataki Falumúzeumért Egyesület gyűjteményéből
Préda Barnától tudjuk, hogy a zászlótalapzat szétrombolását 1947-ben rendelte el az új hatalom. „Azonban a zalánpataki derék székely férfiak, bízva egy jobb világban, a megsemmisítés helyett gondosan elrejtették a három feliratos kőtáblát. A kommunista diktatúrát átvészelve, 2013-ban egykori helyére új talapzat épült, oldalán a három eredeti táblával. Az avatásra az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án került sor, amikor a székely település lakói jelképesen együtt nyújtották be magyar állampolgársági kérésüket.” Pár évvel később a települést közel két évtizeden át szolgáló pedagógus házaspár, Ráduly József nyugalmazott tanító és Ráduly Irénke egykori óvónő az eredetivel majdnem teljesen azonos zászlót is elkészítette, azt most a római katolikus templomban őrzik.
Préda Barna látogatóknak magyaráz az általa alapított zalánpataki falumúzeumban
Fotó: Borbáth Kata
1942-ben esős tavasz volt, így április 8-án, a zászlószentelés napján is nagy sár volt az iskola előtt. Ekkor történt meg a következő eset, amit most elmesélek… Még évekkel ezelőtt egy nézeteltérés történt Préda György és Szőcs Béla, Évegcsűr frissen kinevezett bírója között. A szakasz a templom elől indult el. A szárazajtai fúvószenekar fújta az indulókat, a fiatal leventék és katonák gyönyörű díszlépésben vonultak le a településen. Az iskola előtt összegyűlt a falu népe. Ünnepi ruhába öltözött asszonyok és férfiak, népviseletbe öltözött leányok, csendőrök, lelkészek és legelöl a falu elöljárója, Szőcs Béla, a bíró. Már messziről hallatszottak az indulók és a nehéz léptek, ahogy a bakancsok és csizmák csapódnak a sárba. Amint az iskola elejébe ért a szakasz, vitéz Nagy Iván, a szakasz parancsnoka tisztelgett, és a szakasz a parancsnak megfelelően jobbra nézett az elöljárók tiszteletére. A szakasz kemény, súlyos léptekkel haladt el az emberek előtt, s amint Préda György, a szakasz legszélső tagja Szőcs Béláig ért, komor, rezzenéstelen, katonához illő arccal jobbra nézett, és ahogy csak bírta, belecsapta nehéz bakancsos lábát a sárba, úgy, hogy a bíró tetőtől talpig csupa sár lett. A bíró mérgében elvörösödött, de nem volt annak helye, hogy problémát csináljon az esetből. Így történt, hogy Préda György elégtételt vett Szőcs Bélán, a bírón. Préda György 1944. szeptember 29-én, Marosludason az oroszokkal vívott csatában halt hősi halált. Mezőzáhon van eltemetve.”
(Részlet Préda Barna Azok az évegcsűri legények – zalánpataki történetek című anekdotás kötetéből)
Erdüfőle turulos emlékműve
Fotó: Kocsis Károly
Visszamegyünk Nagybaconba, ahonnan Baróton és Olaszteleken át az Erdővidék legszebb és leggazdagabb kopjafás temetőjével büszkélkedő Erdőfülébe érkezünk. Innen is vezet, jórészt a Kormos mentén egy terepjáróval járható út az Alcsíki-medencébe, valahol Szentkirálynál ér ki, de mi most megállunk a falu Nagykanyarjában, ahol kissé mostohának tűnő környezetben található az andezitkő obeliszk, rajta a szárnyait asszimetrikusan kitáró turulmadárral. Ez utóbbi
Most azzal egy korong alakú műanyag-valamit tart, de mivel eredetileg nem volt benne, szerepét nem tudom megfejteni.
Vajon mi „tart” a csőrében?
Fotó: Kocsis Károly
Az emlékművet az ezeréves magyar államiság emlékévében, 2000-ben leplezték le, erre utal a Millennium 2000 felirat is. Alatta a Szózat záró sora: Itt élned, halnod kell.
És ha már a többinél megtettük, hadd idézzük fel, hogy Erdőfülének is volt országzászlója. Felvonásának időpontja nem ismert, csak annyi, hogy a „László Gyula és az elszármazottak” adományát az Ereklyés Országzászló Nagybizottság (EONB) 1940. szeptember 30-án iktatta be, egyszerre a bardocival, a székelyszáldobosival és a bibarcfalvival. Az utóbbi kettőt 1941. július 27-én avatták fel.
