A turulmadár visszaszáll: Sepsiszék

Hatalmas bükszádi andezittömbre kerültek rá a szabadságharc és a két világháború hősi halottainak nevei, az egy évvel korábban felállított kopjafát a csernátoni múzeumban faragták ki a Haszmann testvérek. Az emlékműre 2003-ban „szállt le” a turulmadár, a felesége révén kisborosnyói kötődésű, csíksomlyói Köpe Géza szobrász munkája.

Körülötte, az 1972-ben lebontott egykori iskola helyén bontakozott ki – ugyancsak Damó Gyula tanító és a Nyíres Lokálpatrióta Kör ötletéből – a Székely-Magyar Történelmi Emlékpark.

Maga a sziklaszirten álló, hárommázsás madár alkotója ismeretlenségben kíván maradni, Sántha Imre Géza Köztérkép-szerkesztő több mint 600 katalogizált turulalkotás átnézése után sem talált azonos vagy hasonló művet.

A talapzat előoldalán zsoltáridézet olvasható („Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket”), valamint a dr. Szakáts László által 1940-ben szerzett, Kiss-Angyal Ernő által megzenésített, Ott, ahol zúg a négy folyó… kezdetű induló egy sora: „Zúgva száll, visszaszáll...”

Sepsiszentgyörgy

Kilyénen áthaladva Sepsiszentgyörgyre érkezünk, ahol 1942. november 15-én, v. Kozma István vezérőrnagy, a Marosvásárhelyen aznap megalakult Székely Határvédelmi Parancsnokság hamarosan kinevezendő parancsnoka jelenlétében országzászlót avattak az Erzsébet park Székely Mikó Kollégiummal szembeni oldalán.

Amint Csiki László Hinta című versében olvashatjuk, „A régi barompiac helyén, a parkban volt az országzászló, gránitbástyáit ötvenegyben lebontották, obeliszket raktak belőlük, és vörös csillagot a tetejébe.

Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművésznek Csíkszentkirályban is van egy hasonló alkotása, ám míg ott a kardot markoló, harcra kész madár fölfelé néz, itt az anyaföldet jelképező gömböt óvja. Az Emese álma mondára utal a György Attilától származó felirata is:

Kezdeményezője akkor azt javasolta, hogy a térnek a Székely szabadság nevet adják, később Turul térként rögzült a köztudatban, de a székely szabadság napját minden évben ott ünneplik.

Árkos

Az egykori országzászló-alapzat a községháza előtt állott, amelyre 1943. június 22-én vonták fel a Pest vármegye törvényhatósága által adományozott ereklyés országzászlót és a MOVE testedző-egyesület részéről küldött másodlobogót – itt most millenniumi szobor és a szabadságharc, valamint a két világégés áldozataira emlékeztető obeliszk áll.

A megmaradás emlékművének helyéül szolgáló kis parkot, benne a magyar címerre emlékeztető hármas halommal a Báró Szentkereszty Béla és a Petőfi Sándor utcák találkozásánál alakították ki. Sánta Csaba turulmadara a mikóújfalusi Ilyés András Zsolt és Urszuly Sámuel munkáját dicsérő, ottani bazaltos andezitből faragott talapzatra került, a

A szükséges anyagiak előteremtésében helyi adakozók is kivették a részüket, a turul öntési költségét a Somogy megyei Polány testvértelepülés polgármestere, Ellenberger Tamás és Szekér Csaba önkormányzati képviselő vállalta magára.

A nemzeti összetartozás napján, de a trianoni békediktátum kerek évfordulójához képest egy év késéssel, 2021. június 4-én leplezték le, az avatáskor Lovag Bornemissza Attila Gyere haza, Turulmadár című verse is elhangzott.

Bodok

A Vásár- és a Talamér-patakok közötti egykori Csordagyűjtő téren – gidófalvi, angyalosi, illyefalvi és részben sepsibükszádi társához hasonlóan – a csodával határos módon vészelte át a kommunista diktatúra évtizedeit az az országzászló-talapzat, amelyre 1942. június 28-án vonták fel a faluból elszármazott Simon Béla, a budapesti Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének (SZEFHE) elnöke ajándékát. Na jó,

„Azt akarjuk, hogy az utókor ezredévek után is mintaképet lásson, amelyből kidomborodik egy kis székely falu összetartása, békés, egységes hite, élete, műveltsége, erkölcse és hazaszeretete” – hangzott el 84 évvel ezelőtt, és lám, az Erdély-címeres pulpitussal ellátott, terméskő-építmény köré 2005-ben kovácsoltvas-kerítést emeltek, az országcímer helyére kerülő emléktáblára pedig az 1848–49-es szabadságharc hat helyi áldozatának nevét írták rá (2006. március 11-én leplezték le).

