A magyarság szimbóluma, de voltaképpen melyik madár a turul?
Turulszobor Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tuchiluș Alex
A turul lehetséges madártani megfelelőjét vizsgálta előadásában dr. Sramkó Gábor kutató. Az előadó a kerecsensólyom és az altáji sólyom kapcsán ismertette, milyen történeti és genetikai érvek szólnak a feltételezések mellett.
Bodor Tünde
2026. augusztus 09., 18:322026. augusztus 09., 18:32
Dr. Sramkó Gábor a Kínától a Kárpát-medencéig terjedő sztyeppéken, e természetes módon fátlan, füves síkságokon, illetve a Kárpát-medencei erdős sztyeppén élő állatok evolúciós történetét kutatja, többek között a kerecsensólyomét is, amely az eurázsiai sztyeppék jellegzetes madara. Előadását pénteken a a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeumban tartotta.
Saját bevallása szerint legérdekesebb kutatásai keleti országokhoz, Kazahsztánhoz és Mongóliához kötődnek. Az elmúlt négy évben több ízben is több ezer kilométert utazott azért, hogy Ázsiából a kerecsensólyom genetikai anyagát begyűjthesse. Ugyanis
„Nemzetünknek két fő gyökere van: az avarok Nyugat-Mongóliából, Árpád magyarjai az Urál környékéről kerültek a Pannon-medencébe. Nemzetünk erősen kötődik a sztyeppzónához, hiszen ehhez alkalmazkodtak, ezt ismerték.”
Kerecsensólyom fészke a sziklafalon
Fotó: MagyarTermészettudományi Múzeum/Cserkész Tamás
Lovas nomád életmódjukhoz szorosan hozzátartozott a solymászat is, nem véletlenül szerepel az Álmos eredetére vonatkozó mondában is a turulmadár, amely a monda szerint Emese álombeli látomásában a vezért nemzette.
Töredékes emlékek a turulról
Több évszázad óta azonban nem emlegetik, nem ismerik a turult. A rá vonatkozó töredékes ismereteket először az 1880-as években Schenk Jakab próbálta összegezni, de az ő eredményei feledésbe merültek. Bagyura János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja nemrég maga is kutatta a témát. Ő Schenk nyomán amellett érvelt, hogy
E mű szerint a togrul a legkiválóbb solymász, aktívan vadászik, tömzsi teste feketés-vöröses árnyalatú, feje széles, karmai erősek, a vadrécéket úgy vágja le, mint a kerecsensólyom rokona, és sok, akár ötven madarat is ejt el egymás után anélkül, hogy azonnal elfogyasztaná a zsákmányt. E jellemzők alapján és kizárásos alapon a sötét tollú altáji sólyom lehet a leírásban szereplő togrul. Ritka madárként írják le, a 14. századnál későbbi leírások nem is ismerik.
Felsorolt tulajdonságai, valamint fészkeinek nehéz megközelíthetősége és vadászatban való tehetsége alkalmassá teszik arra, hogy uralkodói jelkép legyen. Ezek azonban csak közvetett bizonyítékok arra nézve, hogy
A kerecsennek van egy nyugati és egy északi alfaja is. Utóbbinak vélhetően evolúciós elődje az altáji sólyom, amely alkalmazkodott a magas, 3000–4000 méteres hegyek hideg és oxigénszegény légköréhez.
Az altáji sólyom, a keleti kerecsensólyom egy alfaja. Jelenlegi tudásunk szerint ez lehet a mi turulunk
Fotó: mttmuzeum.blog.hu/Sramkó Gábor
Sudár Balázs, az ősmagyarság kultúrtörténetét vizsgáló filológus szerint a solymászkönyvek egymást másolják, mindenki az arab leírást ismétli. Viszont ő is elismeri, hogy a 8–14. században létezett egy vadászatra használt, robusztus, feketés ragadozó madár, amelyet turulnak neveztek. A legjobb magyarázatból fakadó következtetés szerint az altáji sólyom lehet a turul, nincs olyan megfigyelés, amely ellentmond ennek – hangzott el.