Egykor nagyon szúrta Elena Ceaușescu szemét
Fotó: Kocsis Károly
Vargyas bejáratánál új székelykapu fogad. Illetve hát nem is annyira új, hiszen még a Ceaușescu-időkben állították fel Kovászna megye kökösi határánál, és Elena kívánságára, közvetlenül
Sikerült is átvészelni a vészterhes évtizedeket, de az idő vasfoga kikezdte, az alsó része el is korhadt, alapos felújításra szorult.
A vargyasi református templom tervét Makovecz Imre díjmentesen készítette el
Fotó: Kocsis Károly
Az önkormányzat megbízásából József Gellért nyugalmazott tanár vállalta a munkát, aki a pótlásba az eredeti életfamotívumot faragta tovább, így igyekeztek megőrizni a kapu eredeti jellegét. Nemrég állították vissza, no nem a rikai megyehatárhoz, hanem ide, a falutábla mellé.
Ahogy elhagyjuk, jobboldalt mindjárt a Makovezc Imre tervezte református templom késztet megállásra, valamivel előrébb a 16. századi alapokon nyugvó Daniel-kastély, de valahogy csak eljutunk a falu központjába, ahol
Két emlékmű a kopja két oldalán
Fotó: Kocsis Károly
A szakirodalomban elesett hősök emlékműveként jegyzett oroszlánost a sorozatunk korábbi részében már említett Tompa József tervezte és vitelezte ki. 1931. május 25-én, pünkösd másodnapján rántották le róla leplet, az első világháború 105 áldozata tiszteletére emelték – a második világégés hősi halottainak emlékét az unitárius templomban, a szószék mellett található, ugyancsak Máthé Ferenc faragta emléktábla őrzi.
A kopja másik oldalán álló, 2004. augusztus 1-én, a Vargyas első írásos említése 670. évfordulójára rendezett első falunapon felavatott emlékműre „az 1948–49-es szabadságharcokban elesett és résztvevő honvédek és a magyarsárosi ütközetben elesett hat vargyasi nemzetőr emlékére 2001 március 15” feliratú, alatta még két, összesen 32 nevet tartalmazó márványtábla került.
Ez is Petrovits-alkotás
Fotó: Kocsis Károly
És akkor hadd búcsúzzunk innen is országzászlóval, melyet – „a volt csonkahazában lakó székelyek” küldeményét –1941. május 18-án avattak fel. Amint az Unitárius Értesítő korabeli tudósításából kiderül, azt előbb a budapesti, Koháry utcai unitárius templomban Barabás István lelkész áldotta meg.
„Ezen az ünnepélyen négy székely leány szavalt, majd a zászlót bizottság vitte el Vargyasra, hol a magyar lélek életét hirdetni méltó helyen állították fel.”
Sok munka, imádság és szolgálat eredményeként vált teljessé a Máriapócsot Csíksomlyóval összekötő Mária Út-szakasz. Az 500 kilométeres út ünnepélyes átadását szombaton tartották a csíksomlyói kegytemplom előtt.
Egy 4 éves gyermek kiesett szombaton egy szászsebesi tömbház harmadik emeletéről – közölte a Fehér megyei rendőrség.
Tovább emelkedett az üzemanyagok ára Romániában szombaton is, miután a piacvezető OMV-Petrom hálózat literenként 9 banival emelte a dízel árát. A benzin nem drágult az elmúlt napokhoz képest.
Pszichoaktív anyagok jelenlétét mutatták ki egy 36 éves férfi szervezetében, akit Marosvásárhelyen állítottak meg a rendőrök. A nyárádgálfalvi férfi ellen büntetőeljárás indult.
Beszterce-Naszód megye jó példaként szolgál az egészségügyi rendszer korszerűsítéséhez nyújtott európai uniós források hatékony felhasználásában – jelentette ki szombaton Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter.
Több mint 65 millió szál cigarettát és 9729 kilogramm dohányt foglaltak le a rendőrök 2026 első nyolc hónapjában a dohányáruk és dohánytermékek csempészése elleni akciók során – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Rangos európai ösztöndíjat nyert Ilyés Ágota, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház patológus főorvosa. A Giordano Tanulmányi Ösztöndíj révén jövő év elején két hónapos képzésben vehet részt Portugáliában.
Hat elismerést vehetett át a Matula Média Kft. a Gödöllői Királyi Kastélyban megrendezett díjátadón szeptember elején.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Indoklása szerint Nicușor Dan azért bízta meg Siegfried Mureșant kormányalakítással, mert jelenleg a liberális európai parlamenti képviselő számíthat a legtöbb parlamenti szavazatra.
szóljon hozzá!