/ Stúdió

Hogyan válasszuk ki a minőségi gyerekkönyveket a gazdag karácsonyi kínálatból? Mely szempontokat tartsuk szem előtt, hogy vizuális élmény és szövegbeli tartalom tekintetében is a jó ízlést szolgáló könyvek kerüljenek a gyermekolvasók kezébe? Ezeket a kérdéseket jártuk körül Makkai Kinga gyermekirodalom-oktatóval.

A tolvajnyelven írt anyagokra sem a szerkesztők, sem az olvasók nem kíváncsiak, ezért igyekeznek szakmailag kifogástalan, de „olvasható” írásokat közölni. Húsz éve jelenik meg Csíkszeredában a Székelyföld kulturális folyóirat, főszerkesztőjével, Lövétei Lázár Lászlóval tekintettünk vissza.

Hogyan kerültek az első rajzai egy Ady-kötetbe, miért éppen Árpádnak keresztelték a szülei, és miért is választotta Kolozsvár helyett Csíkszeredát? Többek között ezekről is mesél Márton Árpád festőművész, aki a hétvégén Magyar Örökség díjban részesül Budapesten. 

Minden téren különleges élmény, tabudöngető, ugyanakkor abszurd film a svéd Ruben Östlund legújabb filmje, A négyzet (The Square). Az Arany Pálma-díjas alkotás számos kérdést felvet a nyugati jóléti társadalomról.

Polgár Botond neve a gyergyóiak számára összefonódik a Szent István-szoborral, ám a jelenleg családjával Budapesten élő alkotó számos díjat érdemelt ki munkái által. Viszonylag korán, 15 évesen került el itthonról, ám mai napig berendezett lakás és műterem várja haza.

Négy felnőtteknek szóló könyv után meseregényt írt Szabó Róbert Csaba. A Vajon Nagyi és az aranyásók című kiadvány felvetése viszont egyáltalán nem gyerekes: az aranyhegyet ciántechnológiával eltüntetni kívánó bányászok elrabolják a Vajon Nagyit, akit ki kell szabadítani. A valósággal való b&

Potméter, parciális memóriák, effektek, hurok, dimmer, spot – ehhez hasonló kifejezések kísérik Toásó István magyarázatát, amikor a vezérlőfülkében munkaeszközét mutatja. A Tomcsa Sándor Színház világosítója húsz éve űzi a szakmát, bizonyosan jól, mert nemrég díjban is részesült.

Csíky Boldizsár akkor is zeneszerző volt, amikor gyanús volt művésznek lenni. Művész, aki nem termel kézzelfoghatót, munkájának végtermékét sem megenni, sem  kirakatba tenni nem lehet. Régmúltról, kultúrák közötti gyanakvásról, az itthon maradásról is vallott a 80 éves  Csíky Boldizsár.

December 1-jén hatvanéves lett volna Nagy Ödön képzőművész. Vagy november 28-án. Merthogy édesapjának – ha hinni lehet az adomának – hosszan vezetett az útja az anyakönyvi hivatalba. Ami tény, hogy barátai most is megünnepelték, sőt, kiállítást is nyitottak a nyáron elhunyt művész emlékére

Az Amerikai Egyesült Államokból érkezik Gyergyószentmiklósra Gáspár Zoltán. Gáspi is több elszármazott zenésztársával együtt elsőre igent mondott a felkérésre: Mikulás napján a zene nyelvén szól a gyergyóiakhoz. Egy álma válik valóra ezzel a fellépéssel a Chicagóban élő énekesnek.

Rendező, színészek és nézők is olyan elégedetten hivatkoznak Hollywoodra a Kincsem kapcsán, mintha valódi dicsőség lenne az amerikai tömegfilmek szintjére érni.

Ciugulitu Csaba színművész a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román társulatának tagja, aki olykor a magyar társulatban is színpadra lép. Székely Csaba MaRó című, a román-magyar kapcsolatokról szóló, két nyelven játszott darabjában is szerepet kapott. Erről is vall, de közeledtével a román nemzeti ünnephez  való viszon

Mindig táncban, zenében és érzésekben gondolkozik, egy előadás előtt pedig hosszú hónapokig, akár évekig is emészti a feldolgozandó témát. Nemcsak ő, hanem a táncosok, de a közönség is érzi azt, amit elképzelt – derült ki Hégli Dusánról, a felvidéki Ifjú Szívek Táncszínház művészeti vezetőj&

Fiával és több elszármazott, illetve itthoni zenésztársával együtt áll színpadra szülővárosa ünnepén a kilencvenes évek népszerű gyergyószentmiklósi rockzenekarának, az Incognitonak a frontembere. Bicsak Tibor, „Bicska” családjával most ugyan Angliában él, de továbbra is Gyergyót tartja otthonának.