Expedíciók Mongóliában
Dr. Sramkó szakmai célja, mint mondta, az volt, hogy a keleti, nyugati és északi kerecsensólyom, valamint az altáji sólyom genetikai mintáit begyűjtse és összehasonlítsa. Ehhez a tojókat kell begyűjteni, mert ők rendelkeznek a teljes génkészlettel. Két expedíciót is ennek a célnak rendelt alá:
hogy a kerecsensólymok fészkeiből kivett madarakból vérmintát vegyen, és azokat összehasonlítsa.
Előadásának második részében az ezeken az expedíciókon készített felvételeket vetítette le, amelyek által a hallgatóság a kazahok és a mongolok kultúrájába, életmódjába is mélyebb betekintést nyerhetett.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Egykori hatalmas áradásról adnak hírt az erősdi özönfák
Sokan látták őket, sokan írtak róluk, de kézzelfogható darabjai a közelmúltig nem voltak fellelhetők a székelyföldi ún. özönfáknak, az egykori nagy erejű áradások által elhordott és azonnal eltemetett farönköknek. Nemrég azonban változott a helyzet.
Egykori hatalmas áradásról adnak hírt az erősdi özönfák
Értik a rendőrök, hogy nehéz parkolni, mégis büntetniük kell
Sepsiszentgyörgyön január 1. és október 26. között a helyi rendőrség összesen 2129 esetben állapított meg parkoláshoz köthető kihágást.
Értik a rendőrök, hogy nehéz parkolni, mégis büntetniük kell
Profi drónnal gazdagodott a Kovászna megyei hegyimentő-szolgálat
Az új eszköz különösen az eltűnt személyek keresésénél rövidítheti le a segítség megérkezéséig eltelő időt.
Profi drónnal gazdagodott a Kovászna megyei hegyimentő-szolgálat
Hatszáz éve kapott városi rangot Bereck: szombaton ezt ünneplik
Hármas ünnepre készülnek szombaton Bereckben: felavatják a község egyik legrégebbi épületéből kialakított közösségi házat, megtartják az idősek napját és a nagykorúsítást. Mindez annak jegyében, hogy a település hatszáz éve mezővárosi rangot nyert.
Hatszáz éve kapott városi rangot Bereck: szombaton ezt ünneplik
Fiatal férfi vesztette életét a málnási balesetben
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
Fiatal férfi vesztette életét a málnási balesetben
Üres gyomorral nehéz tanulni
Megkésve indult idén a Diakónia Alapítvány gyermekek délutáni oktatását és ebédeltetését biztosító programja, mert az alapítvány az év folyamán nem tudott elegendő pénzt összegyűjteni.
Üres gyomorral nehéz tanulni
Halálos baleset történt Málnáson
Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.
Halálos baleset történt Málnáson
Székföldi Magyar Napok: erősíteni a kapcsolatokat a szórvánnyal
A 12. kiadásához érkező Székföldi Magyar Napok az elmúlt években a térség magyar közösségi életének fontos eseményévé vált. Célja kulturális programok révén erősíteni a helyi közösségek kapcsolatait és lehetőséget teremteni az együttlétre.
Székföldi Magyar Napok: erősíteni a kapcsolatokat a szórvánnyal
Stafétaátadás a Székely Nemzeti Múzeum élén
Átvette a Székely Nemzeti Múzeum vezetését Kinda István, miután Vargha Mihály nyugdíjba vonult. A Kovászna megyei tanács kihelyezett ülésén új tanácsos is esküt tett: Jakab Irén Jakab István Barna helyére került a testületbe.
Stafétaátadás a Székely Nemzeti Múzeum élén
A magyartalanítás száz évének eszköztárát mutatja be a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének új kötete
A magyartalanítás elmúlt száz évének módszereit és a magyar közösségeket ért megaláztatásokat járja körül a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének hatodik könyve. A Tipróláncok című kötetet szerdán mutatják be Sepsiszentgyörgyön.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!