A turulmadár, a helybéli származású restaurátor, Berde József műve 2012. október 28-tól díszeleg rajta, amikor is az emlékművet újra avatták.

Oltszem

A Mikó-kastélyáról híres Oltszemen, a Petőfi Sándor Művelődési Ház előtti kis parkban 2006. június 18-án felavatott turulmadaras emlékmű a honfoglalásra, valamint a Bodok községhez tartozó település hősi halottjaira emlékeztet. A gelencei Both László népi mester faragta alkotást székelykapu boltíve alatt áthaladva tudjuk megközelíteni.

Anno Fodor István, Bodok polgármestere kért egy kis helyet az oltszemi református egyházközség műút mellett levő kertjéből, oda alakították ki az emlékparkot. A honfoglaló Árpádot és zsindelyes kupola alatt karmaival kardot tartó turulmadarat egybeötvöző emlékmű helyi cserefából készült, rajta táblán A honfoglalás és hősi halottaink emlékére, 2006 tavaszán felirat.

Ez a gesztus a falu részéről akár

Málnásfürdő

A Liget-tető, Dél-Hargita legdélebben fekvő vulkanikus kúpja alatt húzódik a borvizeiről ismert Málnásfürdő, régi nevén Málnási-feredő, ahol már 1750 körül gerendákkal bélelt fürdőmedencét építettek. Semseyné bugyogóját, hogy tréfásan nevezték, 1833-ban modernizálták, 1891-ben pedig már meleg kádfürdővel várták ide a vendégeket.

Vendéglőt építettek, csinos foglalásokkal látták el a forrásokat, 1899-ben szénsavgyárat is üzembe helyeztek. A Siculia Részvénytársaság 1904-től palackozott gyógyhatású ásványvizét a légcsőhurutos bántalmakban szenvedő Ferenc József osztrák-magyar császár és király is fogyasztotta orvosi javaslatra.

Ettől nem messze állt az „elődje”, az 1942. július 26-án felavatott, bástya alakú országzászló-emlékmű, homlokzatán koronás magyar címerrel.

Akárcsak a bodokin, ezen is szerepelt az elszakítottrablánc-motívum és az 1918–1940, továbbá egy tábla a Szabad hazában Istennel élni szabadon Istenért, Hazáért felirattal. Az 1950-es években semmisítették meg.

Sepsibükszád

Felső-Fehér vármegye nyúlványaként ugyan nem tartozott a történelmi Sepsiszékhez, de 1876-ban Háromszék vármegyéhez „csatolták”. A nevét viselő iskolának ma helyet adó, U-alaprajzú épületet gróf Mikes Ármin vadászkastélynak szánta a 20. század legelején. 1943. szeptember 8-án az előterében, a mainál szerényebb méretű, de 80 centi magas turulmadárral ékesített oszlopra vonták fel az országzászlót székely határőrök közreműködésével.

A talapzat a Budapesti Telefongyár hazafias munkássága, illetve Mérey Miklós gyárigazgató ajándékát képezte, rajta a bronzból készült magyar országcímerrel és fehér márványtáblán az Így volt, így lesz! felirattal. A háborút követően a régi-új hatalom ezeket eltüntette, a turult – miután a jobb a szárnyát leverték – minden bizonnyal beolvasztották.

Az 1989-es decemberi fordulatot követően az akkor Málnás községhez tartozó falu közössége rögvest ügyködni kezdett a csonka emlékmű helyreállításán, félmillió lejt össze is gyűjtve erre a célra. A tervet Varga Mihály sepsiszentgyörgyi képzőművész készítette el, aki a bronzmadár újbóli kiöntését is vállalta. Helyi mesterek – Gyakomelló Benedek, Stekbauer Jenő, Szép Lajos, Szakács Rezső, Szakács József, Szakács Antal, Katona Mátyás, Dinka Sándor, Barabás Sándor, Katona Márton és Bede József – faragott andezit-kőburkolattal vonták be az eredeti, háromméteres betontömböt, két és fél méterre kiszélesítve, amit a hozzávezető három betonlépcsővel egyetemben faragott kőoszlopokon nyugvó díszlánc-kerítéssel vettek körbe.

És mivel ez hősi emlékmű, természetesen a két világháborúban elesettek, valamint az 1989-es események egyetlen helyi áldozata, Müller László kiskatona nevét is feltüntették – ma már egy fekete márványlapra.