
Turulszobor Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tuchiluș Alex
A turul lehetséges madártani megfelelőjét vizsgálta előadásában dr. Sramkó Gábor kutató. Az előadó a kerecsensólyom és az altáji sólyom kapcsán ismertette, milyen történeti és genetikai érvek szólnak a feltételezések mellett.
2026. augusztus 09., 18:322026. augusztus 09., 18:32
Dr. Sramkó Gábor a Kínától a Kárpát-medencéig terjedő sztyeppéken, e természetes módon fátlan, füves síkságokon, illetve a Kárpát-medencei erdős sztyeppén élő állatok evolúciós történetét kutatja, többek között a kerecsensólyomét is, amely az eurázsiai sztyeppék jellegzetes madara. Előadását pénteken a a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeumban tartotta.
Saját bevallása szerint legérdekesebb kutatásai keleti országokhoz, Kazahsztánhoz és Mongóliához kötődnek. Az elmúlt négy évben több ízben is több ezer kilométert utazott azért, hogy Ázsiából a kerecsensólyom genetikai anyagát begyűjthesse. Ugyanis
„Nemzetünknek két fő gyökere van: az avarok Nyugat-Mongóliából, Árpád magyarjai az Urál környékéről kerültek a Pannon-medencébe. Nemzetünk erősen kötődik a sztyeppzónához, hiszen ehhez alkalmazkodtak, ezt ismerték.”
Kerecsensólyom fészke a sziklafalon
Fotó: MagyarTermészettudományi Múzeum/Cserkész Tamás
Lovas nomád életmódjukhoz szorosan hozzátartozott a solymászat is, nem véletlenül szerepel az Álmos eredetére vonatkozó mondában is a turulmadár, amely a monda szerint Emese álombeli látomásában a vezért nemzette.
Több évszázad óta azonban nem emlegetik, nem ismerik a turult. A rá vonatkozó töredékes ismereteket először az 1880-as években Schenk Jakab próbálta összegezni, de az ő eredményei feledésbe merültek. Bagyura János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja nemrég maga is kutatta a témát. Ő Schenk nyomán amellett érvelt, hogy
E mű szerint a togrul a legkiválóbb solymász, aktívan vadászik, tömzsi teste feketés-vöröses árnyalatú, feje széles, karmai erősek, a vadrécéket úgy vágja le, mint a kerecsensólyom rokona, és sok, akár ötven madarat is ejt el egymás után anélkül, hogy azonnal elfogyasztaná a zsákmányt. E jellemzők alapján és kizárásos alapon a sötét tollú altáji sólyom lehet a leírásban szereplő togrul. Ritka madárként írják le, a 14. századnál későbbi leírások nem is ismerik.
Felsorolt tulajdonságai, valamint fészkeinek nehéz megközelíthetősége és vadászatban való tehetsége alkalmassá teszik arra, hogy uralkodói jelkép legyen. Ezek azonban csak közvetett bizonyítékok arra nézve, hogy
A kerecsennek van egy nyugati és egy északi alfaja is. Utóbbinak vélhetően evolúciós elődje az altáji sólyom, amely alkalmazkodott a magas, 3000–4000 méteres hegyek hideg és oxigénszegény légköréhez.
Az altáji sólyom, a keleti kerecsensólyom egy alfaja. Jelenlegi tudásunk szerint ez lehet a mi turulunk
Fotó: mttmuzeum.blog.hu/Sramkó Gábor
Sudár Balázs, az ősmagyarság kultúrtörténetét vizsgáló filológus szerint a solymászkönyvek egymást másolják, mindenki az arab leírást ismétli. Viszont ő is elismeri, hogy a 8–14. században létezett egy vadászatra használt, robusztus, feketés ragadozó madár, amelyet turulnak neveztek. A legjobb magyarázatból fakadó következtetés szerint az altáji sólyom lehet a turul, nincs olyan megfigyelés, amely ellentmond ennek – hangzott el.
Dr. Sramkó szakmai célja, mint mondta, az volt, hogy a keleti, nyugati és északi kerecsensólyom, valamint az altáji sólyom genetikai mintáit begyűjtse és összehasonlítsa. Ehhez a tojókat kell begyűjteni, mert ők rendelkeznek a teljes génkészlettel. Két expedíciót is ennek a célnak rendelt alá:
hogy a kerecsensólymok fészkeiből kivett madarakból vérmintát vegyen, és azokat összehasonlítsa.
Előadásának második részében az ezeken az expedíciókon készített felvételeket vetítette le, amelyek által a hallgatóság a kazahok és a mongolok kultúrájába, életmódjába is mélyebb betekintést nyerhetett.
Gombásztúra, kiállítás, ételkóstoló, szakmai előadások és gyermekfoglalkozások várják az érdeklődőket: szeptember 26-án és 27-én a VIII. Édes Ízek fesztivál keretében ismét megszervezik a hagyományos gombanapokat Sepsiszentgyörgyön.
Szeptember 25–27. között ismét a kürtőskalácsé lesz a főszerep Sepsiszentgyörgy központjában: pénteken kezdődik a VIII. Kürtőskalács – Édes ízek fesztiválja.
Évtizedeken át rejtőző üvegnegatívok őrzik a sepsiszentgyörgyi Gyulai-ház egykori napfényműtermének emlékét. A páratlan fotóanyag hadtörténeti vonatkozású részét Préda Barna néprajzkutató dolgozta fel.
Romániában nincs intézményesített iskolai szemészeti szűrés, de Sepsiszentgyörgyön már ötödik éve zajlik ingyenes és átfogó vizsgálatsorozat a Máltai Szeretetszolgálat szervezésében. Minden kisiskolásnak fontos lenne átesni rajta.
Gróf Mikó Imrét ábrázoló, eredetileg Kovásznára szánt alkotását a minap leplezték le Budapesten, közben városának is ajándékozott munkát. Vetró András azt mondja, nem tud tétlenül ülni, most éppen a Bálványosi Art Camp hétvégi kiállítására készül.
Őrizetbe vettek egy 50 éves, Bákó megyei férfit, akit több kézdivásárhelyi lakásba való behatolással és autóból való lopással gyanúsítanak. A rendőrség szerint a férfi visszaeső bűnelkövető, és mindössze három hónapja szabadult a börtönből.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 51 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy súlyos bántalmazott egy 62 éves sepsiszentgyörgyi férfit.
Veterán traktorok felvonulásával, működő stabil motorok bemutatójával, kulturális programokkal és kézműves-foglalkozásokkal várják az érdeklődőket szombaton a Csernátoni BuRRogtató 2026-os kiadásán.
A „zászlócsókolgatós” törvénytervezet ellen szólalt fel tegnap a parlamentben Miklós Zoltán képviselő, ám úgy tűnik, az AUR-nak nincs szándékában hátrálni. Sőt, sikerült PSD-s, illetve kisebbségi képviselőket is megnyernie az ügynek.
Őszi vigadalom néven tartanak kikapcsolódást, szórakozást szolgáló, kulturális élményt ígérő estet pénteken Kézdivásárhelyen. Délután 6 órától fúvós- és népzene várja az érdeklődőket a Borudvarban, ahol a fatányérosok mellé borokat is lehet kóstolni.
szóljon hozzá!