
Turulszobor Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tuchiluș Alex
A turul lehetséges madártani megfelelőjét vizsgálta előadásában dr. Sramkó Gábor kutató. Az előadó a kerecsensólyom és az altáji sólyom kapcsán ismertette, milyen történeti és genetikai érvek szólnak a feltételezések mellett.
2026. augusztus 09., 18:322026. augusztus 09., 18:32
Dr. Sramkó Gábor a Kínától a Kárpát-medencéig terjedő sztyeppéken, e természetes módon fátlan, füves síkságokon, illetve a Kárpát-medencei erdős sztyeppén élő állatok evolúciós történetét kutatja, többek között a kerecsensólyomét is, amely az eurázsiai sztyeppék jellegzetes madara. Előadását pénteken a a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeumban tartotta.
Saját bevallása szerint legérdekesebb kutatásai keleti országokhoz, Kazahsztánhoz és Mongóliához kötődnek. Az elmúlt négy évben több ízben is több ezer kilométert utazott azért, hogy Ázsiából a kerecsensólyom genetikai anyagát begyűjthesse. Ugyanis
„Nemzetünknek két fő gyökere van: az avarok Nyugat-Mongóliából, Árpád magyarjai az Urál környékéről kerültek a Pannon-medencébe. Nemzetünk erősen kötődik a sztyeppzónához, hiszen ehhez alkalmazkodtak, ezt ismerték.”
Kerecsensólyom fészke a sziklafalon
Fotó: MagyarTermészettudományi Múzeum/Cserkész Tamás
Lovas nomád életmódjukhoz szorosan hozzátartozott a solymászat is, nem véletlenül szerepel az Álmos eredetére vonatkozó mondában is a turulmadár, amely a monda szerint Emese álombeli látomásában a vezért nemzette.
Több évszázad óta azonban nem emlegetik, nem ismerik a turult. A rá vonatkozó töredékes ismereteket először az 1880-as években Schenk Jakab próbálta összegezni, de az ő eredményei feledésbe merültek. Bagyura János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja nemrég maga is kutatta a témát. Ő Schenk nyomán amellett érvelt, hogy
E mű szerint a togrul a legkiválóbb solymász, aktívan vadászik, tömzsi teste feketés-vöröses árnyalatú, feje széles, karmai erősek, a vadrécéket úgy vágja le, mint a kerecsensólyom rokona, és sok, akár ötven madarat is ejt el egymás után anélkül, hogy azonnal elfogyasztaná a zsákmányt. E jellemzők alapján és kizárásos alapon a sötét tollú altáji sólyom lehet a leírásban szereplő togrul. Ritka madárként írják le, a 14. századnál későbbi leírások nem is ismerik.
Felsorolt tulajdonságai, valamint fészkeinek nehéz megközelíthetősége és vadászatban való tehetsége alkalmassá teszik arra, hogy uralkodói jelkép legyen. Ezek azonban csak közvetett bizonyítékok arra nézve, hogy
A kerecsennek van egy nyugati és egy északi alfaja is. Utóbbinak vélhetően evolúciós elődje az altáji sólyom, amely alkalmazkodott a magas, 3000–4000 méteres hegyek hideg és oxigénszegény légköréhez.
Az altáji sólyom, a keleti kerecsensólyom egy alfaja. Jelenlegi tudásunk szerint ez lehet a mi turulunk
Fotó: mttmuzeum.blog.hu/Sramkó Gábor
Sudár Balázs, az ősmagyarság kultúrtörténetét vizsgáló filológus szerint a solymászkönyvek egymást másolják, mindenki az arab leírást ismétli. Viszont ő is elismeri, hogy a 8–14. században létezett egy vadászatra használt, robusztus, feketés ragadozó madár, amelyet turulnak neveztek. A legjobb magyarázatból fakadó következtetés szerint az altáji sólyom lehet a turul, nincs olyan megfigyelés, amely ellentmond ennek – hangzott el.
Dr. Sramkó szakmai célja, mint mondta, az volt, hogy a keleti, nyugati és északi kerecsensólyom, valamint az altáji sólyom genetikai mintáit begyűjtse és összehasonlítsa. Ehhez a tojókat kell begyűjteni, mert ők rendelkeznek a teljes génkészlettel. Két expedíciót is ennek a célnak rendelt alá:
hogy a kerecsensólymok fészkeiből kivett madarakból vérmintát vegyen, és azokat összehasonlítsa.
Előadásának második részében az ezeken az expedíciókon készített felvételeket vetítette le, amelyek által a hallgatóság a kazahok és a mongolok kultúrájába, életmódjába is mélyebb betekintést nyerhetett.
Elvileg egy magánjellegű adásvételi szerződés tárgya, ám eszmei értékénél fogva mégiscsak közösségi ügy. Kézdivásárhelyen eladó a szabadságharc ágyúöntő mestere, Turóczi Mózes egykori lakóháza, és sokak számára nem mindegy, milyen kézbe kerül.
A lakossági visszajelzések nyomán hétfőtől változások lesznek a sepsiszentgyörgyi buszjáratok egy hónapja megújult rendszerében, az iskolásoknak pedig, ha nem is házhoz, de az iskolába eljuttatják a bérleteket.
Pénteken délután Kézdivásárhelyen, Kézdiszentléleken, Gelencén, Ozsdolán és Berecken végzett közúti, közrendészeti és gazdasági ellenőrzéseket a Kovászna megyei rendőrség és csendőrség.
Volt nemesi kastély, úri vadászkastély, majd a kommunista időkben a kollektív irodája, pionírtábor és gyermekotthon, ma pedig újra régi fényében ragyog a felújított oltszemi Mikó-kastély: ünnepélyes megnyitója nagy érdeklődés közepette zajlott.
Jövő héten szavaz döntő házként a képviselőház az emelt medvekilövési kvótát előíró törvényről, ugyanakkor még mindig alá lehet írni az Agrosic Egyesület hasonló tárgyú beadványát, amelyet az államelnöknek és a kormánynak címeztek.
Tizennégy éve működteti Kovászna megye tanácsa az iskolatáska programot: az ajándéknak a gyermekek és szülők egyaránt örülnek. Eddig több mint 30 ezer iskolába induló gyermek kapta meg a felszerelt iskolatáskát.
Erdélyi filmpremiernek ad otthont szombaton az oltszemi Mikó-kastély: a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy szervezésében az Edoardo Winspeare rendezte Vita mia – Az én életem című olasz filmet vetítik.
Még mindig lehet nevezni (szeptember 4. a határidő), és bár az utolsó napokban mindig nagyobb a pezsgés, már most látszik, hogy a korábbiaknál nagyobb az érdeklődés a Székely Vágta idei futamaira. Ma összeállt a rendezvény programja is.
Egy 54 éves sepsiszentgyörgyi férfit keres a rendőrség, aki szeptember 1-jén délután elindult munkahelyéről, de nem érkezett haza. A hatóságok szerint olyan információk merültek fel, amelyek alapján veszélyben lehet az élete vagy testi épsége.
Három nőt állítanak bíróság elé Kézdivásárhelyen, miután a vád szerint alkalmazottként összesen több mint 391 ezer lejt tulajdonítottak el munkáltatójuktól.
szóljon hozzá!